Továbbra sem tudni, hol áll meg a kőolaj világpiaci árának hosszú ideje tartó csökkenése, a túlkínálat következtében egyelőre jó eséllyel tartós lehet az üzemanyagok alacsonyabb ára.
Jó hír a hazai autósoknak, hogy egy darabig valószínűleg nem kell tartani jelentősebb üzemanyagár-drágulástól (kisebb ingadozásokra persze van esély), a legnagyobb valószínűség szerint a közeljövőben tartósan 350-370 forint körül marad majd a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi átlagára Magyarországon. A rossz hír, hogy ennél sokkal olcsóbb sem lesz az üzemanyag, de a jelenlegi árakhoz képest 10-15 százalékos ingadozás előfordulhat.
Nézőpont kérdése, hogy a jelenlegi árat olcsónak nevezzük-e, de tény, hogy volt már rá példa, hogy 400 forint felett mérték idehaza a gázolaj és a benzin árát is, ahogy az is igaz, hogy a kőolaj árának világpiaci esését nem követte arányosan az üzemanyagok ára. Előbbi ára ugyanis több mint ötven százalékkal csökkent az elmúlt egy évben, míg utóbbiaké a benzin esetében 8,1 százalékkal, a gázolaj esetében pedig 9,7 százalékkal csökkent átlagosan. Ez azért jelentős megtakarítást jelenthet, főleg a sokat autózóknak.
De miért csökken kevésbé az üzemanyagok ára, mint a kőolajé?
Az üzemanyagok kiskereskedelmi árát a kőolaj világpiaci ára mellett a dollár/forint árfolyam határozza meg elsődlegesen, márpedig a forint folyamatosan gyengült idén az amerikai fizetőeszközhöz képest, ami rögvest némileg kompenzálta az olaj árának csökkenését.
Ez a tendencia ugyan az utóbbi időszakban lassult, nagy kérdés, hogy az amerikai választások körüli hercehurca milyen irányba mozdítja el a dollár árfolyamát. Amennyiben az USA képes rendezni a sorait, akkor jó eséllyel a gazdasága is ismét elkezdhet erősödni, a dollár árfolyamával együtt, igaz, ez esetben a kőolaj és üzemanyagok iránti kereslet is nőni fog.
Koronavírus: a kiszámíthatatlan tényező
Az idei olajár-esés mögött két dolog áll: az egyik az egyes arab országok olajkitermelésének növekedése, amely már önmagában is túlkínálatot okozott. Ennek nem is titkolt célja az volt, hogy akár a saját profitjuk csökkenése árán is, de lehetetlen helyzetbe hozzák a könnyen kitermelhető olaj révén a konkurenseket. Elsősorban az amerikai palaolaj-kitermelőket, akik a költséges technológia révén nem tudnak versenyezni a jórészt közel-keleti olajkitermelőkkel.
A másik ok az idén tavasszal világszerte elszabadult koronavírus-járvány, amelynek köszönhetően sosem látott mértékben zuhant vissza a kiskereskedelmi kereslet az üzemanyagok iránt. Nem csak a személygépjármű-forgalom csökkent jelentősen a különböző korlátozások miatt, hanem a kiskereskedelmi áruértékesítés és az ehhez kapcsolódó tehergépjármű-forgalom is, nem beszélve a légiutas forgalomról, amelynek összeroskadása önmagában súlyos csapás volt az üzemanyag-kereskedelemre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése szerint az igen rövid idő alatt világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány gazdasági hatása elsők között gyűrűzött be az üzemanyagárak alakulásába. A hazai üzemanyagárak elszámolási alapját jelentő Brent típusú nyersolaj árát 2020 elején elsősorban még a nemzetközi geopolitikai események (főként az Egyesült Államok és Irán közötti kereskedelmi feszültség) alakították. Időközben a Kínában 2019 decemberében kitört koronavírus-járvány világméretűvé vált, ami Európában először 2020. február második felében éreztette komolyabban hatását az olajár alakulására.
