2017. április 19. | 18:44

Mielőtt bemutatnák az autókat, a gyártók a lehető legtöbb eszközzel igyekeznek álcázni őket a tesztelés során. Miért van erre szükség, és milyen technikai lehetőségei vannak az álcázásnak?

Ha azt mondom kamuflázs, valószínű rögtön terepszínű ruhákba öltözött katonák sötét arcfestésben jutnak eszedbe, holott rengeteg helyen használják. A kamuflázs mellesleg francia eredetű szó, a camouflage azt jelenti álcázás, elterelés, és a camouflet-ből származik, ami olyan por, amit az ember szemébe fújnak. Az álcázás fontos szerepet tölt be az állatvilágban, akár prédáról van szó, hogy elbújjon a ragadozó elől, vagy a ragadozók esetében, hogy a kiszemelt zsákmány minél később vegye észre a támadóját. Ha autókról van szó, sokkal inkább ők a prédák, amiket a lehető legtovább el kell rejteni az újságírók és az autórajongók szeme elől, amíg hivatalosan be nem mutatják azt.
Ahol igazán életbevágóan fontos az álcázás, nyilván a hadsereg! Mennyi idő alatt szúrtad ki a tökéletesen álcázott mesterlövészt a nagy szikla mögött?

Ahhoz, hogy egyáltalán a nagyközönség szeme elé kerülhessen az autó, rengeteget kell tesztelni. Nem csak a gyárban, laboratóriumi körülmények között, hanem tesztpályán, és közúti forgalomban is. Viszont még ha a gyárhoz tartozik is tesztpálya, a közúti forgalmat akkor se kerülheti el a tesztautó, hiszen fontos kideríteni, hogy van-e valami konstrukciós hibája az autónak, mielőtt sorozatgyártásra kerül. Ilyenkor pedig akár több ezer ember szeme elé kerül az autó, ami hála a kamerás mobiloknak, pár perc alatt elterjedhet a tesztautó képe a világhálón. Hogy ezt megakadályozzák, cselhez kell folyamodniuk a gyártóknak.

Álcázd úgy az autót, hogy más karosszériát építesz rá

Ha azt gondolnád, ez csak mostanában lett divat az autógyártók között, nagyon tévedsz. A korábbi Saabról szóló cikkemben írtam, hogy amikor a Saab megalkotta a Saab 99-et, az a Saab 96 kasztniját kapta meg. Csak kettévágták a kasztnit, 20 centit szélesítettek rajta, és máris belefértek a Saab 99 alkatrészei, és a motorháztetőt is megbolondították egy Daihatsu-felirattal! És még csak 1967-et írtak, de azóta se hagyott alább a lendület az új autók álcázásában.
A Saab trükkje a 99-esüknél: 20 centivel szélesített Saab 92-es karosszéria, és a motorháztetőre írt Daihatsu-felirat

A fejlesztés korai szakaszában még egyszerű a megtévesztés, ugyanis amíg csak a motort és az érőátviteli rendszert tesztelik, addig meg tudják tenni, hogy létrehoznak egy „öszvér” autót, az új tesztautó alkatrészeivel, de egy korábbi/másik típus karosszériájával, ha abba belefér. Ezt tette például a Rolls-Royce, kicsit megemelte a Phantom karosszériáját, és belepakolták a Cullinan alkatrészeit. Ez a megoldás a tesztelés korai szakaszában még kielégítő lehet, de hosszabb távon semmiképp se jó, ugyanis így az öszvér karakterisztikája nagyban el fog térni a kész verzióétól. Szóval amíg az elemek tartósságáról van szó, és nem arról, hogy le akarják tesztelni, mennyire gyorsul, mennyit fogyaszt, és milyen a vezethetősége, addig kielégítő lehet ez, de mi van akkor, ha újabb tesztelési fázis következik, de továbbra se akarják, hogy mindenki még a bemutató előtt csámcsogjon az új autóról? Ez tipikusan olyan autóknál probléma, amelyeknél fontos a vezethetőség, és az autó arányaiból lehet következtetni a típusra, mint mondjuk a Mazda MX-5 esetében. Hogy az autó kontúrját a lehető legjobban megváltoztassák, habszivaccsal jelentősen megváltoztatják a formáját, így akár a Mazda MX-5-ből is úgy tudnak látszatra kombit csinálni, hogy a súlyeloszlást nem befolyásolja az átalakítás.

Amikor a kisebb módosítások teszik felismerhetetlenné a tesztautót

Van gyártó, aki egy kicsit komolyabbra veszi ezt a részét a folyamatnak, mint például a BMW az 5-ös sorozatú GT-jénél. Az ő esetükben két mérnök először CAD programban megtervezte a kamuflázs műanyag elemeket, amiket aztán két technikus lemezcsavarokkal egyből az autó karosszériájára erősített. Hogy az álcázás teljes legyen, a belső teret is felismerhetetlenné tették rugalmas műanyag lefedésével. https://youtu.be/uaccjXcPc3Q Ezzel akár a márka fanatikus rajongói is nehéz helyzetbe kerülnek, ha arról van szó, hogy meg kell állapítaniuk, milyen autóval is fut ki tesztelésre a gyár. Amikor viszont fontos tényezővé kezd válni az aerodinamika, onnantól nemigen lehet ilyen kiegészítéseket használni, így más megoldáshoz kell nyúlni. A Ford, hogy minél inkább megtartsa az új autóit körbevevő titokzatosságot, mindig álnéven bérel tesztpályát az autóinak, amiket aztán a biztonsági embereivel leellenőriz. Hanem amikor a 2015-ös Ford Mustangot vitték tesztelni a pályára, a gyárból kapott egy fülest egy lesifotós, aki aztán a Ford érkezése előtti napon a pálya melletti bokrok között rejtőzött el. Az elhivatottságához semmi kétség nem férhet, ha képes volt egy egész éjszakát a pálya melletti bokrok között eltölteni. A Ford biztonsági emberei így hiába ellenőrizték a pályát és az épületeit, a bokrok közé nem néztek be. Amikor a Ford Mustang a helyszínre érkezett, sötétszürke ponyvát erősítettek az autóra, ami aztán nem éppen hathatós védelmet jelent, főleg egy amerikai izomautó esetében, amelyik elképesztő sebességgel száguld a pályán.
A Ford Mustang próbálta több-kevesebb sikerrel őrizni a titkait, de a versenypálya mégiscsak igénybe vette az autót takaró álcát

