Nyugodtan állíthatom, hogy az önvezető autók kérdése az egyik legellentmondásosabb téma az autóiparban. Az alapkoncepció szerint a technológia teljes biztonságot nyújthat, kizárva az ember által elkövetett hibatényezőt, ezáltal teljesen balesetmentessé téve a közlekedést. Az egyelőre azonban valószínűtlennek látszik, hogy a gépek képesek lennének reprodukálni a másodperc törtrésze alatt megérkező emberi reakciókat.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az átlagemberek keveset tudnak az önvezető technológia hátteréről. Következzen most egy röpke bepillantás a D-Risk elnevezésű projektbe, melynek célja az önvezető járművek fejlesztésében előforduló valós veszélyhelyzetek, határesetek összegyűjtése.

D-Risk projekt szimuláció

Annak érdekében, hogy a sofőr nélküli autók is megbirkózzanak az embereket érő legfurcsább ingerekkel, találkozniuk kell ezekkel a szituációkkal, hogy a kutatók modellezni tudják a reakciókat. Ezen a ponton érdemes megemlékezni a mesterséges intelligencia és a puszta számítógépes programozás közti különbség fontosságáról. Az MI ugyanis a gépi tanulásra épít, amire még a legerősebb számítógépek sem képesek. Az önvezető technológiával felszerelt járművek képesek lehetnek arra, hogy egy korábban megismert helyzethez hasonló esetben az emberekhez hasonlóan reagáljanak. Minél sokszínűbb információ kerül betáplálásra a mesterséges intelligenciával működő rendszerbe, annál jobb lesz a kissé eltérő helyzetekre adott reakciója.

A DC Cities és az Imperial College London által vezetett D-Risk projekt januárban és februárban folytatott felmérésében a közlekedés résztvevőit – beleértve a kerékpárosokat és a gyalogosokat is – kérték fel arra, hogy számoljanak be az általuk megélt vagy látott határeseteket, hogy azokat betáplálhassák az önvezető járművek mesterséges intelligenciájába.

A kutatást a közösségi média felhasználóira is kiterjesztették. Egy autóvezető beszámolt egy olyan esetről, melyben egy útra téved tehén miatt kellett elrántania a kormányt, emiatt majdnem nekiütközött egy útjelző táblának. Egy ilyen jelenet vidéki tájakon könnyedén előfordulhat, az évszaktól függően akár szarvasokkal is találkozhatsz vezetés közben, ám a két oldalról érkező veszéllyel egy tapasztalatlan gépi technológia nehezebben tudna megbirkózni.

Az adatok összegyűjtését követően a beérkezett információkat manuálisan és számítógépes úton is kiválogatják, a rosszindulatúan kitalált, túlzott képzelőerővel megalkotott helyzetek így nem zavarhatják meg a kutatást.