2019. május 23. | 13:28

A jogszabály szerint a környezetbarát járművek kaphatnak Magyarországon zöld rendszámot. Ez vajon megvalósul a gyakorlatban?

Zöld rendszámot csak olyan gépjármű kaphat Magyarországon, amely önerőből, tisztán elektromos meghajtással képes a törvény által előírt legalább 25 km-es hatótávolságra. Ezért nem látsz a második generációs Priusokon ilyet, de pont ez a magyarázata annak is, hogy jó pár zöldrendszámos Porsche Cayenne E-Hybrid fut az utakon. Míg az említett Toyoták mindössze 1-2 kilométert képesek lépésben tisztán villannyal megtenni, addig a nagy SUV akár 44 kilométert is megtehet tisztán elektromosan. Vajon akkor a II-es Prius a környezetszennyezőbb?

Nem éppen. A való életben hamar kiderül, hogy nem lehet környezetbarátnak tekinteni egy 253 km/h-ás végsebességre képes, 456 lóerős batárt, ami nem mellesleg több mint 2,3 tonnát nyom. Legkésőbb a gyár által megadott elektromos hatótávot követően működésbe lép az autó orrában lévő 3,0 literes benzinmotor, mely kiegészítő villanyhajtás nélkül kifejezetten szomjas és 270 g/km-re ugró szén-dioxid-kibocsátásával már kifejezetten környezetszennyezőnek számít. Mégis ott virít rajta a zöld rendszám.

Magyarországon 2015 második felében került bevezetésre a zöld rendszám és hamar népszerű lett. Azon túl, hogy az erre jogosult hibrid vagy elektromos autók tankolása olcsóbb, (egyelőre) különböző egyéb kedvezményeket is igénybe vehetnek tulajdonosaik, úgy mint ingyenes parkolás néhány nagyvárosban, ingyenes töltés a köztéri töltőkön vagy az adómentesség. Jelenleg kicsivel több mint 11 ezer autó rendelkezik zöld rendszámmal, mely a magyarországi 3,6 milliós autópark mindössze 0,3%-a. Az állomány nagy része hibrid, a tisztán elektromos gépjárművek részaránya a jelenlegi tendenciák szerint folyamatosan csökken.

Hogy teljes legyen a kép és közelebb kerüljek a címben feltett kérdés megválaszolásához, meg kell vizsgálni, hogy a tisztán elektromos autók milyen mértékű károsanyag-kibocsátással üzemelnek. Hiszen hiába a helyi emisszió-mentesség, ha a töltőből olyan áram folyik, amit adott esetben szénalapú erőművekben állítottak elő. Ez a szám ma Magyarországon 388 g szén-dioxid/kilowattóra.

Az alábbi táblázat a 30 itthon legnépszerűbb zöld rendszámos autót rendezi a károsanyag-kibocsátás mértéke szerint növekvő sorrendbe. A pirossal kiemelt oszlop azt mutatja, hogy hány gramm CO2 kerül a környezetbe egy kilométeres alatt feltételezve, hogy az autóval legalább 200 km-t tesznek meg összesen. Erre azért van szükség, mert csalóka adatok születnének, ha csak 10 kilométeren vizsgálnám, ugyanis ekkora távot sok benzin-elektromos hibrid is képes tisztán villannyal megtenni.
 

Látható, hogy a leginkább környezetbarát autó az elektromos Renault Zoe a mindössze 64 g-os kibocsátásával, míg a túloldalon a teljesítményre optimalizált BMW i8 áll a maga 176 grammjával. A listát elemezve egyértelmű, hogy minél nagyobb vagy minél sportosabb egy zöld rendszámos autó, annál több energiára van szüksége, ami értelemszerűen magasabb szén-dioxid-kibocsátással jár együtt.

De hogyan kell értelmezni az eredményeket? Akkor most környezetbarátnak számítanak a zöld rendszámos autók vagy sem?  Ehhez a következő táblázat szolgál segítségül, amely megmutatja, hogy milyen átlagos kilométerenkénti CO2 emisszió tartozik az egyes autókategóriákhoz (a számítások alapját a 2017. évi forgalomba helyezések adják).

Mint látható, az utolsó helyen a zöld rendszámos hibridek állnak, igaz csak akkor, ha nagyobb távolságot kell megtenni, mert azok az akkumulátoraik lemerülése után kénytelenek a belsőégésű motorjaikra hagyatkozni. Általánosan elmondható, hogy minél nagyobb vagy sportosabb egy autó, annál nagyobb károsanyag-kibocsátással jár az üzemeltetése. Ezért is visszás egy zöld rendszámos X5-ös BMW, ami nyilvánvalóan több szén-dioxidot ereget a levegőbe, mint egy normál rendszámos benzines Kia Ceed.

Amennyiben a zöld rendszámos hibrideket 100 km-ként töltögetik tulajdonosaik a felállás változik, és úgy már a hagyományos dízel és benzines autók számítanak környezetszennyezőbbnek. A lista első helyére természetesen még úgy is a tisztán villannyal működő autók kerültek, hogy a konnektorból jövő áram egyelőre nem teljesen megújuló forrásokból származik. Összefoglalva tehát, ha egy konnektoros hibridet elsősorban kis távolságokra városban használnak és lehetőség van azokat legalább 100 kilométerenként hálózatról tölteni, akkor valóban környezetbarátabb technológiának számít egy belsőégésű motorral hajtott autónál. Viszont ha a sokszor tízmilliós zöld rendszámos luxusterepjárót ritkán dugnak töltőre, akkor fordul a kocka és egy átlagos normál rendszámos autónál jelentősen szennyezőbbé válik. De persze adókerülésre jó úgy is.