Így a lesifotós szabadon lőhette a képeket, amik aztán pár nap múlva felkerültek az internetre. Egy-egy ilyen eset kényelmetlenül érinti a mérnököket, menedzsereket és általában biztos beszélgetést jelent a főnökséggel, akik arra kíváncsiak, hogy is történhetett meg ilyesmi. Ugyanis a teszt során az autóra erősített ponyva lerepült a motorháztetőről, mert nem bírta a 250 km/h-s sebességet, amivel a Mustang hasított a pályán.

Az álcamatricázás a tesztautókon

Amit leggyakrabban láthattok mégis álcázott tesztautó címszó alatt, azok a fekete-fehérre matricázott autók, amin egyszerű minták vannak sokszorosítva. Sokan nem értik, hogy ennek mégis mi értelme van, ha egyszer az autó formáján nem történik változtatás, de ha egymás mellé állítasz egy álcázott és egy nem álcázott autót, akkor bizony kiderül, hogy mire is megy ki a játék. Ugyanis az emberi agy mintázatokban gondolkodik, az alapján rakja össze a képet, amit a szemből érkező információkból formáz meg. Viszont ha az egész autó maga egy optikai illúzió, úgy lehet, hogy látod a körvonalait, de azon belül részleteket nemigen tudsz kivenni. A Fordnál kifejlesztett „Tégla”-álcázás amellett, hogy kiválóan megtéveszti az emberi szemet (vagy még inkább összezavarja az agyat a képfeldolgozásban), 3D-s hatást kelt. A videó arról, hogy a Ford mivel is akarja elérni az optikai illúziót: [embed]https://youtu.be/r4T0_SqQPyc[/embed]
“Olyan mintázatot próbáltam kialakítani, ami biztosan összezavarja az ember szemét” – mondta Marco Porceddu, a Ford Európa termékfejlesztési részlegének prototípus-tervezője és nem mellesleg a “Tégla”-álcázás megalkotója. “Az interneten tanulmányoztam az optikai csalódásokat, és találtam egy formát, ami ezerszámra sokszorosítható és keverhető. Ez a megoldás nemcsak optikai csalódást kelt, hanem háromdimenziós hatású is.”
A Fordnál 2 hónap alatt tervezik meg minden egyes autóhoz a megfelelő álcázást, hogy aztán vékony műanyagfóliára nyomtatva felvigyék az autóra. Itt még nem áll meg a dolog, ugyanis ezután a gyár területén belül tesztelik le először, mennyire hatásos a felvitt álca. Hiszen gondolni kell arra is, hogy nem csak az emberi szemet kell becsapni, hanem a kamerákat is! Mivel ugyanaz a mintázat fut végig több százszor-ezerszer az autón, pusztán a minták sokasága megnehezíti a kameráknak a fókuszálást, így nehezebb éles képet készíteni az autóról.
Itt épp egy fordított jelenet zajlik, a Kia Sportage-ről szedik le az álcamatricát az autó bemutatóján a Los Angeles Autószalonon 2015-ben

Ezen felül ha bárki megpróbálná a tesztautókból grafikus program segítségével kikövetkeztetni, hogy milyen is lesz majd a sorozatgyártott típus, elég nehéz dolga lesz. Ugyanis a grafikus programok algoritmusai nehezen tudják értelmezni ezeket a mintázatokat és ha valaki megpróbálná szoftver segítségével eltávolítani képeken az álcamatricázást, úgy azt kockáztatja vele, hogy értékes részletek is el fognak veszni. Hiszen a szoftvernek nemhogy fel kell ismernie a mintázatot, hanem el kell különítenie a karosszéria elemeitől, hogy aztán még ezt megfejelje azzal, hogy hatékonyan visszaadja az autó külsejét. Bár leggyakoribb a fekete-fehér kamuflázs matricázás, ettől függetlenül léteznek más színben is, főleg ott, ahol a környezet erre lehetőséget teremt. Sivatagos környéken például sokkal jobban szerepelnek a sárgás-árnyalatúra matricázott autók, mert ott nem csak az autó formái válnak kivehetetlenné, de még a környezetébe is jobban beleilleszkedik. A Mazda designerével, Ken Sawardnak a szavaival talán nem is lehetne jobban befejezni a cikket:
"Szörnyen rondán néz ki ahogy be van csomagolva és matricázva van, de amikor bemutatják és meglátod egy gyönyörű Soul Red fényezéssel és csodás felnikkel, még mindig újnak fog hatni legalább a design."

Ugyanaz a Mazda CX-5 , ugyanaz a beállás kamuflázzsal és Soul Red fényezéssel - jól kivehető a különbség

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg a Facebookon. Köszönöm! Forrás: