Véget ért a Budapesti Mobilitási Terv (BMT) felülvizsgálata, a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a módosított tervet.
Befejeződött a Budapesti Mobilitási Terv (BMT) felülvizsgálata, a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a módosított tervet. A 2019-es BMT átdolgozását a BKK végezte el szakmai és civil szervezetek bevonásával, valamint a kérdőíves társadalmi egyeztetések eredményeit figyelembe véve.
Gyalogosbarát, zöld közterületek, akadálymentes tömegközlekedési járműpark, illetve a közlekedési módok kényelmes váltásának lehetősége – az átfogó városfejlesztési szempontok mellett ilyen és ehhez hasonló, 2030-ig bezárólag megvalósítandó tervet jelöl ki a friss BMT. A végső cél a fővárosi közlekedés javítása, valamint a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakítása.
Ennek érdekében a felülvizsgálati folyamat széles körű partnerségben zajlott, több szinten párhuzamosan folytak egyeztetések az elmúlt két évben. A fővárosi közlekedés irányításáért, szabályozásáért és fejlesztéséért felelős kormányzati és önkormányzati szereplők, a fővárosi kerületek vezetői, a különböző érdekeket képviselő civil szervezetek, a közlekedéssel és városfejlesztéssel foglalkozó szakértők, valamint a budapesti polgárok egyaránt véleményezték több alkalommal a mobilitási tervet.
Fontos megjegyezni, hogy a terv nem csak a közösségi közlekedés fejlesztését hivatott megoldani, hanem egyaránt nagyobb hangsúlyt kap az aktív mobilitás, a gyalogos közlekedés és a kerékpározás feltételeinek javítása, mivel a végső cél, hogy ötből négy megvalósult utazás valamelyik fenntartható közlekedési móddal (gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel) történjen. A stratégiai célok négy beavatkozási területre csoportosítva valósulhatnak meg. A BMT elfogadott célrendszere az alábbi beavatkozási területeket jelölte ki:
- Javuló hálózati kapcsolatok: tudatos módválasztást, aktív mobilitást, közösségi közlekedést támogató rendszerek.
- Vonzó járművek: kevesebb szennyező jármű, magasabb szolgáltatási színvonal, elektrifikáció kiterjesztése.
- Ügyfélélményt növelő szolgáltatások: SMART megoldások, digitális szolgáltatások körének bővítése.
- Hatékony intézményrendszer: rendszeres egyeztető fórumok, szolgáltatóktól független agglomerációs szolgáltatások, együttműködés fenntartása.
A BMT legfontosabb, EU-s forrást igénylő, a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó projektjei között szerepel többek között a meglévő trolibuszhálózat fejlesztése, a pesti fonódó villamoshálózat kiépítése a Deák Ferenc tér és a Lehel tér között, újabb villamosok beszerzése. Emellett szerepel a tervben a pesti alsó rakpart komplex felújítása a Kossuth Lajos tér és a Havas utca között, a város kerékforgalmi főhálózatának fejlesztése, bringasztrádák, valamint az EuroVelo 6 (Duna menti kerékpárút) és EuroVelo 14 (Közép-Európa vizei) kerékpáros útvonalak budapesti szakaszainak fejlesztése, illetve a BKK közösségi közlekedési forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerének megújítása is, a FUTÁR 2.0 bevezetésével.
„Fontos mérföldkő a mai döntés Budapest mobilitásának fejlesztésében. Az új BMT egy olyan mobilitási rendszert vizionál, amely minden helyzetben fenntartható és kényelmes utazási megoldásokat kínál a budapesti polgárok számára. A legújabb BMT középpontjában ugyanis az ember áll, hisz tudjuk, hogy a budapesti mobilitás nem járművekről, hálózatokról és jegyekről szól, hanem emberekről és az ő történeteikről. Azt szeretnénk, hogy ebben a városban mindenki időben, kényelmesen odaérjen, ahova igyekszik, ahol dolga van, ahol várnak rá.” – összegzett Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója.
A felülvizsgálat során a szakértők az elmúlt évek új kihívásaira és jelentős társadalmi változásaira is reagáltak. A most elfogadott BMT a 2019-es terv célkitűzéseit viszi tovább, és 2030-ig foglalja össze Budapest minden közlekedésfejlesztési célját, illetve az ezeket megvalósító intézkedéseket, projekteket.
