Ha az igaz szerelem definícióját keressük, akkor minden kétséget kizáróan meg is találtuk. BMW E36 Mugello Red színben. Hazaértem.
A 29 éves fotósként és dizájnerként dolgozó Sergio a munkája révén került Monterey Bay területéről Dél-Kaliforniába, ahol egyből el is kezdett új autó után nézni. Mivel nem volt lehetősége olyan nagy volumenű munkákra, mint mondjuk egy motorcsere, így elég sok kritériumnak kellett megfeleljen a potenciális jelölt. Valami, ami viszonylag könnyű, dinamikus, ugyanakkor megfelelő alkatrész ellátottsággal bír, és egyből a vásárlás után használható is.
Az E36 M3 széria úgy tűnt, hogy megfelel az elvárásoknak, és az, hogy Sergio számára teljesen ismeretlen volt eddig ez a típus, csak tovább fokozta az izgalmakat. Sergio választása végül egy 1995-ös E36 M3-ra esett, a méltán istenített Mugello Red színben. Az, hogy ezt az autót megtalálta, nagyban a szerencsének volt köszönhető: az E36-ok értékének folyamatos emelkedése miatt a szép darabok sajnos mindig a költségvetésén kívül estek, egy barátjának köszönhetően azonban Sergio tudomást szerzett egy olyan autóról, ami még nem került ki a piacra, de a közeljövőben tervezték eladni. Habozás nélkül megvásárolta, és itt kezdődik kettejük története.
Sergio elmondása szerint eredeti terve az volt, hogy darabokra szedi az autót. A nagymértékű súlycsökkentés végett teljesen ki akarta belezni, az ablakokat pedig Lexan lemezekre cserélni. Mivel az autó motorján a megbízhatóság érdekében a lehető legkevesebbet szeretett volna módosítani, így elsősorban a teljesítmény-tömeg optimális arányára összpontosított. A súlycsökkentés a legköltséghatékonyabb, és az egyik legegyszerűbb módja a teljesítménynövelésnek.
Ez a terv azonban nem volt hosszú életű:
„Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen szép és jó állapotú autót találok, rosszul éreztem volna magam, ha ezt szétszedem, ezért úgy döntöttem, hogy inkább utcai autónak építem meg” – mondta el Sergio.
Az autó beltere nagyrészt érintetlen maradt, pár sportos kiegészítő azonban elengedhetetlen volt: például a Personal Dakar kormánykerék és a kagylóülések.
A további módosítások között szerepelt az Individual Racing Parts rövid váltó, és Nerptech fékekkel gazdagított felszereltség. A megbízhatóság végig szempont volt, így a motor is csak szolid módosításokon esett át: a gyári S50-es motorhoz a Dinan szívóoldali megoldását párosították, Bimmerworld kipufogórendszert kapott, valamint megerősítették a motor és váltó rögzítési pontjait. Ezek a módosítások a sorhatot harapósabbá tették, anélkül, hogy az a megbízhatóság és az élettartam rovására ment volna.
Nyilvánvaló, hogy az autó külsejének és futóművének szánták a legnagyobb figyelmet. A teljes autó alá BWS gólyalábak (coiloverek) kerültek. Az ültetéshez igazítva az SLR stabilizátorok adják az első futómű fókuszpontját, átalakítva ezzel az egész autó kezelhetőségét. A komplett futómű állítható lett, kemény szilenteket és plusz merevítést kapott. Erre aztán senki nem mondhatja, hogy össze lett csapva!
Sergio nem igazán akarta megváltoztatni az E36 eredeti karosszériaelemeit, ezért olyan szélesítést választott, amik inkább csak kiemelik a gyári idomait, ez ebben a formában elöl 30, hátul 50 mm-es szélesítést jelentett. Az M3 lux hűtőrács és a HM tetőszárny tovább fokozza a külső esztétikát, úgy hogy hűen ragaszkodik az E36 eredeti gyökereihez. Igazán stílusosra sikeredett, félúton egy pályaautó és egy utcai autó megjelenése között.
Sergionak ezzel az autóval egy álma vált valóra. Én pedig mától nézegetem az E36-okat a neten.
Amennyiben szereted a BMW M3 sorozatát, nézd meg ezt az E92 bemuatót. Ha nem indulna el a videó, ezen a linken tekintheted meg.
