A népszerű váci terepmotoros a pokoli szombatot még végigcsinálta, ám egészségi okokból már nem volt ott a HunGarian Baja vasárnapi utolsó szakaszán. Horváth Lajos még áprilisban, a Morocco Desert Challange-n sérült meg súlyosan, bukásának utózöngéivel azóta is keményen küzd.

Az idei HunGarian Baja a tereprali világkupa versenynaptárának egyik legnagyobb kihívása, hiszen a pénteki rövid szuperspeciál szakasz után szombaton több mint 500 kilométert, vasárnap pedig még további 160-at gyűrt le a mezőny. A kihívásra még rátesz egy lapáttal az irgalmatlan hőség is, és a mindenki által élménydúsnak, valamint gyorsan változónak titulált versenypálya.

„Nagyon szerettem volna már menni, ezért mindenképp indulni akartam Várpalotán. Immáron 15 hete annak, hogy nem ültem versenykörülmények között motoron, nagyon hiányzik a feeling, a társaság, egyszóval minden. Az eltelt idő alatt gyógytornával és edzésekkel próbáltam regenerálódni, ami hellyel-közzel sikerült is, ám nem tudtam, mire számíthatok majd versenykörülmények között” - mesélte érzéseit Laller.

Majd hozzátette:

„Kettős érzések kavarognak most bennem. Nagyon komoly volt a szombati nap, rettentően élveztem a pályát, amit Garamvölgyi Zoltán főszervező összerakott nekünk. Ugyanakkor a fájdalmaim miatt szinte a teljes távot végigküszködtem, és ha mindez nem lett volna elég, még a fékem is elszállt, ez így együtt pedig már túl veszélyes volt. Nem tehetem meg, hogy rásérülök a jelenlegi, még nem összeforrt vállamra, mert akkor nem csupán a sportpályafutásom, de a munkám és a vállalkozásom is megsínyli a dolgot. Talán nem a HunGarian Baja-n kellett volna visszatérnem, de nem bántam meg, hiszen igazán jól éreztem magam, jövőre pedig újból itt leszek, remélhetőleg teljesen egészségesen! Köszönöm a csatákat, a fiúknak további sok sikert és jó küzdelmet kívánok, hamarosan találkozunk a pályákon!” - zárt sportszerűen Horváth Lajos.