2021 elején nem változott a magyarországi töltőállomásokon kapható üzemanyagok biorészeránya, ugyanakkor az úgynevezett fejlett bioösszetevők aránya növekedni fog a folyékony hajtóanyagokban az előttünk álló években.

2020. január 1-jén megnőtt a benzinbe és dízelbe keverendő biokomponensek legkisebb mértéke az itthoni kutakon, a kormány – az uniós előírásokat követve – 6,1 százalékban határozta meg a benzin megújuló alapú bioetanol-arányát tavaly év elején. Ennek következtében a termék neve E5-ről E10-re változott, jelezvén, hogy a megújuló arány felső határa ötről tíz százalékra ugrott. A magyar autósok körében kisebb pánik tört ki, miután fény derült arra, hogy az E10-es matricával jelzett üzemanyag hosszú távon kinyírhatja az öregebb benzines motorokat.

A dízel és a benzin kötelező összevont bioetanol-tartalma 6,4-ről 8,2 százalékra nőtt 2020 elején, ez az érték nem változik, ahogy a dízelek esetében megállapított 7 százalékos határérték sem módosul. Utóbbi emelése egyébként nem a motorok élettartamára gyakorolna negatív hatást, hanem a növénytermesztést veszélyeztetné.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet ugyanakkor 2022-re 0,2, 2025-re egy, 2030-ra pedig 3,5 százalékban határozza meg az úgynevezett fejlett bioösszetevők arányát a Magyarországon forgalmazott üzemanyagokban (a teljes közlekedési energiafogyasztásra vetítve).

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára elismerte, hogy a bioetanol-arány megemelése néhány idősebb benzinüzemű gépjármű esetében növelte a motorhiba esélyét, de hozzátette, hogy az E10-es mizériára visszavezethető eset a mai napig ne jutott a MÁSZ tudomására.

„A benzin és a gázolaj biorészaránya már csak fejlett, második generációs termékekkel emelhető a motorkár kockázatát elkerülendő. Azok belső szerkezete ugyanis úgynevezett hidrogénezés után lényegében megegyezik a kőolaj-alapúakéval. Igaz, bekeverésük a szabványos tulajdonságok megőrzése végett azért további műszaki lépéseket igényel a finomítóktól” – jegyezte meg Grád Ottó.

Az új összetevők bekeverési kötelezettsége növeli a finomítók költségeit, ám ennek esetleges árdrágító hatása nehezen mérhető, mivel az olajipari gyártók változatlanul versengenek, mondta a MÁSZ főtitkára. Az új, fejlett eljárások még gyerekcipőben járnak, idehaza például még nem is üzemel ilyen, kereskedelmi célú feldolgozó üzem. A kormányrendelet ugyanakkor biztosítja, hogy az iparág a koronavírus-járvány árnyékában megfelelően felkészülhessen a változásokra.