November 16-án jelentették be az olajválság hatásának enyhítésére hozott intézkedéseket.
Willy Brandt kancellár 1973. november 16-án bejelentette, hogy Nyugat-Németországban az arab olajembargó kiváltotta olajhiány miatt november végétől megtiltják a vasárnapi autóhasználatot, és egyéb korlátozásokat vezetnek be, amelyek az ország olajfogyasztásának csökkentését célozzák.
Brandt, aki 1957 és 1966 között Nyugat-Berlin főpolgármestere, 1966 és 1969 között a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, majd 1969-től kancellárja volt, egy sajtótájékoztatón elmondta, a kabinet hétfőn – november 19-én – dönt a tilalom pontos részleteiről. Addig azonban nem volt hajlandó részletezni a várható intézkedéseket.
A politikus kifejtette, Nyugat-Németországban csak ezen a héten kezdte el éreztetni hatását az olajválság, és ellentétben a szomszédos Belgiummal és Hollandiával, szinte biztosan nem fognak jegyrendszert bevezetni az üzemanyagok vásárlására.
Az újságírók kérdéseire válaszolva a kancellár elmondta, a tervezett intézkedések között szerepelhet a légi forgalom korlátozása, valamint az ország gazdasága szempontjából létfontosságú vállalkozások energiaellátásának biztosítása is.
Arra szólította fel a nyugatnémeteket, hogy gyakoroljanak önmérsékletet, például az autópályákon csökkentsék a sebességüket 100 kilométer/órás tempóra, ahelyett, hogy 200-zal száguldanának, és kapcsolják le a termosztátokat a magánlakásokban.
Az önkéntes megszorítások láthatóan nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek ellenére a kancellár kijelentette, a kormány nem szándékozik olyan intézkedéseket életbe léptetni, amelyek különféle büntetésekkel szankcionálnák az autósokat.
Brandt elmondta, hogy a közel-keleti háború - melynek következtében az OPEC, az Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezetének arab tagjai olajembargóval sújtották az Egyesült Államokat és Nyugat-Európa jelentős részét - megmutatta, mekkora szükség van az Európa egészét érintő gazdasági egység megteremtésére.
Hollandia, amelynek teljes olajellátása az arab országokból származik, már november első hétvégéjén vasárnapi vezetési tilalmat rendelt el. Ezzel szemben Nyugat-Németországot, a kontinens legnagyobb olajfogyasztóját a válság hatása érezhetően lassabban érte el.
A nagy olajtársaságok csak ezen a héten kezdték el csökkenteni a benzinkutakra szállított üzemanyag mennyiségét. Brandt szerint ez a fő oka annak, hogy a kormány most látta elérkezettnek az időt a korlátozó intézkedések bevezetésére, hogy ezáltal fogják vissza a fogyasztást.
A helyi önkormányzatok elkezdték a felkészülést a várhatóan a vasár- és ünnepnapokat érintő vezetési tilalomra, és ennek megfelelően hozzáláttak a szükséges készenléti tervek kidolgozásához. A nyugatnémet vasúttársaság a kocsiszínek mélyéről előásta a régi gőzmozdonyokat, hogy kihasználják azt az energiahordozót, amely szó szerint hegyekben áll az országban – a szenet.
Arra a kérdésre, hogy az arabok által életbe léptetett olajembargó milyen hatással lehet Nyugat-Németország a Közel-Keletet érintő külpolitikájára, a kancellár azt válaszolta, hogy „ez nagyrészt a kilenc ország problémája”, utalva az 1957-ben létrehozott Európai Közös Piac kilenc tagjára.
Brandt kormányát, amely közismerten rendkívül szoros kapcsolatot ápolt Izraellel, heves bírálatok érték tel-avivi oldalról, amiért csatlakozott a Közös Piac országai által november 6-án kiadott nyilatkozathoz, amelyben arra szólítják fel Izraelt, hogy a közel-keleti béke megteremtése érdekében vonuljon vissza 1967-es határai mögé. A nyilatkozatot széles körben úgy értelmezték, hogy az európai gazdasági szövetség országai kapituláltak az arabok olajembargójával szemben.
Szintén aznapi hír, hogy a UPI hírügynökség parlamenti forrásokra hivatkozva arról számolt be, miszerint a dán kormány is azt tervezi, hogy betiltja az országban a vasárnapi autóhasználatot, valamint az iparban is korlátozhatják a felhasználható olaj mennyiségét.
