Egy rossz váltás, és máris kócos a motor bele

Az égvilágon semmi, amíg a kuplung benyomva marad, de ha véletlen felengeded, akkor jönnek a meglepetések. Angol nyelvhasználatban úgy hívják „money shift”, ami igen beszédes kifejezés, de erről később.

Jason Fenske, a Engineering Explained Youtube csatorna műsorvezetője kellemetlen szituációba keveredett az új Nissan 400Z versenypályás tesztje alatt. Miközben harmadik sebességből váltott volna negyedikbe, véletlen húzott egy kettest. Szerencséjére egy pillanat alatt észlelte a hibát és ahogy felengedte, úgy a azonnal vissza is nyomta a kuplungot, így komolyabb probléma nélkül megúszta az esetet.

Viszont az Engineering Explained csatorna épp arról szól, hogy az autókkal kapcsolatos műszaki információkat közérthető nyelven magyarázzák el benne, így Fenske félresikerült váltása sem maradt részletes ismertető nélkül.

Eddigi tapasztalataimból kiindulva kissé meglepődtem, hogy ilyen magas fordulatszám-tartományból, kigyorsítás közben mennyire könnyen összejöhet egy ilyen művelet. Ezért gyorsan ki is próbáltam, és bár kellett kicsit kavarni a fazék alját a váltókarral, egyáltalán nem tűnt nehéz feladatnak kb. 6000-es fordulatszámról, harmadik fokozatból visszaszúrni a másodikat. Ennek kapcsán pedig eszembe jutott, mennyi olyan használt autót vezettem már, amelyiknek a lógó váltókulisszája miatt minden fokozatot keresni kellett.

Mivel a magyarországi autópark átlagéletkora feltételezi, hogy sokan vezetik hasonlóan fáradt alkatrészekkel az életben maradásért küzdő gépjárműveket, érdemes lehet egy pillanatra frissíteni a gyakorlati tudást az ilyen melléváltásos helyzet kezelésére. Mert egy rossz mozdulat a szétkopott kulisszával, vagy egy váratlan zökkenő is befolyásolhatja a rutint és kerülhetünk necces helyzetbe. Egy autópálya-felhajtón ez kifejezetten meredek lehet.

Ha véletlen felfelé helyett visszaváltás történik és a kuplungot is rutinból felengedi a sofőr, a hajtott kerekek hirtelen lassítani próbálhatják az autót. Fun fact: az autósportban ez ismert módszer, a driftelés megkezdéséhez használják is, mert az autó sebességénél hirtelen jóval lassabban forgó hátsó kerekek - némi rásegítéssel -, jól kontrollálható oldalirányú csúszásba kényszeríthetik az autót. Saját tapasztalatom szerint ez látványosan megrövidíti a váltó adott fokozatának az életét, de azért lehet óvatosan is csinálni.

Első-, esetleg összkerekes autónál közel sem számít akkora bulinak egy ilyen random lassulás, ráadásul jó eséllyel kárt tesz a technikában, nem beszélve a veszélyről, amit mondjuk egy autópálya-felhajtón okozhat a hirtelen lassulás és tapadásvesztés. Tehát a legfontosabb ökölszabály, ha véletlen mellé vált a sofőr, a kuplungot vagy már fel sem szabad engedni, vagy azonnal vissza kell nyomni.

Ha nem sikerül idejében reagálni, költséges műszaki problémák lehetnek, innen a „money shift” kifejezés. Nyilván a hajtáslánc kerék oldali alkatrészei sem köszönik meg, viszont ha a kerék elkezd letapadni és a féltengely, a differenciálmű és a kuplung is bírja, akkor a sor végén a motor látja kárát a hibának.

Egy ilyen jellegű félreváltásból eredő motorikus probléma abból fakad, hogy a hajtáslánc áttételezése a különböző fokozatokban változik. Ez nyilvánvaló, hiszen ezért lehetséges az, hogy egy autó 2500-as fordulatszámon mehet akár 30-cal vagy 120-szal is attól függően, épp melyik fokozatban van.

A videóban szereplő 400Z esetében visszafelé ez a folyamat úgy néz ki, hogy ha harmadik telin 5323-as motorfordulatszámon 151-gyel száguld, akkor amikor véletlen 4-es helyett kettőbe vágja a sofőr, a fordulatszámnak hirtelen el kellene érnie a 9729-et.

Szerencsére a legtöbb esetben az abroncs nem tapad le annyira, hogy a teljes hajtáslánc és a mozgó motoralkatrészek ellenállását leküzdve hirtelen felcsavarja a főtengely (forgattyús tengely) fordulatszámát. Ha mégis felpörög, az olyan konstrukcióknál, ahol a dugattyú felső állásában hozzáérhet a szelepekhez, jó eséllyel kócos lesz pár alkatrész, sérülhet a dugattyú, a szelep és a szelephimba is eltörhet, a motor pedig lehet szétszedni és javítani.

A végzetes hiba egyrészt azért következhet be, mert a gyártó alapvetően olyan ellenállású szeleprugókkal szerelte az autót, ami az üzemi működéshez igazított fordulatszám mellett képes megfelelő idő alatt mozgatni a szívó- és kipufogószelepeket, azonban ezek szélsőséges fordulatszám-tartománynál már gyengék lesznek, így a szelep zárása is lassabb lesz, mint kellene.

A magas fordulatszám-tartománnyal együtt ugyanis növekszik a dugattyúk mozgásának sebessége is. A említett példa alapján a Nissan 400Z dugattyúi 6500-as fordulatszámon, 19,5 m/s-mal (70,2 km/h) száguldanak fel meg le, viszont ha ezen fordulatszámról harmadik fokozatból húzunk egy kettest, akkor a dugók már 27,9 m/s (100,4 km/h) sebességre gyorsulnak a hajtáslánc áttételezése alapján. Ezt a szelepzárások sebessége nem biztos, hogy le tudja követni.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a vezérlés lesz a leggyengébb pont, szakad vagy átugrik a szíj vagy a lánc, ilyenkor a fent említett konstrukcióknál az eredmény nagyjából ugyanaz, mint a példán. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy a hajtókar nem bírja a tervezettnél sokkal gyorsabban mozgó dugattyú miatt keletkezett többletterhelést, és egyszerűen elszakad. Ilyenkor jó eséllyel lesz egy lyuk a blokk oldalán.

Tehát ha véletlen mellé váltasz gyorsításkor, a legjobb, amit tehetsz, hogy villámgyorsan kinyomod a kuplungot és korrigálsz a váltókarral.