Egy friss kutatás szerint az autóipari vállalatok jelenlegi célkitűzéseivel nem érhető el a szükséges eredmény.
A világ számos autógyártója ígéretet tett arra, hogy csökkenti a járművek károsanyag-kibocsátását, sőt, egy bizonyos dátumtól kizárólag elektromos meghajtású autókat értékesítenek majd. Ezek a törekvések a Párizsi Klímavédelmi Egyezményben foglalt célkitűzések alapján születtek meg. Egy friss kutatás azonban azt feszegeti, vajon elegendőek lesznek-e az autóipari vállalatok ambíciói az éghajlatvédelmi célok eléréséhez?
Nos, a Boston Consulting Group múlt héten közzétett felmérése alapján 2030-ra a személygépkocsik 90 százalékának, illetve a teherautók 70 százalékának elektromos meghajtásúnak kellene lennie a globális felmelegedés megfelelő csökkentése érdekében. A vezető amutómárkák közül néhányan addigra már csak és kizárólag villanyautókat kívánnak gyártani, ám nem tudnak teljes mértékben ígéretet tenni az átállás mellett, ha a piaci viszonyok másként határozzák meg a folyamatot. A Daimler vezérigazgatója által elmondottak is pontosan ezt a megközelítést támasztják alá.
„A változás élére akarunk állni. Reális lehet-e a teljes piaci átállás 2030-ra? Jelenleg neház elképzelni. Mi akkor fogjuk meglépni a 100%-os villanyosítást, ha piaci viszonyok ezt lehetővé teszik” – nyilatkozta Ola Kallenius, a Daimler vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek.
Az elektromos autózás elterjedésének egyik akadálya a töltési infrastruktúra nem megfelelő kiépítettsége. A legtöbbet emlegetett problémák közé tartozik a belső égésű motorral hajtott járművek CO2-kibocsátása, ám a villanyautókhoz használt akkumulátorok gyártása során is rengeteg károsanyag keletkezik, valamint a megújuló energia tárolására alkalmas rendszerek fejlesztésével is kezdeniük kell valamit az autóipar szereplőinek.
Az elmúlt negyedévben Európában minden ötödik értékesített jármű elektromos meghajtású volt, ez az arány azonban mindössze 2 százalékon áll az Amerikai Egyesült Államokban, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában pedig még rosszabbak a mutatók.
Az autógyártóknak emellett megoldást kell találniuk a szakszervezetek aggályaira, melyek az elektromos átállás miatt esetlegesen elveszített többezer munkahelyről szólnak. Németországban a Stellantis Opel gyárakkal kapcsolatos terveivel kapcsolatban követelnek tájékoztatást, Joe Biden amerikai elnököt pedig az Amerikai Egyesült Autóipari dolgozók szakszervezete tartja nyomás alatt a villanyautók állami támogatásának hiánya miatt.
Ami a károsanyag-kibocsátást illeti, egy belső égésű motorral felszerelt jármű esetén az üzemanyag elégetése, nem pedig a gyártási folyamat jelenti a problémát. Az elektromos autókban használt akkumulátorok előállítása során azonban szintén jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe. A VW ID.3-as modellje például kétszer annyi károsanyag-kibocsátáshoz járul hozzá a gyártás során, mint az autó gázolajjal működő megfelelője.
Európai és amerikai környezetvédelmi lobbisták is a megújuló energián alapuló elektromos töltőállomások kiépítését sürgetik. A források előteremtését magánbefektetőktől származó pénzekből, vagy államilag támogatott projekteken keresztül képzelnék el. Más környezetvédelmi csoportok azonban úgy vélik, hogy nem lenne fair az adófizetőkre róni ezt a terhet, hiszen a tömegközlekedésre fordított beruházásokkal ellentétben a pozitív hatásokból a vállalatok és a tulajdonosok nem egyforma arányban részesülnének az előnyökből.
