Bioüzemanyag-termelésbe kezdett a MOL a százhalombattai Dunai Finomítóban. Az új beruházás által a nemzetközi olaj- és gázipari vállalat bioüzemanyag felhasználóból gyártóvá lép elő.

A MOL-csoport bioüzemanyag-felhasználóként 2020-ban több mint 500 ezer tonna bioüzemanyagot (bioetanolt és biodízelt) vásárolt bekeverésre.

„Ezzel a beruházással elkezdtünk fenntartható dízelt gyártani a MOL-csoporton belül, és bioüzemanyag-gyártókká váltunk. Ennek előnye kettős: miközben fenntarthatóbb üzemanyagot állítunk elő, a hulladék újrafeldolgozásával segítjük a körforgásos gazdaságot. Nemrégiben frissített stratégiánknak, a >>SHAPE TOMORROW<<-nak megfelelően 2030-ig több mint 100 000 tonna bioüzemanyag előállítását tervezzük” – fejtette ki a cég közleményében Szabó Gabriel, a MOL-csoport feldolgozás és kereskedelem üzletágának (Downstream) ügyvezető igazgatója. A vállalat 2030-ig több mint 100 ezer tonna bioüzemanyag előállítását tervezi.

A Dunai Finomító madártávlatból

A bioüzemanyag gyártásakor növényolajat, használt sütőolajat és állati zsiradékot is használhatnak a Dunai Finomítóban. A kőolaj és a bioalapanyag közös feldolgozásával a gyártott gázolaj részben megújuló lesz, miközben a MOL szerint minősége nem romlik a kőolaj alapú dízelhez képest. Ezzel megoldható további biodízel komponens bekeverése a dízel szabványban meghatározott maximális 7 térfogat-százalék mértékig, vagyis az eljárás lehetővé teszi a gázolaj biorészarányának növelését.

A Pannon Egyetem kutatási eredményeiből kiindulva a MOL 2012-ben kezdte meg a kutatás-fejlesztési munkát, amelynek során meghatározták a feldolgozható alapanyagok típusait és minőségi elvárásait. 2018-ban kezdődött az új bioalapanyagok fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúra kiépítése.

Az új eljárás próbaüzeme 2020 márciusában kezdődött, a gyártott biokomponens szén-dioxid-megtakarítása jelentősen jobb, mint más, hasonló alapanyagból készülő egyéb bioüzemanyagoké. A fejlesztés évente 200 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, annyival, mintha egy Debrecen méretű város csak napenergiát használna fűtésre.

Az elkövetkező öt évben a MOL kerek 1 milliárd dollárt költ új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható projektekre, hogy a kelet-közép-európai régió kulcsszereplőjévé váljon a körforgásos gazdaságban, és 2050-re közelebb kerüljön a nettó nulla szén-dioxid kibocsátási célhoz.