Ha saját gépjárművünk van, akkor egy bizonyos szintig értenünk kell hozzá. Persze nem annyira, hogy probléma esetén nekiálljunk azt mi magunk megszerelni, de az már jó, ha felismerjük a gondot, és ilyenkor minél előbb szerelőhöz visszük autónkat. A benzinüzemű motorok működése például nagyban eltér a dízelmotorokétól. Utóbbi típusnál beszívja a motor a levegőt, és összesűrítve olyan magas hőmérsékletet hoz létre, ami elég még a gázolaj meggyújtásához is. Ilyenkor mivel elég magas a hőmérséklet nincs szükség szikravetéshez sem.
Ám a téli hónapokban az alacsony hőmérséklet miatt megeshet az, hogy a beszívott levegő nem képes eléggé felmelegedni, ennek következtében vagy egyáltalán nem is gyullad be a gázolaj, vagy ha begyullad akkor csak sokadik próbálkozásra, nagy kopások közepette – írj a Fékmester.
Hogyan melegszik fel a levegő a téli hidegben az autó indításakor?
A hideg időjárás megnehezítheti az autóvezetők életét. Bár most télen nem volt országszerte hatalmas havazás, azért a mínuszok igencsak röpködtek főleg éjszaka, és hajnalban. Valószínűleg minden dízelautó-tulajdonos tudja azt, hogy indításkor először izzításra van szükség. Ekkor jön képbe az izzítórendszer, ami a hideg levegő előmelegítését szolgálja. A rendszer fő része az izzítógyertya, amely nagyjából 3-5 másodperc alatt tudja a levegőt megfelelő hőmérsékletűre felhevíteni.
Ilyenkor az autóvezetőnek a gyújtáskapcsolót gyújtási állapotba kell állítania, hogy megjelenjen a műszerfalon egy spirál. Ez jelzi azt, hogy a hevítés elkezdődött. Ha ennek a jelzésnek a fénye elalszik, akkor el tudjuk már indítani a motort. Természetesen ma már a modernebb járművek esetében ezért egy fejlettebb rendszer a felelős, ami a beáramló levegő hőmérsékletét is figyeli. Ezért fordulhat elő az, hogy melegebb időben éppen, hogy csak felvillan a spirál jelzés a műszerfalon, már ki is alszik, hiszen megfelelő a hőmérséklet ahhoz, hogy a motor probléma nélkül el tudjon indulni.
Milyen gyakran kell kicserélni az izzítógyertyát?
A dízelüzemű motorokban ez egy pótolhatatlan alkatrész, még akkor is, ha a nyári forróságban nincs szükség rá feltétlen, főleg a modernebb autókban, de ilyenkor télen biztosan nem fogunk tudni elindulni nélküle az autónkkal.
Bár nagyon gyakran úgy gondolják az autósok, hogy az izzítógyertya kivétele, ellenőrzése, és cseréje nem lehet nagy ördöngösség, jobb ezt a feladatot inkább szakemberre bízni. Rutin nélkül a gyakorlatlan kezek egy rossz mozdulat következtében akár bele is törhetik a hengerfejbe a gyertyát. A szakember számára egy kiszerelt izzítógyertyából sok minden kiderülhet. Könnyen lehet hogy a gyertya rúdja meggyűrődött, üreges, sőt akár az is előfordulhat, hogy eltörik, vagy éppen megolvad. Az sem ritka amikor a menetes rögzítés, illetve a hatlapos rész sérül meg használat során, de különböző károsodásokat akár az izzítórészen is találhatunk. Ezek sajnos mind-mind különböző hibákra utalhatnak. Kimondottan csereperiódusa nincs is az izzítógyertyának, így akkor kell azt kicserélni, amikor már nem tudja ellátni a feladatát, tehát nem képes izzítani.
