Az ország egyik legmenőbb vloggerét autóversenyre invitáltuk és ő elfogadta. Így kezdődött minden.
Az 2019-es szezon utolsó hazai pályaversenyén találkoztunk Szántó Péterrel, Magyarország egyik legminőségibb tartalmat gyártó influenszerével a Hungaroringen. Nála is szakmai ártalom mint nálam, hogy a kameráját sem hagyta otthon. Hamar megtaláltuk a közös hangot, így örömmel válaszolt néhány kérdésre.
Mesélj, hogyan lett belőled influenszer?
A civil életben Online marketinggel, startupokkal foglalkozom, ez pedig valahol mindig megkívánta a „közszereplést”, hogy kommunikáljak, prezentáljak, emberek előtt beszéljek. Az egész úgy indult, hogy az USA-ban jártam egy E-kereskedelmi konferencián, amiről aztán írtam egy cikket a Forbesnak. A magazin főszerkesztőjével beszélgetve „bukott ki”, hogy valószínűleg sokkal jobban képes vagyok beszédben átadni a gondolataim, és még aznap este egy Casey Neistat vlogot nézve bevillant a gondolat, hogy valóban, ezt akár én is csinálhatnám. Mivel gimnazista korom óta nagyon sok blogot olvastam, vlogot néztem, ráadásul imádok fotózni és vonz a technika is, úgy gondoltam, érdemes belevágni. Mivel vállalkozás, önfejlesztés, produktivitás vonalon tevékenykedő véleményvezér még nem volt Magyarországon, ezért számomra igazán testhez álló ez a kihívás, feltöltődöm tőle.
Manapság rengetegen próbálkoznak hasonlóképpen ismertségre szert tenni. De mitől lesz valaki igazán jó influenszer?
Néhány éve még sokkal egyszerűbb volt befutni, de jelenleg már akkora a digitális médiazaj, hogy jó tartalom esetén is nagyon nehéz eredményt elérni. Ezért kezdett el trendet ölteni, hogy az influenszerek kollaborálnak, azaz egymást hívják meg a saját csatornáikra, és ebből készül produktum. És valóban, a legegyszerűbb út a sikerhez az, ha már befutott arcokkal szerepelsz együtt. De hogy mitől lesz valaki igazán jó, nos, az már egy sokkal összetettebb kérdés. Hogy az átadott érték, vagy a követők száma jelenti-e a nagyobb erőt…? Nehéz állást foglalni, mert minden csak nézőpont kérdése: így én mindenkinek a saját belátására bíznám, hogy kit vagy mit tart jónak.
Mi alapján választod ki a témáid, mi hozott ki a Hungaroringre?
Hol a saját ötletek, hol pedig a megkeresések dominálnak. Egy a lényeg, mindig a jó sztorikra megyek rá. Ha valami egyedit tudok bemutatni, az felvillanyoz engem! Pont egy ilyen történet miatt vagyok most itt a Hungaroringen, Tóth Krisztián Márk újságíró és Háfra Zsolt sportfotós meghívására érkeztem. A legújabb vlogomban ezt a két srácot, és a tevékenységüket fogom bemutatni: olyan fiatalemberekről van szó, akik mindenféle hátszél nélkül, a saját tehetségüknek és munkájuknak köszönhetően jutottak el a világ legzártabb autósport sorozatába, a Formula 1-be.
Szereted az autókat, az autó/motorsportokat?
Nagyon szeretem az autókat. Egy időben tuning kattant voltam, volt Mazda MX3-am, amivel gyorsulási versenyekre jártam - igaz indulni sosem mertem. (nevet) - Később Seat Leonnal, Fiat Coupéval és Toyota Celicával is gurultam. Mindegyik rendesen fel volt húzva, utóbbi szívó motorja konkrétan át volt építve turbósra, ennek köszönhetően visszafojtva volt 450 lóerő. Lámpától lámpáig szinte bárkit megvertem, és a legjobb az volt, hogy nem nézték ki a kocsiból. Kisebb koromban intenzíven követtem a Forma-1-et, főleg a Mika Hakkinen nevével fémjelzett korszak tetszett, majd később jött a már említett illegális versenyek iránti rajongás.
Hogy tetszett a hangulat, az élet a kulisszák mögött a versenypályán?
Számomra mindig is vonzó volt, hogy bizonyos események, történések mögé láthassak. Igazi élmény volt bepillantani a versenyzés világában szereplők életébe - kívülről nem is gondolná az ember, mekkora befektetett munka és szenvedély van abban, amit ezek a srácok hétről hétre csinálnak. Szimpatikus emberekkel találkozhattam, akik csapatban gondolkodnak, egy közösség részeiként működnek, és ahol csak lehet, segítik egymást. Szívmelengető volt szembesülni vele, hogy még létezik ilyen.
Fotó: Nyolczas Csaba / Marosi Izabella
Tóth Krisztián Márk
