Kiderült, miért történhetett meg, hogy 30 perccel a bejelentést követően sem érkezett meg a mentő Gálvölgyi Jánosért.
Május 10-én délelőtt rosszul lett második kerületi otthonában Gálvölgyi János. A magyar színművész nem kapott rendesen levegőt és félrebeszélt, ez később odáig fajult, hogy egyik lánya mentőt hívott.
Közben értesítette nővérét is, aki elindult a színész otthonához. Nagyjából fél óra alatt ért oda, addig viszont a mentő nem ért ki, így újra felhívták a diszpécsert.
Ő azt mondta, hogy nem sorolták a sürgős esetek közé a színész rosszullétét, így még nem indult el a mentőautó. A diszpécser megpróbált beszélni Gálvölgyi egyik lányával arról, hogyan érzi magát az édesapja.
„...elmondtam neki, hogy nem értek hozzá, hiszen nem vagyok orvos, azt látom, hogy nem kap rendesen levegőt és félrebeszél. Valóban emelt hangon mondtam mindezt. Ekkor közölte, hogy velem nincs mit beszélnie, és rám tette a telefont” – mondta a lánya.
Végül orvos ismerőseikkel beszéltek az aggódó testvérek, és inkább maguk szállították kórházba a 74 éves színészt. Elmondásuk szerint úgy vitték kórházba, hogy ketten tartották két oldalról az autóban, mindezt vezetés közben, mert annyira rosszul volt.
Nem sokkal később odaértek a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára, ahol az orvosok intenzív osztályra szállították. Délután azonban már mentőautóval tovább szállították a Semmelweis Egyetem klinikájára, szintén az intenzív osztályra.
Lélegeztetőgépre kapcsolták és folyamatosan vizsgálják az idős színészt. A rosszullétének pontos okát egyelőre nem tudni.
Lányai jogosan háborodhattak fel a mentők diszpécserének viselkedésén. Mint kiderült, apjuk rosszullétét 2-es prioritási kategóriába sorolták, tehát úgy ítélte meg, hogy nem olyan sürgős.
Az üggyel kapcsolatban a HVG megkereste az Országos Mentőszolgálatot. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt válaszolta a lapnak, hogy a mentésirányító a megadott információk alapján sorolta 2-es prioritási kategóriába Gálvölgyit.
Az 1-es prioritási kategória jelentette volna a közvetlen életveszélyt, amihez azonnal küldenek ki rohamkocsit. Azért is dönthetett így a diszpécser, mert a bejelentő nem a beteg mellől indította a hívást.
Később a beteg mellett lévő hozzátartozót is felhívták, hogy kiegészítő információkat kapjanak a helyzetről, de akkor már a rohamkocsi indítását lemondták, másik járművel oldották meg a beteg szállítását.
A mentésirányító szakmai döntéseinek megfelelőségét vizsgálják.
