Mit tehet a vevő, ha rejtett hibára derül fény használtautó-vásárlást követően?

Olvasónk azzal keresett meg minket, hogy 2021 decemberében magánszemélytől egy hatéves személygépjárművet vásárolt. Körültekintő volt, igyekezett mindent megnézni és kipróbálni az autón. A hideg miatt a klímaberendezést nem próbálni ki, a vásárlást követően pedig azt tapasztalta, hogy a páralefújás nem megfelelő, hibás a klíma.

 

Ezután szerelőhöz vitte az autót ellenőrizni, ahol kiderült, hogy lyukas a klímahűtő. Ahogy az sokszor lenni szokott, a vásárlás során nem esett szó arról, hogy a klímaberendezésnek problémája lenne. Olvasónk egy kölcsönös, 50-50%-os megegyezést látna jogosnak. Ez valóban jogos? Ha ettől elzárkózik az eladó, rögtön tud perelni az olvasó?

Sajnos a fenti példa nem egyedülálló eset, rendre visszatérő probléma, hogy bármennyire is gondosan járunk el a használt gépjármű kiválasztásakor, utóbb mégis hibák tűnnek fel. Ezeket nevezzük rejtett hibáknak, sok jogi fogalommal ellentétben ez a szó igen sokatmondó. A D.A.S. jogászának közreműködésével készült cikkünkben részletesen válaszolunk a felmerülő kérdésekre.

Autóvásárláskor milyen kötelezettségeket támaszt velünk szemben a jog?

Ha használt autót vásárolunk, tisztában vagyunk azzal, hogy a vadonatúj szalonautóval ellentétben a hibának nagyobb a kockázata. Olvasónk is jelezte megkeresésében, hogy több apró hiba már előjött, de ezekkel úgy érzi számolni kellett a használt autó jellegéből adódóan.

A jogszabály egy bizonyos fokú gondosságot vár el tőlünk a kiválasztás során. A vételárat végső soron a felek állapítják meg közösen: ha pl. törött alkatrészeket látunk, az nyilvánvalóan csökkenti az autó értékét. Ezeket a bírói gyakorlat nyílt hibáknak nevezi, ezekre nem tud a vevő szavatossági igényt érvényesíteni sikeresen.

Még akkor is, ha annyira biztosak vagyunk az eladó szavában, vagy a legjobb barátunktól vásároljuk az autót, nem árt alaposan átnézni mielőtt aláírjuk a szerződést. Itt elsődlegesen azokat a sérüléseket kell észrevennünk, amik szembetűnőek, amelyeknek a gondos és körültekintő vevőnek általánosságban fel kell hogy tűnjenek. Rejtett hibánál ez lesz az első kérdés: körültekintően jártunk-e el, és nyilvánvaló hibáról van szó?

Rejtett hiba

A hiba azért lesz rejtett, mert a vásárláskor ugyan gondosan jártunk el, mégsem észleltük a hibát, azzal utólag szembesülünk. Karcolás vagy szabad szemmel észrevehető külső hibák nem lesznek rejtett hibák, azok fel kellenek hogy tűnjenek a vásárláskor. A kuplung kopása szintén nem lesz rejtett hiba, az abba a körbe tartozik, hogy a gépjármű korából és a megtett kilométerekből adódóan számolnunk kell ilyen és ehhez hasonló meghibásodásokkal. Számít viszont az eladó magatartása is, az ő tájékoztatásán sok múlik.

Az eladó felelőssége

Maradva a fenti példánál, az eladó elmondja, hogy egy régi autót szemeltünk ki, korábban már volt gond a kuplunggal és azt javítani is kellett. Ezzel ő eleget tesz a kötelezettségének, mi pedig nem hivatkozhatunk arra, hogy rejtett hibás az autó, ugyanis ezen információ birtokában már számolnunk kell azzal, hogy a kuplunggal további problémák merülhetnek fel.

Abból is látszik, hogy mennyire „jó fej eladótól” veszünk autót, hogy magától elmondja és le is írja a szerződésbe az általa ismert hibákat. Ezzel egyrészt magát védi a későbbi szavatossággal szemben, de a vevő is jobb döntést tud hozni az összes információ fényében – ismert, nyílt hiba lesz, amire utóbb nem hivatkozhat mint rejtett hiba.

Az olvasó hibájára kitérve, ha az eladó tudta, hogy a klímahűtő lyukas, de elhallgatta és úgy adta el, felelősség terheli őt és ki kell hogy javítsa a hibát. Ebben az esetben felmerül a tévedésben tartás is, ami önmagában már a szerződést is érvénytelenné teheti, ez egy másik kérdéskör. Amennyiben az eladó sem tudott a hibáról, attól még nem fog automatikusan mentesülni a szavatossági kötelezettsége alól!

A hiba nem attól lesz rejtett, hogy az eladó tudott róla, csak elhallgatta. Rejtett lesz a hiba akkor is, ha az eladónak sem volt fogalma bármiféle hibáról. Ő őszintén tájékoztatta a vevőt arról, hogy – szerinte – milyen állapotban van az autó, az általa ismert hibákat megosztotta a vevővel. Ami fontos lesz, hogy a vevő tudott-e róla, nyilvánvaló hiba esetén fel kellett-e volna ismernie?

Az időtényező

Akár ismert volt az eladó előtt a rejtett hiba akár nem, ügydöntő lesz az, hogy a hiba mikor keletkezett. Amennyiben már a vásárláskor megvolt a hiba, felelni fog az eladó a szavatossági időn belül, akkor is, ha ő nem tudott róla. Az eladónak vállalnia kell a kockázatot ilyen esetekre. Mentesül a kötelezettsége alól akkor, ha a vásárlást követően keletkezett a hiba.

