Év végéig minden EU tagországnak készítenie kell egy klímatervet a közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. A magyar dokumentum egyelőre a legkevésbé zöld.
Mi az a károsanyag-kibocsátás csökkentési klímaterv?
Az Európai Unióban a közlekedés felel a teljes szén-dioxid-kibocsátás 27%-ért. Belátható, hogy a kitűzött éghajlatvédelmi célok elérése nem lehetséges a közlekedés károsanyag-kibocsátási normáinak szigorítása nélkül. Ennek megfelelően ez év végéig minden tagállamnak be kell mutatnia egy Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) nevű dokumentumot, mely részletesen tartalmazza azon intézkedéseket, amelyek az adott ország a kibocsátás mérséklésének érdekében tesz a következő évtizedekben.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) nemrég publikált felméréséből kiderült, hogy Magyarország áll a legrosszabbul a tervezetben szereplő rendelkezések és intézkedések értelmében. A T&E korábban készített egy útmutatást a tagállamok számára, hogy miként lehetne teljesen szén-dioxid mentesíteni az EU közlekedését 2050-ig. A felmérésben most ezzel hasonlították össze a 28 tagország dokumentumait. A klímakötelezettségeknek leginkább eleget tevő tervet Hollandia készítette, míg a legrosszabbat sajnos hazánk.
Ennek elsődleges oka, hogy a magyar tervezet nem említ elegendő mennyiségű konkrét intézkedést a kibocsátás csökkentésére. A 2005-ös adatokhoz viszonyítva Magyarországnak mindössze 7%-os károsanyag-kibocsátás csökkentést kellene végrehajtania 2030-ig a közlekedésben, de nemhogy csökkentéssel nem kalkulál a dokumentum, egyenesen 30%-os növekedést vizionál.
Mivel a végleges tervezet beadásának határideje 2019. december, így az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak van még ideje papírra vetni azokat a lépéseket, amelyekkel hazánk visszaszoríthatja a közlekedésből származó szén-dioxidot a következő évtizedekben. Amennyiben a kibocsátás-csökkentési célokat nem sikerül teljesítenie az országnak, úgy –az európai jogszabályoknak megfelelően – kvótát kell majd vásárolni a túlteljesítő országoktól.
A közlekedés károsanyag-kibocsátás csökkentésére az elektromos autó a megoldás?
Egyes vélemények szerint a Párizsi Klímaegyezmény 2050-re tett vállalásainak tartásához már 2035-re teljesen le kellene állítani a belsőégésű motorokkal szerelt személygépjárművek gyártását és onnantól kezdve csak elektromos autókat lenne szabad forgalomba hozni. Természetesen nem elegendő egy csapásra átállni helyi emissziómentes közlekedésre, azt is meg kell vizsgálni, hogy a villanyautók (és buszok és kisteherautók) milyen forrásból származó áramot tankolnak. Hiszen hiába tisztul ki a városok levegője, ha az áramot – a nagyvárosoktól jó messzire vidékre telepített - széntüzelésű erőművek adják, a Föld és a klíma szempontjából öngólt rúg az emberiség.
A következő grafikont érdemes tanulmányoznod egy kicsit. Azt mutatja meg, hogy mekkora egy hagyományos, egy hibrid és egy elektromos autó teljes ökológiai lábnyoma a teljes életciklusában beleértve a gyártással, az üzemanyag-előállítással, az elpöfögött üzemanyaggal, ártalmatlanítással és bontással együtt járó szén-dioxid-kibocsátást kilométerre lebontva. Érdekes látni, hogy egy teljesen szénalapú erőműből származó áramot feltankoló elektromos autó sokkal szennyezőbb, mint egy hagyományos, belsőégésű motorral szerelt jármű.
Melyik közlekedési ágazat a legszennyezőbb?
Hogy teljes képet alkothass a közlekedés valódi szennyező hatásáról, számításba kell venni az összes közlekedési ágazatot, úgymint légi közlekedés, hajózás, közúti szállítmányozás, tömegközlekedés (buszok és vonatok) és személygépjármű forgalom. Általánosan elmondható, hogy a közlekedés felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának legalább 1/5-öd részéért. A maradék környezetterhelés az ipari tevékenységből, a mezőgazdaságból, az áramtermelésből és a fűtéshez szükséges hő előállításából származik.
Visszakanyarodva a közlekedésre, az említett mennyiségből 74%-ot tesz ki a közúti közlekedés (beleértve az árufuvarozást és a személyautó forgalmat is), a maradékon osztozik a légi- és vasúti közlekedés, illetve a hajózás. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 4%-a köthető a vasúti közlekedéshez (árufuvarozás és személyszállítás együtt), 11-11%-ért felel a repülés és a hajózás (áruforgalom és személyforgalom), 34%-át teszi ki a közúti árufuvarozás, és legjelentősebb tétel a személyszállítás (buszok és autók) a maga 40%-val.
A fent részletezett adatok tükrében egyértelmű, hogy a legjelentősebb környezetkárosító hatással a közúti személyszállítás rendelkezik. A tagországok klímatervei ennek megfelelően a tömegközlekedés (azon belül is elsősorban a vasút) irányába igyekszenek elmozdítani az utazókat, illetve a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt autók lecserélésére ösztönzik a polgárokat. Ezt különböző tiltásokkal (pl. dízelautók kitiltása a városokból) és egyidejűleg alkalmazott kedvezményekkel (pl. adókedvezmény az elektromos autók esetében) kívánják elérni. Alább két olyan listát láthatsz, amelyek azt mutatják meg, hogy az adott közlekedési forma mekkora károsanyag-kibocsátást jelent.
Szén-dioxid kibocsátás / km / utas:
- Repülés (utasforgalom) 0,18 kg CO2/km/utas
- Városi buszközlekedés 0,18 kg CO2/km/utas
- Személyautók 0,15 kg CO2/km/utas (egy autóban átlag 1,45 utas ül)
- Vasúti személyszállítás 0,11 kg CO2/km/utas
- Távolsági buszközlekedés 0,05 kg CO2/km/utas
Szén-dioxid-kibocsátás / km / szállított súly (tonna):
- Repülés (árufuvarozás) 0,50 kg CO2 /km/tonna
- Közúti áruszállítás 0,10 kg CO2/km/tonna
- Vasúti áruszállítás 0,06 kg/CO2/km/tonna
- Hajózás (áruszállítás) 0.02 kg CO2/km/tonna
A két lista alapján a repülők szennyezik a legjobban a környezetet mind utasonként, mind pedig mozgatott tonnánként számítva, ugyanakkor mégis a személyautók eregetik a legtöbb szén-dioxidot pusztán amiatt, mert azokból van a legtöbb. A repülés ugyanakkor az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, ezért a jelenlegi 11%-os részesedés jelentősen növekedhet a következő évtizedekben. Hasonló a helyzet a hajózással is, a webáruházakban leadott megrendelések drasztikus emelkedésével a globális áruforgalom, így elsősorban a hajók által lebonyolított teherfuvarozás szintén évről évre nagyobb környezeti terhelést jelent. Ki kell emelni továbbá a fejlődő országokat is, ahol a növekvő életszínvonallal együtt az emberek igénye a saját autóra ugrásszerűen megnőtt és az előrejelzések szerint a lelkesedés nem fog csökkenni a következő időszakban sem. Emiatt nem elegendő csupán a fejlett világban átállni a tiszta forrásból tankoló elektromos közlekedési formákra, hanem a harmadik világ kormányai fontos szerepet játszanak a megújuló energiák és az alternatív közlekedési formák elterjesztésében.