2022-től léphetnek érvénybe azok a módosítások, amik miatt már csak új biztonsági technológiával ellátott járműveket lehetne forgalmazni
Óriási változások fognak életbe lépni 2022-től, ha az EU társjogalkotói szervei által előzetesen elfogadott megállapodás érvényre emelkedik.
Ugyanis 2019. április 16-án, azaz kedden az Európai Parlament jóváhagyta hatalmas többséggel az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatát, ami végül azt eredményezheti, hogy 2022-től további biztonsági technológiákat tesznek kötelezővé az újonnan értékesített autók esetében.
Ezek a biztonsági technológiák a következők lesznek:
- intelligens sebességszabályozás
- tolatásbiztonságot növelő kamerák/érzékelők
- vészfékező
- meg kell könnyíteni az indításgátló alkoholszonda beszerelését
- fáradtságjelző
- baleseti adatrögzítő
Azt gondolom, a tolatásbiztonságot növelő kamerákkal, a vészfékezővel és fáradtságjelző rendszerekkel, valamint a baleseti adatrögzítővel senkinek nem lehet különösebb problémája. Az indításgátló alkoholszondát is alapvetően egy jó dolognak tartom, mert SENKI ne vezessen alkohol hatása alatt, legyen az bármilyen kis mennyiség, hiszen rontja a reakcióidőt és balesetveszélyes helyzetben lehet, hogy csak sörön múlik valakinek az élete.
A baleseti adatrögzítő is egy megkérdőjelezhetetlen tétel, afféle fekete doboz, repülők helyett autóknak. Abba senki nem köthet bele, hogy rögzítse valamilyen eszköz, hogy mikor-mennyivel ment az autó, betartva a szabályokat. Ha szabálykövető sofőr vagy, bajod ebből nem származhat.
Hanem van egy tétel a listán, ami már lehet, hogy kiveri a biztosítékot nálad, ez pedig az „intelligens sebességszabályozás”. Nagyon szép megfogalmazása annak, hogy ezentúl az újonnan bevezetésre kerülő biztonsági technológiának hála csak az adott útszakaszra megengedett sebességgel lehetne közlekedni.
Erről beszéltem kedd reggel a Retro Rádió reggeli műsorában:
A sebességszabályozás úgy valósulna meg, hogy a biztonsági eszköz GPS-adatokkal mérné az autó sebességét és helyzetét, ehhez társulna a táblafelismerő, kiegészítve a GPS-t. Ezek alapján az autó felismerné, hogy az adott útszakaszon milyen sebességkorlátozás van érvényben, és a maximum megengedett sebességet nem engedné túllépni. Azaz de, ideiglenesen átlépheti az autó akár a megengedett sebességet is, hogy előzzön, vagy kigyorsítással balesetveszélyes helyzetet kerülhessen el, azonban ezt tényleg csak ideiglenesen léphetné át.
Bár születtek a témában eddig is cikkek erről, azonban nem csak a hétköznapi életben, de az autógyártásban is hatalmas változásokat hozhat ez magával. Mi értelme lenne ugyanis többszáz lóerős autókat legyártani, ha az Autobahn egyes szakaszain kívül maximum 130 km/órával haladhatnának? Ez iszonyatos fejtörést fog okozni a gyártóknak még a későbbiekben, hiszen már megvan a fejlesztési stratégiájuk, a 2022-es időpont az új autók esetén való bevezetésre túlságosan közeli ehhez képest.
A technológia ugyan nem új, hiszen sávtartó asszisztot, fáradtság-figyelőt már akár most is kérhetsz egy középkategóriás autóba, a sebességszabályozót is nagyon sok éve csak tempomatnak nevezik. A kérdés csupán az, hogy fognak reagálni az erre az emberek?
Mert ha még zavar is a dolog, hogy lassan ott tartunk, hogy mindent szabályoznak, vannak vitathatatlan előnyei is ennek. Évente 25 ezer ember hal meg az Európai Unió útjain és további 135 ezer baleset következik be.
"A jogszabálynak és az új technológiáknak köszönhetően a következő években több ezren fogják túlélni a baleseteket, amelyeknek csaknem a 95 százalékát emberi hiba okozza" - nyiltakozta Róza Thun néppárti jelentéstevő.
A jelentés szerint 2038-ra kb. 140 ezer súlyos balesetet sikerül majd elkerülni a rendszer használatának köszönhetően, valamint nagyon optimistán azzal számol, 2050-re az emberi mulasztásból fakadó halálozásokat teljes mértékben megszüntetik.
A nyilvánvaló biztonsági előnyök mellett azonban megszólaltak a jelentés kritikusai is
Bár valóban a leggyakoribb oka a baleseteknek a sebességtúllépés, azt a statisztikák is elismerik, hogy a relatív sebességtúllépés, vagyis amikor nem az útviszonyoknak megfelelően autózol a leggyakoribb ok. Tehát amikor sötét van, nem belátható útszakasz, eső, satöbbi.
Másik ellenérv, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor az adott útszakasznak megfelelő sebesség a megengedett sebesség alatt van. Elsőre talán ez nem feltétlenül egyértelmű, de egy nagyon könnyű példán be lehet mutatni:
Az iskolák környéke.
Az iskolák/óvodák mellett ugyanis hiába van ugyanúgy 50 km/órás sebességhatár, mint a település bármilyen részén, ott fokozottan kell ügyelni a gyerekekre, nehogy baleset történjen. Márpedig óriási különbség van egy 35-40 km/óráról és egy 50 km/óráról lassító autó féktávja között. Ezeknek a biztonsági rendszereknek a használata viszont folyamatosan a maximális sebesség használatára készteti a sofőrt.
Újabb ellenérv a rendszerrel szemben a GPS-térképek frissítésének lassúsága. Igaz, a táblafelismerővel egyfajta mankót nyújtanának a GPS-nek, de alapvetően a GPS-re hagyatkoznának azt illetően, hol-mekkora a sebességhatár. Viszont a GPS-térképeket nem szokás olyan gyakran frissíteni, inkább olyan negyedévente. A negyedévenkénti frissítés viszont nem elegendő ilyen esetekben.
A Waze térképe valós időben frissül, viszont azt a közösségi használat teszi real-time frissítésekkel. Ez esetben jó kérdés, hogy mennyit engednek majd meg a szabályozók, kitalálnak majd valami hivatalos frissítési módot, vagy maradnak a közösségi frissítéseknél, mást nem nagyon tudok elképzelni.
Az, hogy 2022 májusától kerülne bevezetésre a szabályozás az új modellekre, 2024-től pedig az összes újonnan eladott autóra kötelező lesz a biztonsági technológiák használata.
Ezt a szabályozást még a britek is átvennék annak ellenére, hogy bár már fél (vagy inkább háromnegyed) lábbal kilógnak az Európai Unióból.
Hogy a szabályozás hivatalosan is életbe léphessen, még a tagországok kormányait tömörítő Európa Tanácsnak is meg kell erősítenie a tervezetet.
