November 4-én lépett életbe az olajválság hatására meghozott rendelet, ami három hónapig tartott.
48 évvel ezelőtt, 1973. november 4-én lépett életbe Hollandiában a kormány azon rendelete, amely megtiltotta a gépjárművek használatát vasárnaponként. A három hónapon keresztül tartó kezdeményezés célja az volt, hogy csökkentsék az ország üzemanyag-felhasználását az olajválság idején. Az autópályák elnéptelenedtek, üres taxik parkoltak egymás mellett a drosztokon, és a buszmegállókban hosszú, tömött sorok kígyóztak.
A kormány lépését széles körben üdvözölték és támogatták. A máskor forgalmas utakon a türelmetlen és dühös sofőrök helyét kerékpárosok vették át, az autók motorjának és dudáinak hangját most biciklicsengők csilingelése váltotta fel.
A tilalom alól természetesen kivételt képeztek a tömegközlekedési eszközök, a tűzoltóautók, mentők, orvosok, fogorvosok, állatorvosok, a külföldi turisták, valamint azok a kereskedők, akik ételt szállítottak az éttermekbe, szállodákba vagy piacokra.
Amszterdamban, amely ekkor Nyugat-Európa első számú hippiközpontjának számított, mégis teljesen elfogadott és rendjén való volt, hogy a tilalom ellenére egy hosszú hajú sofőr a pszichedelikus kisbuszával egy csapat külföldi hippit furikázzon körbe a városban, amit még az eseményeket szemlélő rendőrtiszt is egy „csodálatos dolognak” nevezett.
A tilalom bevezetésének első napján Amszterdamban mindössze egy tucat, Hágában pedig még ennél is kevesebb autóst büntettek meg, amiért megsértették a rendeletet és mégis autóba ültek. A Hollandiába özönlő német, belga és svéd televíziós stábok lelkesen filmezték az utcákon kerékpározó párokat és az autópályán piknikező embereket.
Akadtak olyanok is, akik nem különösebben örültek a változásnak. Bár egy kabarécsoport vezetője elvihette autójával a szükséges felszerelést a szomszéd városba, de a társulat többi tagjának tömegközlekedéssel kellett eljutnia a fellépés helyszínére. Egy helyi rendszámú autót bérlő francia házaspár pedig megdöbbenve tapasztalta, hogy vasárnap kocsi helyett gyalog vagy tömegközlekedéssel kell menniük.
A rendőrök büszkén mesélték a riportereknek, milyen akcióban volt részük hajnali háromkor (amikor a tilalom életbe lépett). Az autó nagy sebességgel elhajtott a hatósági szervek mellett, a rendőrök üldözőbe vették és végül elfogtak két jugoszlávot, akik éppen a lehető legrosszabb időpontot szemelték ki a jármű ellopására.
A törvény értelmében azok, akik megszegték a vasárnapi vezetési tilalmat, akár 17 500 fontig terjedő pénzbírságot, vagy maximálisan 6 évig terjedő börtönbüntetést is kaphattak a kihágásért. Ugyanakkor a rendőrök a rendelet hatálybalépésének első napján mindössze 17 font értékben szabtak ki bírságot azzal a néhány elkövetővel szemben, akik a tilalom ellenére mégis autóba ültek.
A hollandok arra számítottak, hogy a megszorítások hatására a tél közepére számottevően csökkeni fog az ország üzemanyag-fogyasztása. A legtöbben a kormányt hibáztatták, amiért a jom kippuri háborúban Izrael oldalára állt Szíriával és Egyiptommal szemben, melynek következtében az OPEC, az Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezetének arab tagjai olajembargóval sújtották az Egyesült Államokat és Nyugat-Európa jelentős részét, köztük Hollandiát is.
Hollandia már az 1970-es években is a kerékpárosok mekkájának számított – a kétkerekűek az utakon és a kereszteződésekben is elsőbbséget élveztek az autókkal szemben. 1973-ban az akkor 13,44 millió lakossal rendelkező országban hatmillió segédmotoros kerékpárt tartanak nyilván, szemben a csupán hárommillió autóval. Ma Hollandia népessége 17,44 millió fő, a regisztrált gépjárművek száma pedig közel 8,7 millióra emelkedett, a kerékpározás azonban továbbra is nemzeti sportnak számít.
