Egy átlagos mobil egy feltöltéssel manapság egy-másfél napig bírja, érdemes tehát felkészülni arra, hogy időről időre újra kell töltenünk az akkumulátorát. Bár ez nem egy ördöngös bonyolultságú feladat, mégis érdemes tudni néhány apróságot, amely segíthet a legjobb töltőt kiválasztani és a töltés folyamatát is hatékonnyá tenni.
A mobiltelefonok első generációja annak idején egy feltöltéssel akár egy hétig is bírta - nosztalgikus lehet ez a gondolat, de azt is vegyük hozzá, hogy azokat a készülékeket a telefonáláson kívül nem sok egyébre tudtuk használni. Egy mai okostelefon már egy olyan miniszámítógép, amely tucatnyi funkciót lát el egyszerre, a telefonálás mellett fényképezőgép, videókamera, mobilinternetet használó online eszköz, játékkonzol, videó- és zenelejátszó, munkaeszköz és navigációs segéd (és biztosan kihagytunk még jó párat a felsorolásból). Ez pedig értelemszerűen több energiát is fogyaszt.
A mobilokba különféle kapacitású akkumulátorokat szerelnek - már ezt érdemes akár a vásárlás előtt végignézni, ahogy azt is, hogy a gyártók milyen átlagos készenléti, használati időket jeleznek előre. A készülékek egy részéhez már a csomagban megkapunk valamilyen töltőt, de mások mellé csak a töltéshez használt kábelt csomagolják, így magunknak kell gondoskodni a töltőfejről. Nézzük tehát, mit érdemes tudni a mobiltöltésről!
Fali töltő: ami nélkül nehéz lenne
Ahhoz, hogy a merülő telefont újra teljesen munkára kész állapotra hozzuk, természetesen alapvető követelmény egy fali töltő. A töltési sebesség attól függ, milyen teljesítményű az eszköz, de ez nem teljesen egyértelmű. Léteznek már ugyanis úgynevezett gyorstöltők, amelyek különféle "elektronikai trükkök" segítségével a szokásosnál hamarabb is feltölthetik a telefont, itt azonban érdemes figyelni arra, hogy egyes gyártók más és más szabványt használnak a sebesség növelésére. Egy Samsung gyorstöltő például esélyesen csak normál sebességgel tud tölteni egy Huawei vagy Xiaomi telefont és ugyanez visszafelé is igaz. Választáskor tehát eleve nézzük meg, hogy vagy a telefonunk gyártójától származó töltőre szavazzunk, vagy olyan univerzális modellre, amelyen szerepel a saját készülékünk kompatibilitása. A szakértők egyöntetűen azt javasolják egyébként, hogy inkább válasszunk a telefon gyártójától származó, vagy a gyártó által hivatalosan engedélyezett töltőt épp azért, hogy még csak véletlenül, se okozzunk valamilyen utángyártott modellel elektromos hibát, vagy csökkentsük az akku élettartamát.
A fali töltők általában ugyanazt a kábelt és csatlakozást használják, amely a telefonokon az adatkapcsolatot is biztosítja. Ez manapság a legtöbb esetben USB-C szabványt jelent, amelyre egy uniós szabályozás kapcsán például már a legújabb iPhone készülékek is áttértek (ezeken korábban az Apple saját szabványú, Lightning csatlakozóját találtuk). Bizonyos készülékeken, főképp a régebbi vagy olcsóbb modelleken még elvétve találhatunk microUSB csatlakozót is. Választás előtt tehát mindenképp ellenőrizzük azt is, telefonunkon milyen csatlakozó van, nehogy ezen bukjon el a töltés.
Kábel nélkül, szabadon
Egy másik opció a vezeték nélküli töltés. Ilyenkor maga a töltő szintén a fali csatlakozóhoz kapcsolódik vezetékkel, ám a telefonhoz már nem kell egy újabb kábelt elvezetni, elég a töltőfelületre helyezni a készüléket. Itt egyrészt arra kell figyelni, hogy jóval kevesebb mobil tudja még ezt a töltési módot - általában a prémium modellek és néhány középkategóriás készülék. Másrészt a vezeték nélküli töltő ugyan kényelmesebb, stílusosabb módszer, de gyakran valamivel lassabb, mint a vezetékes megoldások. Sokan otthonra választanak ilyen megoldást, hiszen este az asztalon már nem számít a töltés sebessége, viszont esztétikusabb egy ilyen kis töltőpad, a munkahelyre vagy útra viszont már hagyományos, kábeles töltőt visznek.
Útitöltő - gondolkodjunk előre!
Az is előfordulhat persze, hogy úgy szeretnénk elszakadni a civilizációtól, hogy akár napokig nem látunk elektromosságot. Egy hosszabb autóút, több napos túra tipikusan ilyen, viszont a telefon ettől még időről időre "megéhezik". Erre kiváló módszer egy útitöltő vásárlása: ez tulajdonképpen egy külső akkumulátor, amelyet indulás előtt ugyanúgy feltöltünk, mint magát a telefont. Út közben pedig elég csak ezt a kis, tolltartó vagy névjegykártyatartó méretű eszközt csatlakoztatni a telefonra annak töltéséhez.
Útitöltőből is sokféle létezik, egyrészt változó a kapacitása: ez mutatja meg, hányszor tudjuk róla feltölteni a mobilunkat. A töltési sebesség terén itt is találhatunk különbözőket, és szintén érdemes figyelni a csatlakozó típusára.
Töltési tippek
Még ma is vannak, akik a húsz-harminc évvel ezelőtti telefonoknál szokták meg a töltés folyamatát. Nekik fontos információ, hogy a mai, lítium alapú mobilakkuk már másféle töltési módokat "szeretnek", mint a 90-es és korai 2000-es évek nikkel-kadmium áramforrásai. Ekkor még gyakran azt tanácsolták, érdemes teljesen lemeríteni, azaz "kisütni" a készülékeket töltés előtt, majd pedig maximumra tölteni őket egyhuzamban, hogy minél tovább megmaradjon az akku kezdeti ereje. A lítiumos akkuk ma már nem igénylik ezt, sőt: érdemes a lemerülés előtt tölteni őket, és nem is feltétlenül kell maximumig srófolni minden alkalommal, akár a szakaszos, egyszerre 20-30 százalékos töltés is megengedett. A legtöbb készüléknél arra sincs szükség, hogy a 100 százalékot elérve lehúzzuk a kábelt, hiszen a mai töltők és mobilos rendszerek érzékelik ezt az állapotot és átállnak készenléti módra, amikor a szükséges energiaveszteséget csepptöltéssel pótolják.
Azt viszont érdemes tudni, hogy a mobilok akkumulátorai idővel azért veszítenek a maximális kapacitásukból, tehát az általános gyakorlat, amikor egy 2-3 éves készülék már hamarabb lemerül, mint egy vadonatúj. A fejlesztők jelenleg is dolgoznak olyan új áramellátási módszereken, amelyek tovább bírják, hamarabb tölthetők és a kapacitásvesztésük is tovább tart, de végső esetben a hivatalos szervizekben is megejthető egy akkucsere, amely további éveket adhat a telefon élettartamához.
