Lépten-nyomon infotainment-rendszerekről harsog az autóipar, míg ha egy kicsit nem figyeltél oda, úgy érezheted, elhúzott melletted a világ
Ha a lehető legtömörebben kéne összefoglalni, az infotainment az autó azon szoftver- és hardvergyűjteménye, ami működteti a képi- és hangrendszereket. Kezdetben ez még az olyan extrákkal ki is merült, mint rádió, ami később kazettát, CD-t, egyéb hordozóeszközről is képes lett lejátszani a zenét.
A technológia fejlődése miatt is jócskán bővült, mi tartozik az infotainment-rendszerbe, így ma már magába foglalja az autó navigációs rendszerét, videó lejátszót, USB és Bluetooth csatlakozási lehetőséget, „carputer”-eket (autókba épített számítógépek), WiFi-t, HUD, stb.
A gyártók és beszállítók együttesen törekednek arra, hogy minél felhasználóbarátabb legyen a rendszer, mert a könnyebb kezelhetőség csökkenti a balesetveszélyt
Míg a korai infotainment-rendszereket a műszerfal gombjaival lehetett irányítani, lassanként a gyártók átváltottak az érintőképernyős megoldásra és a hangalapú irányításra. Az idő előrehaladtával egyre kifinomultabbak lettek az infotainment-rendszerek, amiket az autógyártók, beszállítók és szoftverfejlesztők közösen fejlesztettek annak érdekében, hogy minél felhasználóbarátabb és biztonságosabb legyen a használatuk. Aztán ahogy az idő előrehaladtával már közhely lett az infotainment-rendszerek jelenléte az autókban, némely gyártó a maga rendszerét kezdte el fejleszteni, mint például a Ford a SYNC-et és a MyFord Touch-ot, a Toyota az Entune-t és így tovább. Azonban nem mindenkinek sikerült ilyen szinten ráérezni a technológiára, a Ford abba is hagyta a MyFord Touch fejlesztését a rendszerüket ért kritikák hatására.
Az ábrán jól látható, hogy még egy Nissan Leafnek is mennyire összetett és bonyolult a teljes infotainment-rendszere, leolvasható róla, mi-mit kezel
Másik nagy kihívás az infotainment-rendszerek számára az okostelefonok megjelenése volt, ahogy erre egy 2015-ben amerikai kutatás is rámutatott 2000 fős minta alapján. A megkérdezettek közül 10-ből 7 ember használta az okostelefonját vezetés közben, 40%-uk social media böngészésére, 30%-uk webböngészésre és ami talán elszomorító, 10%-uk videóchatet is folytatott vezetés közben. Egyre nagyobb problémát jelentenek tehát, hogy a megjelenő okoseszközök elvonják a vezető figyelmét, drasztikusan növelve a balesetveszélyt. Ezért a „tradicionális” autógyártók egyre jobban támaszkodnak a beszállítóikra és a technológiai cégekre, hogy még jobbak legyenek a rendszereik. Aztán persze, ahogy az várható volt, se a Google se az Apple nem hagyta ki a lehetőséget, előbbi 2014-ben, utóbbi rá egy évre dobta ki applikációját (Android Auto, CarPlay), mely összeköttetést létesít az autó és a mobil között olyan szinten, hogy a telefon funkció a műszerfalról is elérhetőkké váltak. Ezáltal elkerülhető, hogy közvetlenül a mobiljukat használják a sofőrök, így a szemüket is inkább az úton tarthatják.
Nem mindenki állja ki a strapát, a Volvo is lecserélte a saját infotainment-rendszerét az Android által fejlesztettre
Ha már a témánál vagyunk, feltétlen meg kell említeni a GENIVI Alliance-t is, ami egy non-profit szervezet és olyan nevek alapították, mint a BMW, Delphi, General Motors, PSA-csoport. Az alapítás óta 140 tagra hízott a szövetség, amely így egy globális hálózatot nyújt a tagjainak, melynek keretén belül nyílt forráskódú rendszereket hoznak létre. És hogy mit hoz a jövő? Nagyon jó kérdés. Korábban a technológia fejletlensége miatt igény se volt az ilyen rendszerekre, ma meg már ott tartunk, hogy egyre erősebb számítógépekkel vértezik fel a gyártók az autóikat, hogy kezelni tudják a multimédiát. És hol vagyunk akkor még az önvezető rendszerektől, amikor még több információt kell majd feldolgozni és azt a sofőr és az utasok számára befogadhatóvá tenni? Forrás: Wikipedia
Míg a korai infotainment-rendszereket a műszerfal gombjaival lehetett irányítani, lassanként a gyártók átváltottak az érintőképernyős megoldásra és a hangalapú irányításra. Az idő előrehaladtával egyre kifinomultabbak lettek az infotainment-rendszerek, amiket az autógyártók, beszállítók és szoftverfejlesztők közösen fejlesztettek annak érdekében, hogy minél felhasználóbarátabb és biztonságosabb legyen a használatuk. Aztán ahogy az idő előrehaladtával már közhely lett az infotainment-rendszerek jelenléte az autókban, némely gyártó a maga rendszerét kezdte el fejleszteni, mint például a Ford a SYNC-et és a MyFord Touch-ot, a Toyota az Entune-t és így tovább. Azonban nem mindenkinek sikerült ilyen szinten ráérezni a technológiára, a Ford abba is hagyta a MyFord Touch fejlesztését a rendszerüket ért kritikák hatására.
Másik nagy kihívás az infotainment-rendszerek számára az okostelefonok megjelenése volt, ahogy erre egy 2015-ben amerikai kutatás is rámutatott 2000 fős minta alapján. A megkérdezettek közül 10-ből 7 ember használta az okostelefonját vezetés közben, 40%-uk social media böngészésére, 30%-uk webböngészésre és ami talán elszomorító, 10%-uk videóchatet is folytatott vezetés közben. Egyre nagyobb problémát jelentenek tehát, hogy a megjelenő okoseszközök elvonják a vezető figyelmét, drasztikusan növelve a balesetveszélyt. Ezért a „tradicionális” autógyártók egyre jobban támaszkodnak a beszállítóikra és a technológiai cégekre, hogy még jobbak legyenek a rendszereik. Aztán persze, ahogy az várható volt, se a Google se az Apple nem hagyta ki a lehetőséget, előbbi 2014-ben, utóbbi rá egy évre dobta ki applikációját (Android Auto, CarPlay), mely összeköttetést létesít az autó és a mobil között olyan szinten, hogy a telefon funkció a műszerfalról is elérhetőkké váltak. Ezáltal elkerülhető, hogy közvetlenül a mobiljukat használják a sofőrök, így a szemüket is inkább az úton tarthatják.
Ha már a témánál vagyunk, feltétlen meg kell említeni a GENIVI Alliance-t is, ami egy non-profit szervezet és olyan nevek alapították, mint a BMW, Delphi, General Motors, PSA-csoport. Az alapítás óta 140 tagra hízott a szövetség, amely így egy globális hálózatot nyújt a tagjainak, melynek keretén belül nyílt forráskódú rendszereket hoznak létre. És hogy mit hoz a jövő? Nagyon jó kérdés. Korábban a technológia fejletlensége miatt igény se volt az ilyen rendszerekre, ma meg már ott tartunk, hogy egyre erősebb számítógépekkel vértezik fel a gyártók az autóikat, hogy kezelni tudják a multimédiát. És hol vagyunk akkor még az önvezető rendszerektől, amikor még több információt kell majd feldolgozni és azt a sofőr és az utasok számára befogadhatóvá tenni? Forrás: Wikipedia
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg a Facebookon! Köszönöm!