Már egy kisebb, ám a Föld felé irányuló napkitörés blokkolhatja a rádió- és GPS-kommunikációt, ami tragikus következményekkel járhat az önvezető autók számára.
Az autógyártók egymás után publikálják saját önvezető autókra vonatkozó ambiciózus terveiket, ám lehet, hogy egy nem befolyásolható természeti jelenség megnehezíti majd a dolgukat. A Nap felszínének 11 éves ciklusokban felerősödő viharai tehetnek keresztbe az optimista terveknek, ugyanis az ebből származó plazma, valamint a földi ionoszférát érő magas röntgen- és ultraibolya-sugárzás blokkolhatják a műholdas és a rádiókommunikációt.
Ennek oka az, hogy az ionoszféra zavarai megváltoztatják a magas és az alacsony frekvenciájú rádióhullámok útját, ennek következtében pedig a kapcsolat hosszabb-rövidebb időre megszakadhat. Az autógyártók nagy szerencséjére a napkitörések 11 éves ciklusa legutóbb 2014-ben volt csúcson, így van még pár évük felkészülni a műholdas és a földi kommunikációs hálózatokat blokkoló hatások elleni védekezésre.
Azért életbevágó a dolog, mert az önvezető technológia működéséhez jelenleg nélkülözhetetlen a folyamatos GPS-kapcsolat, az autók csak így képesek pontos adatokat szerezni aktuális helyzetükről és sebességükről. Ezért Scott McIntosh, az atmoszféra jelenségeit figyelő amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration igazgatója szerint az önvezető autók nem támaszkodhatnak kizárólag a GPS-kommunikációra, amit egyébként sem erre a célra fejlesztettek ki anno. A GPS elsősorban azért jött létre, hogy meghatározható legyen egy személy vagy tárgy pontos pozíciója, illetve segítsen elnavigálni A-ból B-be.
McIntosh szerint már egy gyengébb zavar esetén is megszűnhet a GPS jel, ilyenkor az önvezető autóknak azonnal meg kellene állniuk egészen addig, míg a kapcsolat visszatér. Ez persze rendkívül kockázatos, elég egyetlen baleset, és az iparágat máris tönkre vághatják a hatalmas kockázat miatt egekbe szökő biztosítási díjak.
Nem ülnek azonban karba tett kézzel a tudósok sem: 2015-ben egy a Földtől 1,6 millió kilométer távolságra lévő amerikai műholdat a Nap megfigyelésére állítottak rá, hogy időben jelezze a napkitöréseket. A rendszer 30-60 perccel azelőtt képes riasztani, hogy a sugarak kifejthetnék pusztító hatásukat. A rendszer egy alkalommal már bizonyított, akkor egy erősnek minősített napkitörés idején a pólusok közelében repülő gépeket még időben sikerült más pályára átirányítani.
Az önvezető autók fejlődésének azonban a napviharok aligha képesek gátat szabni, legfeljebb a lézer alapú távvezérlés (LiDAR – Light Detection and Ranging) képességeit kell még jobban felturbózni. Ennek lényege, hogy a rendszer folyamatosan letapogatja az autó környezetét, a számítógép pedig felismeri a táblákat, a gyalogosokat és a többi közlekedő járművet, majd ez alapján hozza meg a szükséges döntéseket. Ezen dolgozik gőzerővel a Tesla, illetve a Google tulajdonában lévő Waymo, mint ahogy az Uber számára mesterséges intelligenciát fejlesztő Nvidia is azon van, hogy a jövő önvezető autói offline állapotban is képesek legyenek működni.
Jól látható azonban, hogy ehhez a közlekedési infrastruktúrát is fejleszteni kell, mert hiába a LiDAR és a mesterséges intelligencia, ha nem megfelelőek a táblák és az útburkolati jelek, akkor az egész fabatkát sem ér.
Ezért fontos az is, hogy 2019-től csak olyan újautót lehet forgalomba hozni az Európai Unió országaiban, amelyik rendelkezik C-ITS kompatibilis kommunikációs berendezéssel. Ez a műszer azért fontos, mert az autók ezen keresztül elvileg képesek lehetnek kommunikálni egymással, kaphatnak információkat az infrastruktúra működtetőjétől, például egy útlezárásról vagy balesetről. Az így felszerelt autók azután műholdon, 5G mobilhálózaton keresztül, illetve közvetlenül is kapcsolatban lehetnek egymással, így egy napkitörés sem okozhat majd rendszerleállást.
Forrás: