2020. március 29. | 08:33

Egyszerű kis történet mégis tele izgalommal. Skoda Andris írása.

Kicsit ugorjunk vissza az előző évszázad végére, mikor is több gyártó a gyorsaság és a komfort érzés egyvelegére koncentrált. 

Pontosabban egy 1991-es gyártmányú Audi V8 d11 quattróról van szó, amibe akkor már ülésfűtés, elektromos ülés, elektromos ablak volt és benne dobogott egy 3,6-os V8-as szív. Ellenfelei természetesen voltak, mint a Lexus LS400 és a BMW 740i.

De mi történik, ha a 2000-es évek elején apukám kiveszi ezt a nagy teljesítményű motort és a helyére egy „hírhedt” V6 TDI motort tesz?

Igen, manapság sok negatív kommentet kap… ezt egy barátja kedvéért tette meg, de így is olyan 240 lóerő környékén lehet. Ezek után jó pár kézen átment mire hozzám került. Szerelem volt első látásra, de az idő őt sem kímélte a 13 év szabad ég alatt állás és a hozzá hasonló dolgok igen is meglátszódtak rajta. 

Első autóm használtam, szerettem, de egy kis időre állni kellett neki, mert pszichiátriára kerültem. Kijöttem és elkezdtem felújítani, ebbe öltem minden időm, 17 hónap alatt meg is lett. Ekkor rávettek életem első autós találkozójára, ahol barátokra és magam fajtákra találtam. Innen elhoztam az első díjam „A legszebb retró” kategóriában. Ezek után következtek a többi találkozók, kijutottam Horvátországba is és onnan is egy „Best engine” díjat hoztam el, nem tudták, hogy milyen motor van benne… szóval ez lett életem eddigi legjobb sztorija. Abban a szezonban 5 találkozóból 3 helyről hoztam el díjat, ami kezdésnek nem is rossz.

Az idei szezonra (ami sajnos elmaradni látszik) kapott egy egyedi Lamsbach felni szettet és egy 40/40-es ültetést.