Egy friss tanulmány jutott erre a megállapításra.
A londoni Imperial College kutatói megállapították, hogy a helyi ultra alacsony kibocsátású zónák (ULEZ) bevezetése után csak kis mértékben javult a levegő minősége Anglia fővárosában. A londoni polgármester szóvivője szerint azonban a tanulmány „nagyon félrevezető”.
A zónákat Sadiq Khan londoni polgármester vezette be 2019-ben, ezek méretét idén októberben aztán kiterjesztette. Az oda behajtó autósoknak 12,5 fontot (5500 forint) kell naponta fizetniük, ha gépjárművük nem felel bizonyos kibocsátási normáknak – a zónák hatékonysága azonban most megkérdőjeleződött.
Több más városban is tervezik a tiszta levegőjű zónák bevezetését, az új kutatás pedig hatással lehet arra, hogy hogyan alakítják ki ezeket a területeket. A kutatók levegőminőségi adatok alapján tizenkét héten át mérték a szennyezés változását. A tudósok megállapították, hogy az ULEZ hatása elhanyagolható, de más szakpolitikák révén a város levegőminősége mégis jelentősen javult.
A kutatás szerint az ULEZ csak kis mértékű javulást okozott a levegőminőségben a bevezetését követő hetekben: hatására a nitrogén-dioxid-koncentráció átlagosan kevesebb mint 3 százalékkal csökkent, de az ózon- és a szálló por (PM2,5) koncentrációjára sem gyakorolt jelentős hatást. Azt is megállapították, hogy a legnagyobb szennyezésbeli változások az ULEZ 2019-es hatálybalépése előtt következtek be.
A polgármester szóvivője reagált a tanulmányra, szerinte a kutatás félrevezető. Shirley Rodrigues, a környezetvédelemért és energiáért felelős alpolgármester állítja, az ULEZ jelentős és pozitív hatással volt London légszennyezettségére, amit a környezetvédelmi kutatók is megerősítettek.
A levegő rossz minősége miatt évente több ezren halnak meg az Egyesült Királyságban, ezen próbálnak változtatni Londonban az ultra alacsony kibocsátású zónák kiterjesztésével illetve a behatási díj fenntartásával.