2018. február 09. | 16:27

Toyota AE86 Corolla alias Hachiroku, kis autó, nagy múlt, nagy szerelem.

Hol is foghatnék bele az AE86 végtelenített imádatának kifejezésébe, hogy Téged is úgy kapjon el ez a láz, mint engem? Nos, nagyjából bárhol belefoghatok, szóval kezdem az elején.

A hacsit 1983 és 1987 között gyártotta a Toyota, volt belőle 2 ajtós coupé, és 3 ajtós hatchback. Minden modell esetében egy 4 hengeres, 16 szelepes 1.6-os szívó motor vitte a pehelykönnyű maximum 1100 kilogrammos kasztnit. Az AE86 a Toyota Corolla ötödik generációja, 1980-ban kezdték a fejlesztést. Gyártották MAP és AMF szenzorral is, ezek a szenzorok légmennyiség mérés alapján szabályozzák a benzin hozzáadás mértékét. A MAP szenzoros teljesítménye 127 lóerő, az AMF-es 123 lóerő.

A hacsi a Corolla-családban az utolsó hátsó kerekes, köszönet érte a japán mérnököknek, hiszen ez a kocsi soha nem volt egy hétköznapi bevásárlós autó, hiába tervezték annak. A gyártás kezdete után néhány évvel már kultautónak számított a japánoknál, nem is akármilyennek, hiszen egy egész sportág virágzásának kezdete rendeződik a szóban forgó kis 1.6-os szívó csoda köré, de erről majd később.

Hachirokunak azért nevezik az AE86-ot mert maga a hachi-roku szó japánul 8-6-ot jelent. Az AE86 megnevezés elemeire bontva pedig a következő:

A – A Toyotának volt egy A jelölésű motorcsaládja, amelyek minden esetben soros elrendezésű 4 hengeres motorok. Összesen 8 nagyobb generációja volt a motornak, ezek közül pedig a 4A-GEU, a 4A-GEC és a 4A-C jelölésű került a Corollába.

E – Az E jelölés utal arra, hogy az autó egy Corolla.

8 – A 8-as jelöli, hogy az E80-as generációról van szó, pontosabban az ötödik generációjáról a Corollának

6 – Végezetül a 6-os szám a generáción belüli hatodik verziót jelzi.

A hachirokut gyártották ötsebességes manuális és négysebességes automata váltóval is.

Levin vagy Trueno? A hacsi és hacsi közti különbség magán a kasztnin figyelhető meg, a Levin egy „tégla lámpás” hatchback vagy coupe járgány, a Trueno pedig bukólámpás hatchback vagy coupe, ízlés dolga ki, melyik kivitelben érzi jobban magát. Igen, ennyi a különbség. 1986-ban némi ráncfelvarráson esett át mindkét kasztni, ami főleg a fényszórókat, az első és hátsó lökhárítókat, valamint a hűtőrácsot érintette. Az 1983 és 1986 között gyártott hacsikat elvétve zenkinek, a 1987-től gyártottakat pedig koukinak hívják.

Mitől kultautó az AE86?

Egy előző cikkemben már kitértem néhány szóban a hacsi legendás történeteire, valamint a korlátlan imádatra, ami köré rendeződött az évek alatt, most szeretnék egy picit mélyebben is belemenni. Talán a legnagyobb népszerűséget hozó tényező az Initial D című anime sorozat, ahol az egyik főszereplő egy panda hacsival fűzi végig a kanyargós hegyi utakat tofu szállítás közben, mókás nem? Később természetesen utcai versenyzéssé alakul a tofuszállítás de nem spoilerezném le, ha esetleg még nem láttad volna.

Az animének alapul szolgáló mangát Shuichi Shigeno rajzolta, és a Young Magazin publikálta a képregényt. Később az Avex és Media Asia közös projectjeként lett életre keltve az anime sorozat és egy film. Biztos, hogy a köztudatba az anime révén jutott az AE86 Corolla, de „szakmai” autós szemmel nézve közel sem ez a legfontosabb, amit a kis Corolláról elmondhatok.

Az igazi nagy nagy nagy dobás az AE86 történetében, amikor is Tsuchiya Keiichi kezei közé került egy Trueno. A 80-as évek közepén vásárolta Keiichi amellett, hogy több munkahelye is volt a költségei fedezése végett. Így nappal dolgozott, éjszaka pedig a hegyen gyakorolt és hajtotta a hacsit. Tiszta sor, hogy az első méter után esett szerelembe az autóval, a későbbi sikerekről, amit elértek együtt nem is beszélve.

1987-re olyan szinten nőtte ki magát Keiichi, hogy vezetési stílusát, autóját és jellegzetes zöld overallját már mindenki felismerte. Az Option Magazin alapítója és tulajdonosa, Dairo Inada is felfigyelt rá, később pedig szoros együttműködéssel szervezték az első driftversenyeket és bemutatókat. Bizony, gyakorlatilag a drift, mint sportág megszületése is ennek az icipici, fehér kis Corollának köszönhető, hiszen ez volt az az autó, amivel a „Drift King” lefektette az alapokat.

