Fordító: Hajdu Balázs
Ha új számodra ez az overlanding sorozat, akkor a cikk aljára görgetve megtalálod az előző részeket.
Ferenc és Evelin így írt az indulásról, valamint az első napokról:
Az
indulás előtti utolsó néhány nap elképesztően hektikusra sikerült. Minden papírmunkát elintézni, véglegesíteni a felszerelést, beállítani az autón mindent, rengeteg feladattal járt mindez. A feladatok megvalósításához számtalan listát készítettünk. Nem hiszem, hogy a lista minden elemét képesek leszünk kipipálni. Könnyen lehet, hogy útközben döbbenünk majd rá valamire, amit végül nem pakoltunk be.
Az elmúlt négy hétben apámmal együtt végeztük az autó szükséges átalakításait. A korábbi, afrikai túránk rengeteg hasznos tapasztalattal szolgált számunkra, főleg a szükséges holmik és beállítások tekintetében. Így hát pontosan tudtuk, hogyan kell átalakítani a
Toyota belső terét. Mindenképpen szükségünk volt több helyre, ahová a felszerelést rakhattuk, illetve egy fekhelyre is, ami rossz idő, valamint egyéb kedvezőtlen körülmények esetén lehetőséget nyújt az alvásra. Így hát meghosszabbítottuk a fiókos szekrényünket, a bal oldali ajtónál eltávolítottuk a fiókot, a jobb oldalon ezáltal két fiók található.
Maguk a fiókok egyébként nem hosszabbak, mint az eredeti, hiszen az egyik hátsó ülést az autóban kellett hagynunk. Ez csak tovább bonyolította a dolgokat. A hátsó ülés megtartására egyébként a kínai törvények miatt volt szükség. A tervek szerint kivettük volna azt is, még több helyet felszabadítva ezzel az utas- és csomagtérben. Ám, a kínai törvények alapján, amennyiben autóval léped át Kína határait, mindig veled kell utaznia egy idegenvezetőnek is. Ő velünk fog tehát
utazni 40-45 napot, természetesen a hátsó ülésen ülve. Tulajdonképpen nem magunk leszünk csak, hanem két másik autóval együtt konvojban haladunk, így az idegenvezető időről-időre átül majd másik autókba is.
Visszatérve a fiókos szekrényhez, a végeredmény elég frankó lett. Apám nagyon ügyes ezekben a dolgokban, igazi ezermester. A tervek az én fejemben születtek meg, ő pedig segített azokat megvalósítani. És ez csak ez egyik projekt volt, melyhez segítséget nyújtott, sokat tett azért, hogy június 19-re elkészüljünk. Igen, az előző bejegyzésben 18-át írtuk, ám az egyáltalán nem volt megvalósítható.
Hol tartunk most?
Egy
Polarsteps nevű, nagyszerű alkalmazás segítségével, gyakorlatilag élőben követhettek bennünket (megjegyzés: néhány napos késéssel publikáljuk a cikkeket, így már jóval előrébb tart a magyar páros).
Négy hetet töltöttünk Budapesten, hogy elintézzük az összes szükséges vízumot. A négyhetes időszakban megkaptuk az orosz, mongol és kínai vízumokat. A kínaihoz kellett egy meghívólevél az utazási irodától, melyben leírták a részletes útitervünket, és hogy milyen céllal érkezünk Kínába. Hosszas papírmunkát követően sikerült egy 60 napra érvényes vízumot kapnunk, ami rengeteg plusz időt biztosít számunkra. A korábbiakban már említettük, hogy ha szárazföldön lépsz Kína területére, mindig veled kell lennie egy kísérőnek. Őt leszámítva, teljesem önállóan utazunk egészen Szingapúrig.
Itt szeretnék szót ejteni a szponzorokról és a költségvetésről. Az utazás összes költségét, az utolsó fillérig mi álljuk. Vannak azonban termékszponzoraink, akik a saját felszereléseiket ajánlották fel, cserébe mi reklámozzuk őket a közösségi médiában, és a blogbejegyzésekben. Őszintén szólva, én szívesen, és őszintén írok róluk kritikát is akár.
A termékek, amiket kaptunk, elképesztően hasznosak. Néhány felajánlást vissza is kellett utasítanunk, tettük ezt akkor, ha az adott terméknek nem sok köze volt a túránkhoz, illetve ha már volt valami hasonló felszerelésünk. A szponzorált termékeken kívül sokat jelent számunkra az is, ha egy támogatónk megemlít bennünket, vagy az oldalunkat népszerűsíti a
közösségi médiában. Ezek a tényezők mind elősegítik az oldal látogatottságának növekedését, ami most az elsődleges cél. A másik, hogy épségben érkezzünk meg Szingapúrba. Hamarosan megjelenik majd egy bejegyzés a támogatókról, ám addig is hatalmas köszönetet szeretnénk nekik mondani. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy támogatásukra érdemesnek találták a kezdeményezésünket.
Az írás megszületésekor éppen
Romániában vagyunk, a Kárpátokon haladunk keresztül. Ez az ország sok érdekességet tartogat számunkra: itt még vannak elhagyatott földutak, a látkép rendkívül változatos, és helyenként lenyűgözően szép. Elhelyezkedünk az autóban, kitaláljuk, mit hová kell tenni, és elmegyünk még egy nagyobb bevásárlásra. A felszerelésünket egy (vagy inkább több) külön bejegyzésben mutatjuk majd be.
A gondolataink végül lecsendesednek, és átadjuk magunkat az
overlanding érzésnek. Nem volt könnyű búcsút venni a családunktól, mivel körülbelül öt hónapig nem látjuk majd őket. Amíg ők aggódnak értünk, addig mi a következő napunkat tervezzük, és csodálatos helyeken járunk. Az indulás nehéz volt számunkra, ám a családtagjainknak is az lehetett.
A Budapest-Szingapúr overlanding-sorozat eddigi részei:
Forrás:
