Hosszas vizsgálódás és társadalmi egyeztetést követően elfogadásra került a Budapesti Mobilitási Terv (BMT), mely meghatározza a fővárosi régió közlekedés szempontjából legfontosabb fejlesztéseit a következő, 2030-ig tartó időszakra. A tervdokumentációt 21 igennel és 1 tartózkodással fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A BMT-ben szereplő projektek listája hosszú, minden cél és elképzelés megvalósításához hozzávetőlegesen 6500 milliárd forintra lenne szükség, melyet vegyesen, uniós, állami és fővárosi források bevonásával teremtenének elő.

Blaha Lujza tér

Annak megfelelően, hogy milyen anyagi lehetőségei lesznek Budapestnek, három forgatókönyvet dolgoztak ki alacsony-, közepes- és teljes forráskeret esetére. Miután a BMT megalkotása során minden releváns uniós irányelvet figyelembe vettek, a főváros jó esélyekkel és felkészülten pályázhat európai forrásokért. Alacsony forráskeret esetén 34, közepes esetén 35, amennyiben viszont a teljes összeg rendelkezésre áll, akkor 41 projekt realizálása a kitűzött cél 2030-ig. Mint látható, a forgatókönyvek között átfedés van, de a rendelkezésre álló pénz nagyságának tükrében nem csak  a fejlesztések száma, hanem azoknak időrendi megvalósulása is változhat. Íme egy táblázat az átláthatóság kedvéért:

A 2030-as közlekedésfejlesztési stratégia projektjei

A fenti táblázatban nem tüntettem fel a már eldöntött, esetleg már folyamatban lévő beruházásokat, melyek a következők:

  • az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben
  • az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig
  • a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése
  • a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója
  • a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése
  • a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása
  • a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása, a Blaha Lujza tér, valamint az Orczy tér és a Széna tér felújítása

Fontos kiemelni, hogy a dugódíj bevezetése mindhárom forgatókönyvben szerepel, és annak megvalósulását a tervek a 2021 és 2025 közötti időszakra teszik. A kivitelezésére még nincsenek konkrét elképzelések, annyi bizonyos, hogy nem feltétlenül egy sorompókkal lekerített belváros létrehozása a cél, hanem a modern kamerarendszerek segítségével különböző díjszabású övezetekre osztanák fel a belső kerületeket és a fizetést utólag, elektronikus úton oldanák meg.