Elsőre talán fel sem tűnik, de komoly veszélyforrás lehet az elállítódott felfüggesztés.
Mivel nem bírtam a véremmel, elkezdtem újraszilentezni a Subarut. A poliuretán tömbök cseréjét követően megnyugodtam, hogy a veseköveim (ha vannak) hamarosan távozásra kényszerülnek, majd tervbe vettem egy futóműállítást. Mivel szokás szerint kapkodtam, a beállítás a tervezési szakaszban maradt és elkezdtem használni a kocsit. Hamar kiderült, hogy az első próbát Beteg Szem sem csinálhatta volna csálébbra A kismenő című filmből. Miután korrigáltam a hibám, elkezdtem gondolkozni, vajon tisztában vannak az autósok a futómű-beállítás fontosságával? Ha képben vagy a technikával, vagy megrögzötten cserélsz mindig minden kopóalkatrészt, aminek a legapróbb indokolatlan tünete jelentkezik, számodra nem mondok újat, sőt, kérlek kommentben segítsd a többi közlekedőt, ha van saját tapasztalatod a témában. Amennyiben te vagy az, aki csak beül, megy és baromira nem érdekli, mi dolgozik alatta, érdemes lehet átfutnod a leírtakat, hogy te is felelősségteljesebb közlekedő legyél.
A téma nem ismeretlen, hiszen autószervizek hirdetéseinek ezrei figyelmeztetnek arra, hogy ne hanyagold el a futómű-beállítás rendszeres ellenőrzését, hiszen rengeteg pénzt spórolhatsz, ha mindig jól van beállítva. Ez igaz is, hiszen a rossz kalibrálás miatt egyes alkatrészeket nem a megfelelő irányú és erejű behatást kapják, ami miatt hamarabb elhasználódhatnak. A probléma azonban nem csak a költségvetést terheli, balesetveszélyes is. Ahány autó, annyiféle megoldás, mindenki más kvalitásokkal bír a vezetés terén is, ráadásul a jogosítvány megszerzéséhez sem szükséges – sajnos - tisztában lenni azzal, hogyan működik, amit vezetünk, ezért igyekszem a lehető legemberibb módon elmondani, mire figyelj, ha egy kicsit sem érzel rá a menettulajdonságokban fellépő változásokra.
Gyors piackutatást végeztem a környezetemben azzal kapcsolatban, hogy ki mennyire figyel a gátlók, gumik és a komplett futómű állapotára. A gumik jóformán mindenki számára fontosak voltak, jellemzően a szezonális csere miatt belefut az ember egy ellenőrzésbe, ha máshogy nem, legalább saját maga szemrevételezi, mielőtt felteszi. Páran négy évszakossal nyomják, illetve van, aki csak télivel. Akiknek nem kell cserélgetni a gumit, mert egy fajtát használnak, mind kellően elborultan spórolósak ahhoz, hogy a jól beállított futóműre odafigyeljenek, mert az durván kihat a gumi kopására.
Az abroncsok állapota mellett a megkérdezettek nagy része felismeri a rossz gátlók okozta pattogó kerekek és himbálózó karosszéria tüneteit is, bár jóval szerényebb arányban, mint a gumi kopását. A futófelület egyenetlen kopása ráadásul nem csak egy rosszul beállított futómű miatt történhet, a nem megfelelő guminyomás is hamar ledarálhatja a szettet. Jellemzően a futófelület közepén keletkező túlzott kopást a magas guminyomás, a két szélén keletkező kopást pedig az alacsony guminyomás okozhatja.
A futómű hibájának elég sok árulkodó jele lehet, ilyen például, ha gyorsításkor vagy fékezéskor valamilyen irányba fordulni akar kormány. Megeshet, hogy teljesen egyenes haladáskor a kormánykerék nem egyenesen áll, de a kocsi nem húz semelyik irányba, viszont az is árulkodó lehet, ha érzésre az egyik irányba sokkal stabilabban kanyarodik a verda, mint a másikba. Ha szokatlanul nehéz, vagy könnyű tekerni a kormányt, nem kell megijedni, a szezonális abroncsok cseréjénél előfordulhat ilyen változás, de ha mondjuk egy kátyú után történik a változás, már érdemes jobban odafigyelni. Ahogy azt sem szabad elbagatellizálni, ha rázósabb utakon kopogó hangot hallasz a kocsi alól, vagy akár a kormánykeréken érzel némi lógást, kottyanást.
Tekintettel arra, hogy az autóipar fejlődésével újabb és újabb megoldások teszik korszerűbbé a gépjárművek futóművét, már közel sem olyan egyszerű általánosítani a hibákat, amiket a tünetek alapján gondolnánk. Az korszerű autók elektromos kormányszervója akár korrigálhatja az autó egyenesfutását, de kevesebb visszajelzést ad a sofőr számára. Ilyenkor jellemzően a gumi kopásból lehet következtetni a hibára.
Sokféle futóművel szerelik az autókat elöl és hátul, a legelterjedtebb megoldások előre a MacPherson, valamint a kettős keresztlengőkaros rendszerek. Mindkettőből vannak régebbi és sokkal modernebb megoldások, egymással szemben is akad előny és hátrány egyaránt. Alapvetően a MacPherson egy olcsóbb, könnyen szerelhető praktikus kialakítás, bár az izmosabb elsőkerekeseken már lényegesen trükkösebb ez is annak érdekében, hogy a maximális tapadást biztosítsák a hajtott kerekeknek. Egyes autókon nem lehet finomhangolni jóformán semmit, a kopó alkatrészek cseréje és megfelelő összeszerelése javíthat az esetleg elállítódott futóművön. A hátsó futómű estén is sokféle megoldás van, egyes esetekben az egyszerűség és költségcsökkentés a cél, ezeknél többnyire a két hátsó kerék mozgása nem független egymástól, de a független felfüggesztésekből is sokféle létezik. Az viszont minden típusra igaz, hogy a használattól kopnak, elmásznak az előre beállított értékek, a kátyúkban bővelkedő magyar utak egyszerűen szétverik a precíz beállításokat, és az autó mozgása megváltozik.
Az autó futóműve egy egymásra épülő komplex rendszer, ahol az egyes alkatrészek között szoros kapcsolat adja ki azt a geometriát, amit a mérnökök megtervetek. Az alkatrészek között megoszlik a használat közben keletkező terhelés, ezért ha az egyik részegység elfárad, akkor a többit is extra terhelés éri, ráadásul bomlik a rendszer beállítása is. Ha pedig a nem jó a beállítás, az autó viselkedése megváltozik, és bizony okozhat meglepetéseket.
Néhány példa:
- belső vagy külső oldalon kopott abroncs
- valamelyik irányba elhúzó kormány
- jobbra-balra mozgatásra kottyanó, koppanó kormány
- megnő a kormány holtjátéka
- menet közben rázó kormány
- oldalra fordított kormányállásnál megy egyenesen az autó
- kanyarban nyikorgó kerekek
- megnő a kormány holtjátéka
- gyanúsan könnyű vagy nehéz tekerni a kormányt
- egyenetlen úton megnövekedik a fékút
A kerékdőlés, az összetartás, az utánfutás és a csapszegdőlés mind a futómű geometriájának részei. Megfelelő beállítások mellett az autó kerekei a menetirány szerint gördülnek, ha viszont valami elállítódik, lehet, hogy a kerekek folyamatosan csúszni fognak. Ilyenkor kanyarban nyikorognak a gumik, vizes útfelületen akár el is tolhatja az autó az orrát.
Az abroncs kopását - mint ahogy már fentebb olvashattad - nagy mértékben befolyásolja a guminyomás is, meg persze maga a gumi anyaga, de az is, hogy milyen útfelületen használjuk. Azonban ha a megszokottnál gyorsabban kezd kopni az egyik oldal, ráadásul a szemfülesebbek még a menetdinamikán is észrevesznek a változást, akkor jó eséllyel elállítódott a futómű. A témával foglalkozó vállalkozások által végzett statisztikák alapján a leggyakoribb problémának a kerékdőlés elállítódását említik. Ez jellemzően az első futóműre szokott hatni, könnyen kap olyan terhelést egy kátyútól, kiváltképp egy-egy kanyarodás közben elkapott kátyútól, ami elállíthatja. A kerékdőlés lehet pozitív, amikor a kerék külső felének úton lévő része a kasztnihoz képest beljebb, a felső része kijjebb helyezkedik el, nullás az, amikor függőleges, mínuszos pedig abban az esetben, amikor az alsó fele kijjebb van karosszériához képest, mint a teteje.
