2020. március 06. | 11:13

A klímavédelmi akciótervek és a károsanyag-kibocsátási szigorítások ellenére sem sikerül lejjebb szorítani az újonnan forgalomba helyezett autók átlagos szennyezését.

2016 óta évről évre nő az új személyautók átlagos szén-dioxid-kibocsátása (g/km) annak ellenére, hogy egyre több hibrid és teljesen elektromos járművet helyeznek forgalomba. A probléma forrása, hogy ezek az autók alacsony piaci részesedést tudhatnak magukénak és a kevés értékesített darabszámukkal nem képesek kompenzálni a szennyezőbb személyautókat. Melyek ezek a szennyező járművek? Hát a szabadidő-autók.

A nagy súly, a nagy légellenállás és a nagy teljesítmény üzemanyagba kerül. Egy magas városi terepjáró sosem lesz annyira takarékos a belvárosi dugóban, mint egy kisautó, még akkor sem, ha hibrid. Mert amikor kifogy az áramból, a benzinmotornak még az akkumulátor súlyát is cipelnie kell. Nem beszélve az erős, benzinmotoros SUV-król, amelyek mellé érdemes benzikutat is vásárolniuk a tulajdonosaiknak. Ezekből is évről évre egyre több van és 2019-ben először, 6 milliós darabszám felett voltak a szabadidő-autó regisztrációk Európában.

Európában 2018-hoz képest egy év alatt 1,3 grammal nőtt a kilométerenkénti CO2-kibocsátás. Egy átlagos autó 2019-ben kilométerenként 121,8 gramm szén-dioxidot eregetett a levegőbe, ami az elmúlt 3 évben a legmagasabb adatnak számít. Az eddigi legalacsonyabb év 2016 volt, akkor 117,8 g/km-nél járt az autópiac, igaz, 13 évvel ezelőtt még 159,1 grammnál jártunk. Innen nézve nem olyan szörnyű a helyzet. De nem innen kell nézni!

Onnan kell vizsgálni a helyzetet, hogy hiába csökkent az elmúlt évtizedben egy autó átlagos kibocsátása, ha közben sokkal több autó rója az utakat. Hiába szennyez egy átlagos autó 25%-kal kevesebbet, ha közben 25%-kal több autó van forgalomban. Így analizálva a helyzetet már nem olyan bíztató a szituáció, nem véletlenül erőlteti a politika a hibrid és teljesen elektromos személyautókat. Persze ezek is csak akkor jelentenének igazi megoldást, ha a beléjük tankolt áram tiszta forrásból származna. De sajnos nincs így, egy villanyautó minden megtett kilométeréhez 63,2 g CO2 „tapad”. Persze még mindig jobb eredmény, mint a belsőégésűek 120+ g/km-es adata.

A dízelbotrány és az általános dízel-ellenesség sem javított a helyzeten, sőt. Mint tudjuk, a benzines járművek valamivel több üzemanyagot fogyasztanak a hasonló teljesítményű dízeleknél. A többlet üzemanyag-fogyasztás pedig többlet szén-dioxid-kibocsátással jár. Ennyire egyszerű. (Most nincs szó a dízelek egészségre káros NOX-kibocsátásáról vagy koromszennyezéséről). A dízelvásárlások évről évre csökkenek, 2019-re 5%-kot csökkent a piaci részesedésük. Nem kívánom azt sugallni, hogy inkább mégiscsak dízeleket kellene venniük az embereknek, de országúton, autópályán biztosan jobbak, mint a másfajta üzemanyaggal hajtott autók.

Ha az országok eredményeit nézzük, akkor látszik, hogy a vizsgált 23 államból csupán hatban hozott javulást 2019 az előző évhez képest. A javulók közül szeretném kiemelni Hollandiát, ahol 5,9%-kal csökkent az újonnan forgalomba helyezett autók szén-dioxid-kibocsátása. Érdekesség, hogy 2018-ban minden eladott elektromos autóra jutott 2,3 dízelüzemű autó, addig egy évvel később teljesen megfordult a helyzet, mert minden eladott dízelre jutott 1,9 tisztán villannyal üzemelő jármű. Ez aztán a pálfordulás.

A top20 legnagyobb darabszámban értékesítő autómárkák között a Toyota továbbra is őrzi vezető helyét Európában, átlagosan csak 97,5 g CO2-t pufogtak ki az autóik minden megtett kilométeren. Ráadásul ez jelentős, 2,3 grammos javulás 2018-hoz képest. A szép eredményt úgy érték el, hogy egyetlen tisztán elektromosan működő autójuk sincs, de az eladott autóik 60%-a viszont hibrid. Jól látszik, hogy az előkelő helyeken azon márkák vannak, amelyek elsősorban a kisautókra fókuszálnak, míg a nagyobb autókat jelentős darabszámban értékesítő márkák a lista végén találhatók. Ebben nincs semmi meglepő.

A tendencia tehát nem jó, az utóbbi években növekedő átlagos károsanyag-kibocsátást ismét csökkenő pályára kellene állítani. A megoldás biztosan nem egyszerű, de az emberek tehetnének azért, hogy javuljon a helyzet! Például fel kellene fogniuk, hogy a városba nem éppen egy X6-os BMW-vel a legideálisabb közlekedni. Nem mondom, hogy senki ne vegyen nagy szabadidő-autót, mert jó biztonságban tudni a családot az országutakon, de a zsúfolt városokban kisautókkal (esetleg elektromosokkal) kellene közlekedniük.

 Az sem ártana, ha egyesek gyalogolnának vagy kerékpároznának az autózás helyett, és akkor talán végre lefogynának. Vagy választhatnák a tömegközlekedést is az autózás helyett. Mert egy koromfekete füstöt okádó 260-as Ikarus busz, amin 80 ember nyomorog, még mindig sokkal inkább környezetbarát, mint 80 személyautó. Az autógyártóknak pedig továbbra is ugyanaz a feladatuk, mint eddig: évről évre egyre kedvezőbb fogyasztású autókkal, illetve több hibrid és teljesen elektromos járművel kell előrukkolniuk.