2019-ben fennáll annak rizikója, hogy világszerte újabb korlátozásokat vetnek majd ki a dízelekre. Kérdés, hogy te ezek után vennél-e?!
Annak ellenére, hogy a dízelmotorok fejlődése viszonylag lassan ment végbe, 2019-ben azért már nagy teljesítményű, kedvező üzemanyag-fogyasztású és alacsony károsanyag-kibocsátású gázolajosokról is egyaránt szó eshet. A tavalyi évben akadt pár gyártó, aki úgy jelezte elégtételét az eddigi, és a még ki nem vetett korlátozások irányába, hogy megszüntette dízelüzemű motorral hajtott modelljeinek gyártását.
A döntésben közrejátszott, hogy év közben újabb szabványokat vezettek be, továbbá nem akartak egy-két márkához hasonlóan szabálysértések áldozatává válni az emissziós mérések során.
A Fiat-csoport alá tartozó, főként olasz autógyártók álltak annó úttörő szerepben a közös nyomócsöves befecskendező rendszereket illetően. Mostanra több százezer ilyen példánnyal lehet találkozni a világ közútjain, beleértve hazánk utcáit is. Kevesen tudják, de a világon az első common rail, vagyis közös nyomócsöves motorral szerelt autó az Alfa Romeo 156-os volt.
Az 1990-es évek végére beköszöntött a prémiumbrigád, amik közül is a BMW volt a belső égésű motorok forradalmasítója. A kétezres években világszerte mondhatni szárnyalt a dízelautók eladása, ám a Volkswagent érintő 2015-ös botrány kapcsán a dízelüzemű motorok piaci részesedése csökkenni kezdett.
Az akkor kialakult helyzet máig érezhető, ennek hatására a vállalat, mely 2018-ban már második éve mondhatta magát Európa legnagyobb autógyártójának, jelentős átformálódásra kényszerült, példának okán fellendítette az elektromos autók gyártását.
De mi a helyzet azokkal, akik világéletükben dízel-pártiak voltak? Vagy azokkal, akik eddig még nem birtokoltak dízelest, ám ezután ki szeretnék próbálni?
Az emissziós botrány kapcsán a kormányok világszerte igyekeznek erősíteni az anti-dízel benyomást például azzal, hogy a fekete színnel jelzett üzemanyaggal, vagyis a gázolajjal tankolt járművekre másfajta, kedvezőtlenebb adózási rendszert terveznek bevezetni. 2018 áprilisa óta az Egyesült Királyságban a dízelekre vonatkozó jövedéki adó nőtt, valamint a vállalati gépjárműadó is 3%-ról 4%-ra emelkedett. Jó hír ugyanakkor, hogy hazánkat mindez nem érinti, hiszen Magyarországon sávos adózási rendszer van érvényben.
Egyelőre senki sem számol azzal, hogy a dízelek véglegesen betiltásra kerülhetnek, viszont egyes országokban lesznek olyan városközpontok, ahová bizonyos modellek nem hajthatnak be: 2019 áprilisától Londonban az Ultra Low Emissions Zone-ban, vagyis az „Ultra Alacsony Kibocsátási Zónában” díjat vetnek ki azon modellekre, melyek nem feleltethetők meg az Euro 6 kibocsátási szabványnak.
Ami miatt talán még van esélyük a dízeleknek az nem más, minthogy a korszerűsített dízelmotorok, – melyek megfelelnek az Euro 6, valamint a közelgő EU7-es normáknak – elégséges kipufogógáz-utókezelést kaptak, így azokba már nehezebb belekötni.
