Egy pénzügyi alap létrehozásával teremtené meg a német kormány a környezetvédelmi határértékeknek nem megfelelő dízelek átalakítását. De ki fizetné a számlát?
A Spiegel német lap információi szerint a szövetségi kormány mindenképpen szeretné rendezni a környezetvédelmi határértéknek nem megfelelő dízelautók helyzetét. A dolog több okból is sürgős, ugyanis az USA-ban nagyjából 350 ezer olyan dízelautó áll a lerakatokban, amelyeket a Volkwagen-konszern vásárolt vissza tulajdonosaiktól még a 2015-ös dízelbotrányt követően. Leírni is borzasztó, hogy az egész visszavásárlási akció 7,4 milliárd dollárjába (1900 milliárd forint) került a német vállalatnak. A Reuters 37 „dízeltemetőt” ismer, az egyik ilyen például Detroit bezárt futballstadionjában van, de a kaliforniai sivatagban is több tízezer csaknem új autó rohad szép lassan.
350 ezer visszavásárolt német dízelautó áll az amerikai lerakatokban
A német kormány számára nem csak a lassan szétrohadó német termékek jelentenek fejtörést, amelyekkel előbb utóbb kezdeni kell valamit, hanem az is, hogy a német szövetségi bíróság korábbi döntése miatt Németországban is ketyeg a „dízelbomba”, ami ha felrobban, milliókat fordíthat Merkelék ellen. A kormány tehát döntött, gyorsan megoldást kell találni, ezért egy 5 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozásáról folynak a tárgyalások, ám az még nem dőlt el, hogy ezt kizárólag az érintett gyártók fizessék, vagy az adófizetők pénzéből is áldozzanak a projektre. Az autóipar állami megsegítése a Merkel-kormányzattól nem idegen, talán ezért is lendültek azonnal támadásba a környezetvédők és a Zöldek. Olivier Krischer, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője szerint az autógyárak olcsó technológia alkalmazásával próbáltak megfelelni a károsanyag-kibocsátási határértékeknek, ezzel is növelve a profitjukat. Ezért Krischer szerint „most egyék meg azt, amit főztek”, vagyis kizárólag ők fizessék a problémás dízelek átalakítását. Hasonló véleményen van a szövetségi környezetvédelmi szervezetek szövetsége a VZBV (Verbraucherzentrale Bundesverbands) vezetője, Klaus Müller is, aki szerint nem szabad költségvetési pénzeket fordítani erre a célra.
Az ACCT a nitrogén-oxid 98 százalékát semlegesíti
Az ötmilliárd eurós pénzügyi alap létrehozása fontos lépés lehet a dízelprobléma megoldása felé. A technológia elérhető, vagy legalábbis az lesz rövid idő belül. Egyrészt itt a brit autóipari kutatóintézet fejlesztése, az ACCT-rendszer, (ammónia-létrehozó és átalakító technológia), amiből nagyjából két év múlva válhat piaci termék. Ez annyiban jobb a jelenleg elérhető szelektív katalitikus redukciós (SCR) megoldáshoz képest, hogy alacsony hőmérsékleti körülmények között is működik, ami az SCR esetében egyelőre problémás. Az ACCT a nitrogén-oxid 98 százalékát semlegesíti, ezzel pedig verik a jelenlegi Euro6-os motorok értékeit, vagyis hosszú távon is helyreállíthatja a dízelek renoméját. Azért is fontos a német szövetségi kormány lépése, mert a gyártók eddig kategorikusan elzárkóztak minden hardveres megoldás elől, mivel ezeket túl költségesnek tartják. Helyette szoftveresen javítanának több millió motor kibocsátási értékén, ami azonban csak 20-30 százalékos javulást eredményez, és ez egyáltalán nem biztos, hogy elegendő lesz. Az idő szorít, 2019. szeptember 1-től az Euro 5-ös környezetvédelmi besorolású dízeleket kitilthatják a német nagyvárosokból, ami 15 millió autót érint Németországban. Ezen kívül az Egyesült Államokba exportált dízelekkel is kezdeni kell valamit, ráadásul ott a kibocsátási határértékek szigorúbbak az EU-ban alkalmazottaknál. Vagyis, ha nem akar a kormány újabb dízelbotrányt magára húzni, kénytelen gyorsan dönteni.