Érdekes téma egyébként, hogy milyen is az ideális kerékdőlés-beállítás, hiszen nagyon nagy ráhatása van az autó kanyarstabilitására és egyenesfutására. Mindenekelőtt az alaphelyzet az, hogy egyenesen megy az autó, ilyenkor az az ideális, ha teljes szélességével az úton van az abroncs, hiszen így a legnagyobb a tapadás. Ugyanakkor a járműgyártás korai szakaszában pozitív kerékdőlést alkalmaztak, hogy a csapágyakra és a szerkezetre ható erők ne terheljék túl az alkatrészeket. Azonban az autó kanyarodás közben a külső oldalon haladó kerekek irányába dől, így a legnagyobb tapadáshoz a külső íven futó keréknek negatív kerékdőlést kellene állítani. A legelterjedtebb, a kormányzott kerekeknél alkalmazott MacPherson geometria nem csak költséghatékony és könnyen szerelhető, de berugózáskor a lengőkar belső rögzítési pontja a forgáspont, így a kerékdőlés mozgáskor negatív irányba változik, amivel a kanyarstabilitás nőhet. Egy-egy nagyobb kátyú viszont elmozdíthatja az alkatrészeket, ilyenkor azt tapasztalhatod, hogy az autó másképpen fordul az egyik irányba, mint a másikba, továbbá az egyenesfutása is romlik.
Amikor tehát a kormánnyal folyton küzdeni kell, mert az autó jobbra vagy balra akar menni, nem kizárt, hogy elállítódott az autón a kerékdőlés. A biztonság kedvéért azért illik ellenőrizni a keréknyomást, mert sok esetben egyszerűen csak egy lassú defekt vicceli meg az embert. A kormányzott kerekeken tapasztalható hibát okozhatja egy kikopott kormányösszekötő-gömbfej is, cseréje egy idő után elkerülhetetlen. Ha a kormány finom jobbra mozgatása közben kattogó hangot hallasz, vagy a kormány nagyobb mozgatására sem mozdulnak meg a kerekek, érdemes felkeresni a szakembert. Rosszabb esetben a kormánymű elhasználódása okozhat problémát. A dolog veszélyessége - mint a legtöbb esetben - itt is az tünetek elhanyagolásában rejlik, mert ha az egyre jobban kikopó alkatrészt egy idő után nem cserélik, az kiszakadhat és az autó irányíthatatlanná válhat.
Tapasztalataim alapján a leggyakoribb tünet, ami a Budapest útjain cirkáló autókon előfordul, az a menet közben állandóan vagy alkalmanként remegő kormány. Többféle oka is lehet a jelenségnek, néhányba már belefutottam az évek során. Amikor sebességtől függően a kormány elkezdi rezegtetni az ember kezét, esélyes, hogy a kerekek kiegyensúlyozatlansága okozza a gondot. Jobbik esetben egy centír a gumisnál megoldja a dolgot, rosszabbik esetben görgőztetni is kell a felnit, mert lehet, hogy fel lett ütve egy kátyún. Ha csak fékezésnél jelentkezik a tünet, akkor gyakran a felhullámosodott tárcsa lehet az ok, de akár a futómű alkatrészei között kikopott szilent és/vagy gömbcsukló is okozhat ilyen tünetet. Bármi is generálja a rázkódást, érdemes minél előbb javítani, mert hosszabb távon tönkreteheti a futómű alkatrészeit, akár oly mértékben is, hogy egyszer csak letérdel az autó. Mármint szószerint, kiszakad a lengőkar, kifordul a kerék aztán jön a bambulás az út szélén. Szerencsés esetben nem lesz komolyan baleset, de a forgalomban talán jobb nem a szerencsére bízni a dolgokat.
Egy újabb jellemző, sokak számára egyértelmű, de gyakran alulértékelt tünet a fáradt gátlók okozta himbálózás. Az egy dolog, hogy a lágyan ringatózó karosszéria igazi amerikai nagyvasakhoz hasonló autentikus krúzolásba viszi az utazást, viszont nettó életveszélyes is lesz a verda a balkáni betoncsíkjainkon. Az elpuhult gátlók miatt az útburkolati hibákon elpattannak a kerekek, ezért megnő a fékút, vagy nem kanyarodik a megszokott módon. Ez borzalmasan veszélyes vészfékezés vagy váratlan irányváltás során.
Összegezve a dolgokat, az autó műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése nélkül a biztonságos közlekedéshez édeskevés a defenzív vezetési stílus alapjait betartani. Folyamatosan figyeld az autód műszaki állapotát, és legyél előrelátó. Akik megszokásból közlekednek nap mint nap ugyanazon a rövid úton a munkába, azoknak fel sem tűnik az elhasználódás, amíg a megszokottól eltérő útburkolatra nem viszi az útjuk. Ekkor előfordul, hogy váratlanul megnő a fékút, vagy nem fordul el az autó, és kész a baleset.