Nem gyakori, de az esély meg van rá, hogy a hűtőnek vagy a klímaberendezésnek semmi baja nincsen az adásvételkor, viszont pont a hazaúton romlik el valami. Ki viseli ilyenkor a javítási költséget?

Ennek a kérdésnek az eldöntését a jog áthárítja és azt mondja, hogy szakértőnek kell döntenie. A szakvéleményben kijöhet az az eredmény, hogy a hiba már meg volt az adásvételkor, ilyenkor az eladó felelni fog. Ha viszont az derül ki, hogy a klímaberendezésnek nem volt semmi baja, és a hazaúton lett hibás, sajnos pechünk van, az eladót nem fogja szavatosság terhelni, egyszerűen azért, mert akkor már nem az ő rendelkezési köre alatt volt az autó.

Olvasónk jelezte, hogy nem próbálta ki a klímahűtő berendezést. A bírói gyakorlat nem alakított ki olyan gyakorlatot vagy listát arról, hogy az autóvásárláskor miket kell átnéznünk. A kellő körültekintést és a nyilvánvaló hibákat mindig esetről esetre kell értékelnünk (időjárási körülmények, napszak, a felek magatartása a vásárláskor). Nincsen előírva, hogy kötelezően próbaútra kell menni, vagy hogy autószerelő kötelezően nézze át az autót az adásvétel előtt. Mindkettő a felek megegyezésén múlik, hogy szükségesnek tarták-e.

Olvasónk esetében tehát először azt érdemes tisztázni, hogy a hiba már fennállt az adásvételkor, utána kell arról dönteni, hogy rejtett hibáról van-e szó. Sok eladó ilyen helyzetben nyílt hibára fog hivatkozni, és hogy a vevő gondosságának ki kellett volna terjednie a klímára is.

Mit tehetünk?

A peres út hosszú, fáradalmas, bonyolult, stb. Sajnos ezek nem csak klisék, nem egyik napról a másikra dönt a bíróság az elé vitt ügyekben. Ne ijedjünk meg, sok esetben peren kívül teljes sikerrel, vagy elfogadható egyezséggel lezárhatjuk a jogvitát, ha hibába ütközünk a vásárlást követően. Ne feledjük, hogy magánszemélytől vásárolt autó esetén a teljesítéstől számított egy éven belül terheli szavatosság az eladót. Az alábbiakban ellenőrző lista szerűen pontokba szedjük a lehetőségeinket.

Check list:

• Az eladó felhívása a hibára. Ezt lehetőleg írásban tegyük meg azért, hogy a későbbiekben bizonyítékként fel lehessen használni.
• Érdemes felkeresni egy autószerelőt és kikérni a szakvéleményét arról, hogy szerinte az adott hiba már megvolt a vásárláskor, vagy az utóbb keletkezett? Javasolt árajánlatot kérni, hogy mennyibe kerül a hiba javítása. Ha tehetjük írásban kérjük ki a szerelő/szerviz álláspontját, ez nagyon jól jön a későbbi eljárás során. Szó elszáll, írás megmarad. A jogban ügyeket menthet meg ez a bagatell mondat!
• Rejtett hibánál kijavítást vagy kicserélést kérhetünk elsődlegesen. Amennyiben az eladó felhívása eredménytelen, elzárkózik a hiba javításától, megnyílik az út, hogy saját magunk kijavíttassuk vagy kicseréltessük a hibás alkatrészt. Nagyon fontos, hogy mindenről kérjünk bizonylatot, a munkamenetet pontosan dokumentáltassuk. A ráfordítás értékét aztán jogszerűen követelhetjük az eladótól.
• Lehetőségünk van árleszállítást kérni, végső soron pedig visszakérhetjük a teljes vételárat, cserébe visszaadjuk a gépjárművet (elállás). Utóbbiak két nagy, önálló témák. Cikkünkben azt emeljük ki, hogy ez nem két automatikus lehetőség, sok múlik a körülményeken. Rögtön nem kezdhetünk az elállással, ahhoz az előbbi lépéseket kell sikertelenül végigjárni.

Ki az eladó?

Olvasónk megkeresésekor jelezte felénk, hogy magánszemélytől vette a gépjárművet. Meg kell említsük, hogy a fenti szabályok arra az esetre vonatkoznak, amikor magánszemély az eladó fél. Amennyiben ún. fogyasztói szerződést kötünk, tehát a másik oldalon egy vállalkozás (autókereskedés, de akár egyéni vállalkozó) áll, úgy részben módosulnak a szabályok és könnyebb dolgunk van vevőként. Pl. eltérően alakul az, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania, ez a téma szintén részletesebb kifejtést érdemel.

Békés egyezség

Az 50-50%-os megegyezést jogilag nem akadályozza meg semmi, a felek megegyezhetnek ebben is a békés megoldás végett. Nem kell viszont rögtön ezzel kezdenünk vagy feltétlenül elfogadnunk az eladó ezen ajánlatát. Ha biztosak vagyunk abban, hogy nem nyílt hiba, de nem is a megvételt követően jelentkezett (és ezt akár szakszerviz véleményével is alá tudjuk támasztani), ne felejtsük el, hogy a teljes kijavításra vagy kicserélésre vagyunk jogosak, nemcsak az 50%-ára.

D.A.S. Jogszerviz