Az egyes országok a járvány megfékezésére szigorú intézkedéseket hoztak, a gazdasági szereplők jelentős része visszafogta, vagy leállította tevékenységét. A turizmus visszaesésével párhuzamosan az egyik legnagyobb olajfelhasználónak számító légi közlekedés lényegében leállt, az üzemanyag-felhasználás csökkent. Márciusban a világ vezető kőolajtermelő országainak képviselői (elsősorban Oroszország és Szaúd-Arábia) nem tudtak megállapodni a kitermelés csökkentéséről, ami bizonytalanságot, túltermelést okozott a nemzetközi olajpiacon. Ezáltal – az energiahordozók iránti kereslet hirtelen megcsappanásával párhuzamosan – az olajkészletek április elejére nagymértékben felhalmozódtak.
Mindezek együttes hatására a kőolaj ára 2020. márciusban meredeken zuhant. Míg 2019 decemberében átlagosan 67,3 amerikai dollárba került 1 hordó nyersolaj a világpiacon, addig 2020. februárban 55,7, márciusban pedig már csak 32,0 amerikai dollárt fizettek érte, azaz 42%-kal kisebb összeget a februárinál. A havi átlagárak alapján utoljára négy éve, 2016. januárban ért ennél kevesebbet egy hordó Brent-olaj. Március végén, április elején a napi átlagárfolyam nem érte el a 20 dollárt, amire legutóbb 2002 februárjában volt példa, jelenleg 35 dollár körül ingadozik egy hordó Brent-olaj árfolyama – áll a KSH jelentésében.
Ami biztosan nem fog csökkeni: a jövedéki adó
A különböző hatások mellett az üzemanyag árát az abba beépített jövedéki adó is befolyásolja. A 2016. júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény szerint a járműüzemanyagok jövedéki adójának mértékét a Brent típusú kőolaj világpiaci árától teszik függővé. Eszerint ha a nyersolaj hordónkénti átlagára a tárgynegyedévet megelőző 3 hónap átlagában a jogszabályban rögzített számítás alapján 50 dollár feletti, akkor az autóbenzin jövedéki adója literenként 120 forint, a gázolajé 110,35 forint. Ellenkező esetben a jövedéki adó mértéke a benzinnél 5, a gázolajnál 10 forinttal emelkedik.
Ennek megfelelően nőtt július 1-től a jövedéki adó, mivel a Brent olaj átlagára 29,928 dollár volt, így a a benzin jövedéki adója literenként 5, a gázolajé 10 forinttal nőtt.
A Brent hordónkénti ára július 1. és szeptember 15. között 43,68 dollár volt, azaz nem érte el a törvénybe rögzített 50 dollárt, ezért október 1-től nem változott a jövedéki adó mértéke, ami jelenleg a benzin esetében 125, a gázolaj esetében 120,35 forint, azaz ilyen szempontból mindegy, mivel tankoljuk meg az autót – más szempontból viszont nagyon nem - akármelyiket is tankoljuk, ezt az összeget nem ússzuk meg.
Legyűri az olajlobbit a koronavírus?
Egyelőre úgy tűnik, igen, mivel továbbra is a járvány van a legnagyobb hatással az olaj árára és egyelőre nem látni, hogy a következő hónapokban ez változna. A különböző korlátozások miatt a gazdasági környezet rendkívül bizonytalan, ennek köszönhetően pedig tovább nő a szakadék a kínálati és keresleti oldalon, aminek egyenes következménye a „fekete arany” értékvesztése.
A helyzetet az is nagyban befolyásolja, hogy néhány ország a járvány miatti gazdasági visszaesést még több olaj kitermelésével és piacra dobásával próbálja ellensúlyozni, aminek egyenes következménye a további árcsökkenés. Szintén ezt a trendet erősíti a líbiai olajkitermelés visszatérése a nemzetközi olajpiacra, miután számos, az országgal szembeni korábbi gazdasági korlátozó intézkedést feloldottak. Mindezek ellensúlyozására egyelőre kevésnek bizonyult a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) önkorlátozása, a kitermelés csökkentése, a jelenlegi adatok alapján a kínálat nagyjából napi 2,5 millió hordónyi kőolajjal haladja meg a keresletet.
A szervezet korábban már jelezte: a november végére tervezett egyeztetésen arra születhet javaslat, hogy korábban sosem látott mértékben, napi kétmillió hordóval fogják vissza a tagországok az olajkitermelést, azaz a jelenlegi nagyjából napi 7,7 millió hordónyi kőolaj helyett „csak” 5,7 millió hordó kerülne a piacra naponta.
KSH, NAV