Az internetet leszámítva, életemben előszőr talán Kakucson láttam AE86 Corollát. Hirtelen, azt sem tudtam mit keres a sok 200SX között, de amint megláttam, hogy mire képes a nagyokat követve, azonnal tudtam, hogy újabb kincs megismerése előtt állok. Elképesztő, amit a hazai pilóta művelt az autóval, ami még elképesztőbb pedig, ha bent is ülsz eközben. Az a végig nyélen - üvöltő motorral - keresztbe közlekedés, amire ez az autó képes, elsőre valami álomba illő élmény volt.

Nem hittem el, hogy nincs benne nagyobb motor, vagy valami mókolás hogy így menjen. Pedig nincs, így megy. Tény, hogy meg kell küzdeni az autóval, hogy azt tegye, amit te szeretnél, hiszen még is csak egy 30 akárhány éves szeszélyes japán öreglány, ráadásul kis motoros is, meg nem egy lóerő gyár, de a tökéletes összhang, amit a Toyota megalkotott sok-sok éve, mindenért kárpótol.

Talán a hacsi volt az az autó, ahol elhittem, hogy nem csak millió lóval és 2 és fél baros turbónyomással megküldött autókkal lehet driftelni, és hogy nem is arról szól az egész. Bár a videón egyedül autózik az egyik legszebb itthoni hacsi, így is kijön mit tud a járgány. Norba autója közel gyári állapotú, de néhány módosítás a sport megkönnyítése céljából történt az autón:

  • Greddy S type futómű került a Corolla alá, amivel párhuzamban a kormányszög is növelve lett
  • Kaaz 1,5 utas differenciálmű került a gyári nyitott helyére
  • Short shifter
  • HKS 4-1 leömlő + komplett titán 60-as kipufogó rendszer
  • Valamint a gyári felnik is lelettek cserélve Enkei AP Racing 14x7,5 ET-2 kerekekre, meg kell hagyni, szép cipők!

Szóba került már a „panda festés” mint jelenség az AE86 körül. Több mint valószínű, hogy ezt a színkombinációt választja minden elmebeteg japán fanatikus, aki hacsit vásárol, hiszen annyira klasszikus, hogy egyesek más színben fel sem ismerik az autót. A pandafestés nevét a fekete és fehér kombinációja miatt kapta, hiszen az állathoz hasonlatosan az autó testének felső része fehér, az alja és a kerekek körül pedig fekete. Ízlés szerint ez kiegészülhet még a motorháztető feketére festésével, szerintem utóbbi verzióban igazán pandás a panda festés. Te mit gondolsz?

Amire még érdemes kitérnem, az egy AE86 birtoklásának öröme és bánata egy kalap alatt. Rettentően kevés van belőle az országban, sokszor az 50-60 körüli papa nem is tudja miben ül, így hirdetni sem hirdeti, '95-ben megvette használtan azóta megy meg jó. Nem adja el. A következő lehetséges tulajdonostípus, akinél esetleg találhatsz hacsit, már elemeire szedte, szétmókolta, ezt-azt csinált vele, ráadásul még rohad, nyekeg is.

És még millió baja is van, de ez egy hacsi! Vidd el, vedd meg, szenvedj vele te-alapon talán még egy barátságos árat is ajánl a tulaj, ha érzed az erőt egy ilyennek már neki lehet állni, de biztos, hogy legalább a gatyád egyik szára rámegy, miközben rendesen bele is őszülsz. Akadnak azonban Norbához hasonló igazi fanatikusok, akik úgy vigyáztak erre a gépre, ahogy kell, arra használták amire kell és minden búját-baját ismerik az autónak, alkalomadtán még keresni is segítenek, tanácsot is adnak. Eladni viszont nem igen szokták.

Alkatrész ügyileg mivel egy Corolláról van szó, azt hihetnéd többnyire lehet találni mindent, ha nem is itthon, de külföldi autóalkatrész oldalalakon azért feltalálja magát az ember. Sajnos nem így van, mivel nem lett akkora őrület nálunk a hacsi, mint japánban így alkatrészt sem könnyű szerezni hozzá.

Nem árt szem előtt tartani, hogy mára a hacsi népszerű tuningalap, így nem csak a gyárival megegyező alkatrészek léteznek. Sokféle módon lehet alakítani saját szájíz szerint, de biztos, hogy borsos kiadás lesz. Ennek ellenére még egyetlen hacsi-tulajdonostól sem hallottam, hogy könnyű szívvel válna meg az autójától, akármennyi nyűg is volt vele a kezdetekben.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire hasznos és jó különböző autós közösségekhez tartozni, a japán autós társaságok között pedig rengeteg az átfedés is. Hajtson hátul, legyen japán és alsó hangon 20 év körüli a választottad, s máris megtalálhatod a hangot gyakorlatilag bármelyik rétegben, legyen szó AE86, 200SX vagy akár MX-5 csoportról.

Hála a rizsesek isteneinek, tényleg van miért szerelmesnek lenni ezekbe az autókba. Személy szerint képtelen lennék kedvencet választani, ha mindből lehetne egy a tulajdonomban. Az AE86-ot azért venném meg, mert egy igazi beintés az izomautókkal szemben, ahol a technika az, ami megismételhetetlen élményt nyújt nem a sokszáz paci. Ez az autó tudást és alázatot igényel, nem való minden boyracernek. Egyszerű, mint a facsipesz, hiszen régi japán, de ez az egyszerűség minden, csak nem degradáló jelző, hiszen az autó a maga nemében tökéletes és az is volt mindig.

Forrás: