A maglev technológián alapuló csővonat akár 1000 kilométer/órára is képes.
Első ízben tesztelték utasokkal a Virgin Hyperloop rendszerét vasárnap délután a nevadai sivatagban, Las Vegas közelében. Ám minden bizonnyal még éveknek kell eltelnie, mire a nagyközönség is birtokba veheti a hyperloop járművet, és élvezheti az 1000 kilométer/órás utazás nyújtotta előnyöket.
A hyperloop lényege, hogy az emberek egy kapszulában ülve egy vákuumcsőben száguldanak mintegy 600 mérföld/órás (965 kilométer/órás) sebességgel. A Virgin rendszere – akárcsak a Japánban és Németországban jelenleg is üzemelő nagysebességű vonatok esetében – mágnesek segítségével tartja a levegőben a kapszulát a cső belsejében.
A mágnesek felfelé tolják a hyperloop kocsiját, és a vágány fölött lebegtetik. A hagyományos kerekek helyett a meghajtásról is a mágnesek és a mágneses mező gondoskodik a levitáció és a pólusok taszítóképességének segítségével. Ráadásul a mágneses lebegtetés és hajtás elve távolról sem számít újdonságnak, ugyanis ezt már 1934-ben szabadalmaztatta a német Hermann Kemper.
A most elvégzett teszt során a Virgin Hyperloop kapszulája – fedélzetén a cég két munkatársával – mindössze 172 kilométer/órás sebességet ért el, a régóta hangoztatott közel 1000 kilométer/órás tempóval ellentétben. Bár a Virgin elmondása alapján az 500 méter hosszú tesztpálya nem tette lehetővé nagyobb sebesség elérését.
Ennek ellenére a Virgin Hyperloop vezetői a tesztet jelentős mérföldkőnek tartják, egy fontos lépésnek a hyperloop-technológia kereskedelmi felhasználása felé vezető úton.
Josh Giegel, a Virgin Hyperloop műszaki vezérigazgatója és Sara Luchian, a vállalat utasélményért felelős vezetője voltak az elsők, akik kipróbálhatták a kapszulában száguldást.
„Fizikai és filozófiai szempontból is felvillanyozó érzés volt. Egyikünk sem lett rosszul. Az utazás sima és zökkenőmentes volt, egyáltalán nem emlékeztetett egy hullámvasutazásra. Sokkal intenzívebb volt a gyorsulás, mint egy hosszabb pálya esetén lett volna” – nyilatkozta Luchian a CNN-nek a kapszulából kiszállva.
A Virgin Hyperloop olyan rendszerek kiépítését képzeli el, amelyek városokat kötnek össze egymással. Giegel elmondta, hogy a jövőbeni, tömegközlekedési célokra kialakított podok 25-30 ember szállítására lesznek alkalmasak, és óránként akár több tízezer utast fognak eljuttatni A pontból B-be.
Ám nem a Virgin az egyetlen cég, amelyik a hyperloop koncepciójának megvalósításán dolgozik. A lebegő mágnesvasút-technológián alapuló, egy csőben száguldó kapszulák ötletét a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk vázolta fel még 2013-ban. Erre az elképzelésre épül a Virgin rendszere is.
Aztán 2017-ben Musk már arról számolt be a Twitteren, hogy a projekt „szóbeli jóváhagyást kapott a kormányzattól”, így hamarosan megvalósulhat a Washington DC-t New Yorkkal összekötő alagút, amelyben a két város közötti csaknem 330 kilométeres távolságot 29 perc alatt meg lehetne tenni. Ugyanakkor mivel a projekttel kapcsolatos környezeti hatástanulmány rendkívül lassan halad, és többen is aggályukat fejezték ki a csővezeték felépítésével kapcsolatban, így egyelőre nem lehet tudni, mikor valósulhat meg Musk hyperloop koncepciója.
Amíg tisztázódik az amerikai fővárost a Nagy Almával összekötő alagút kérdése, Musk és a The Boring Company – a Virginhez hasonlóan – Las Vegasra koncentrál. Nemrég megkapták a nevadai várostól a szükséges engedélyeket, hogy a Vegasban épülő, egyszerűen csak „Loop”-nak keresztelt, földalatti alagútrendszert egy olyan elektromos közlekedési hálózattá bővítsék, amelyben automatizált Teslák szállítanák az utasokat, nagy sebességgel.
A Virgin Hyperloop még 2014-ben alapult Hyperloop Technologies néven. Majd azt követően, hogy a Virgin alapítója, a milliárdos üzletember Richard Branson 2017-ben csatlakozott az igazgatótanácshoz, a vállalat nevét is megváltoztatták.
