A 21. helyen trónol Magyarország az egyes országok önvezető autózásra való felkészültségének ranglistájá
Valójában én, mint józan paraszti ésszel megáldott mezei kis autós újságíró, fejemet vakargatva állok ezen hír címe előtt, hiszen mi is kell egy önvezető autónak, hogy önvezető legyen? Hibátlan útburkolati jelzések, jó minőségű autóutak, megfelelően elhelyezett, tisztán tartott és jól látható közlekedési jelzőtáblák, valamint közlekedési lámpák. Mert ugye ezek azok a dolgok, amiket Te is látsz a kis szemeddel, és ezek alapján cselekszel a különböző forgalmi helyzetekben.
Na meg persze, látod a kis szemeddel azt is, hogy itthon ezen tényezők meglehetősen „szedett-vetett” állapotban és mennyiségben léteznek csupán. Teslából sem látok minden sarkon 2-3-at és az egyéb alacsonyabb szintű önvezetésre képes járművek sem tolonganak. Így én csak állok hülyén, és nem értem, hogy kerültünk mi arra a listára. Olvass tovább, most kiderül milyen jogon ül az ország ennek az egyébként 25-ös listának a végén.
Hogyan is lehet egyáltalán felkerülni erre a bizonyos AVRI listára? A legfontosabb szempontok, amik miatt egy ország bekerülhet a felsorolásba az, hogy mennyit és milyen módon foglalkozik az önvezető járműfejlesztéssel. A KPMG megvizsgálja többek között, hogy egy adott ország mennyi energiát fektet az erre vonatkozó jogi szabályozásokba, támogatásokba, technikailag mennyit áldoz rá, milyen létesítményeket hoz létre a fejlesztés érdekében, milyen infrastruktúrát épít ki, és hogy milyen az általános hozzáállása a népességnek a kérdéshez. Nagyvonalakban ezek a jellemzők határozzák meg, hogy egy ország hányadik helyet érdemli ki a listán.
Magyarország Szingapúrhoz hasonlóan már létrehozott egy az önvezető autózással kapcsolatos koordinációs feladatokkal megbízott szervezetet, valamint sokban hozzájárult az eredményhez a Zalaegerszegen megépített ZalaZone pálya is. Nem szabad elfeledkezni a Debrecenben épülő BMW fejlesztőközpontról sem, és számos más külföldi vállalatról, melyek Magyarország határain belül folytatják kísérleteiket és fejlesztéseiket.
Nem szabad kihagyni a felsorolásból azt sem, hogy hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol engedélyezték az önvezető autók közúti tesztelését, valamint, hogy 2015 óta az M1-es autópálya 136 km hosszú szakaszán 47 db fix és mozgó C-ITS állomás működik, melyek folyamatosan rögzítik és közvetítik a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információkat az erre felkészített járművekben.
A KPMG Autonomous Vehicles Readiness Index listáját egyébként a hollandok vezetik a szingapúrok és a norvégok előtt.