A német gyártók szoftveres megoldásával a károsanyag-kibocsátás csak 20-30 százalékkal csökkenthető
A folyamat elindult, nemrég Merkel egy 500 millió eurós (155 milliárd forintos) programról állapodott meg az önkormányzatokkal, amihez a gyártók további 250 milliárd euróval járultak hozzá. Ebből a települések megoldhatják taxijaik és buszaik átalakítását vagy cseréjét, illetve az elektromos közlekedés infrastruktúráját fejleszthetik. A mostani pénzügyi alap ennél lényegesen nagyobb összegű, és nem csak a német és az amerikai, hanem a magyar használtautó-piacot is befolyásolni fogja majd. Hogy mennyire és milyen formában, az a végleges megoldás függvénye. Egyelőre úgy tűnik, hogy a dízel-átalakítási program első körben a problémás nagyvárosokban regisztrált járműveket, valamint az USA-ba exportált, ám ott eladhatatlan autókat érinti. Számításaim szerint az ötmilliárd euró körülbelül 2 millió autó SCR rendszerrel történő utólagos felszerelésére lehet elegendő, ha átlagosan 2500 eurós az átalakítás költsége. Ezzel a probléma nagyrészt orvosolható, ám az látszik, hogy az összeg a Németországon kívüli, például magyar utakon futó autók zöldebbé tételére már biztosan nem lesz elég. Forrás:
A német kormány számára nem csak a lassan szétrohadó német termékek jelentenek fejtörést, amelyekkel előbb utóbb kezdeni kell valamit, hanem az is, hogy a német szövetségi bíróság korábbi döntése miatt Németországban is ketyeg a „dízelbomba”, ami ha felrobban, milliókat fordíthat Merkelék ellen. A kormány tehát döntött, gyorsan megoldást kell találni, ezért egy 5 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozásáról folynak a tárgyalások, ám az még nem dőlt el, hogy ezt kizárólag az érintett gyártók fizessék, vagy az adófizetők pénzéből is áldozzanak a projektre. Az autóipar állami megsegítése a Merkel-kormányzattól nem idegen, talán ezért is lendültek azonnal támadásba a környezetvédők és a Zöldek. Olivier Krischer, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője szerint az autógyárak olcsó technológia alkalmazásával próbáltak megfelelni a károsanyag-kibocsátási határértékeknek, ezzel is növelve a profitjukat. Ezért Krischer szerint „most egyék meg azt, amit főztek”, vagyis kizárólag ők fizessék a problémás dízelek átalakítását. Hasonló véleményen van a szövetségi környezetvédelmi szervezetek szövetsége a VZBV (Verbraucherzentrale Bundesverbands) vezetője, Klaus Müller is, aki szerint nem szabad költségvetési pénzeket fordítani erre a célra.
Az ötmilliárd eurós pénzügyi alap létrehozása fontos lépés lehet a dízelprobléma megoldása felé. A technológia elérhető, vagy legalábbis az lesz rövid idő belül. Egyrészt itt a brit autóipari kutatóintézet fejlesztése, az ACCT-rendszer, (ammónia-létrehozó és átalakító technológia), amiből nagyjából két év múlva válhat piaci termék. Ez annyiban jobb a jelenleg elérhető szelektív katalitikus redukciós (SCR) megoldáshoz képest, hogy alacsony hőmérsékleti körülmények között is működik, ami az SCR esetében egyelőre problémás. Az ACCT a nitrogén-oxid 98 százalékát semlegesíti, ezzel pedig verik a jelenlegi Euro6-os motorok értékeit, vagyis hosszú távon is helyreállíthatja a dízelek renoméját. Azért is fontos a német szövetségi kormány lépése, mert a gyártók eddig kategorikusan elzárkóztak minden hardveres megoldás elől, mivel ezeket túl költségesnek tartják. Helyette szoftveresen javítanának több millió motor kibocsátási értékén, ami azonban csak 20-30 százalékos javulást eredményez, és ez egyáltalán nem biztos, hogy elegendő lesz. Az idő szorít, 2019. szeptember 1-től az Euro 5-ös környezetvédelmi besorolású dízeleket kitilthatják a német nagyvárosokból, ami 15 millió autót érint Németországban. Ezen kívül az Egyesült Államokba exportált dízelekkel is kezdeni kell valamit, ráadásul ott a kibocsátási határértékek szigorúbbak az EU-ban alkalmazottaknál. Vagyis, ha nem akar a kormány újabb dízelbotrányt magára húzni, kénytelen gyorsan dönteni.
A folyamat elindult, nemrég Merkel egy 500 millió eurós (155 milliárd forintos) programról állapodott meg az önkormányzatokkal, amihez a gyártók további 250 milliárd euróval járultak hozzá. Ebből a települések megoldhatják taxijaik és buszaik átalakítását vagy cseréjét, illetve az elektromos közlekedés infrastruktúráját fejleszthetik. A mostani pénzügyi alap ennél lényegesen nagyobb összegű, és nem csak a német és az amerikai, hanem a magyar használtautó-piacot is befolyásolni fogja majd. Hogy mennyire és milyen formában, az a végleges megoldás függvénye. Egyelőre úgy tűnik, hogy a dízel-átalakítási program első körben a problémás nagyvárosokban regisztrált járműveket, valamint az USA-ba exportált, ám ott eladhatatlan autókat érinti. Számításaim szerint az ötmilliárd euró körülbelül 2 millió autó SCR rendszerrel történő utólagos felszerelésére lehet elegendő, ha átlagosan 2500 eurós az átalakítás költsége. Ezzel a probléma nagyrészt orvosolható, ám az látszik, hogy az összeg a Németországon kívüli, például magyar utakon futó autók zöldebbé tételére már biztosan nem lesz elég. Forrás: