A MOL megbízásából készült országos reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság körében növekszik az érdeklődés az elektromos autózás iránt, ugyanakkor a többség egyelőre kivár. Tíz éven belül minden harmadik válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy elektromos autót vásárol, de csak kisebb hányaduk (13%) tervezi ezt belátható időn belül, azaz az elkövetkező öt év során. A legnagyobb visszatartó tényezők továbbra is az ár, a hatótávolság és a töltőinfrastruktúra hiányosságai.

Átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a városi autópályák a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével lezajlott nemzetközi kutatás.

A magyarok döntő többsége találkozott már olyan közlekedési helyzettel, ahol egy sofőrt a neme miatt negatívan ítéltek meg – derül ki a drivingcamp Hungary megbízásából készített reprezentatív kutatásból. A női vezetők 28 százaléka napi rendszerességgel él át megkülönböztetést, ugyanakkor a fővárosi sofőrök egyharmada is mindennapos jelenségnek tartja ezt. A lakosság 17 százaléka rosszabb sofőrnek tartja a női vezetőket. Egy, a női vezetőket sújtó előítéletek elleni kampányt a magyarok több mint fele hasznosnak tartana.

Érdekes összefüggésre mutat rá egy tanulmány.

A Das WeltAuto 2024-ben elkészített egy online, reprezentatív felmérést azokkal a magánszemélyekkel, akik 1-2 éven belül szeretnének autót vásárolni. A kutatás a 18 év felettiek korosztályát vizsgálta, és egyértelműen kimutatta azt, hogy a potenciális vásárlók kétharmada inkább használt autót keres, ezzel szemben 21 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy új autót venne. A vásárlást tervezők átlagosan 12 éves autókban gondokodnak. A döntést alapvetően az autó ára, márkája és futásteljesítménye befolyásolja leginkább.

A magyar autósok közel fele kötődött már annyira járművéhez, hogy becenevet is adott neki – derül ki az OMODA autók gyártója, a Chery Group felméréséből. A sofőrök mintegy harmada mossa le havonta legalább egyszer autóját, és hasonló azok aránya is, akik ilyen rendszerességgel takarítják azt belülről.

Főként Budapesten és nagyvárosban élő sofőrök ülnek ritkábban a volán mögé, így ők azok, akik sok esetben szorongást és félelmet is társítanak a vezetéshez – derül ki a Magyar Suzuki reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek válaszaiból ugyanakkor úgy tűnik, a magyar autós társadalom attitűdje türelmes és támogató a kezdő vagy gyakorlatlan vezetőkkel, a közlekedéspszichológus szerint azonban mást lehet tapasztalni a mindennapokban.

Azt vizsgálták, hogy a férfiassággal kapcsolatos hamis tények hatására milyen autókra vágynak inkább az alanyok.

Egy friss kutatás szerint az új autók elkészítése rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár.

Felmérést végeztek, amiben az jött ki, hogy az egyik kategória jelentősen olcsóbb a másiknál, persze van még itt más faktor is.