2019. május 10. | 11:32

Vizsgálatot indítottak kerékbilincs ügyben, a folyamat elindítója egy panaszbeadvány volt. Az alapvető jogok biztosa szerint a parkolás szabályait is tartalmazó jogszabályok összehangolása szükségeltetik

A közúti közlekedésről szóló törvény értelmében: a várakozás a helyi önkormányzat, vagy a parkolási közszolgáltató és a várakozási terület igénybe vevője közötti jogviszony. Ennek jelentése nem más, minthogy a jármű vezetője bizonyos időre úgymond bérbe veszi a közterület egy részét. Amennyiben az illető nem fizet a parkolásért, pótdíj kiszabására is sor kerülhet.

A kerékbilincs jogszerű hatósági alkalmazására olyan esetekben kerül sor, illetve van szükség, amikor a közlekedés rendjének megsértése áll fenn. Ilyen eset például, ha a vezető korlátozott várakozási övezetben tartózkodik járművével, ám mégis túllépi a meghatározott időt – ismertette MTI-hez szánt jelentésében Dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa.

Ahogyan arról már fentebb szó esett, ha egy adott területen legfeljebb két óra várakozásra van lehetőség, az engedélyezett időtartamon belül – ha díjfizetés nélkül parkol – csak pótdíj fizetésére kötelezhető a gépjármű tulajdonosa, ez esetben kerékbilincset nem helyezhetnek autójára. Amennyiben az autós ott tartózkodása meghaladja a két órát, valamint parkolásáért sem fizetett díjat, kerékbilincs alkalmazására nem a díjfizetés mulasztása miatt, hanem a közterület közlekedési célú használatának védelme érdekében kerülhet sor.

A közterület-felügyeletről szóló törvény ezzel szemben olyan esetekben is kerékbilincs felhelyezésének lehetőségét írja elő, amikor a jármű díjfizetés nélkül parkol a korlátozott várakozási övezetben. Kerékbilincset viszont csak és kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha az időbeni korlátozást túllépte a várakozó – taglalta a biztos.

„Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendelet nemcsak a korlátozott, hanem más várakozási övezetben is lehetőséget ad a kerékbilincs alkalmazására figyelmeztető közlekedési tábla elhelyezésére. A rendelet így nem áll összhangban a közterület-felügyeletről szóló törvény és a KRESZ szabályaival.” – tette hozzá.

A szabályozás szerinte nem egyértelmű, ezért a jogbiztonság követelményének, valamint a tisztességes hatósági eljárás követelményével összefüggő sérelem veszélyét is magában hordozza.

Hozzátette, probléma adódhat továbbá abból is, hogy közterület-felügyelők is elláthatnak parkolási közszolgáltatást. A közterület-felügyelettel foglalkozó törvény szabályai nem térnek ki arra, hogy a közterület-felügyelők a díjfizetés elmaradásának szankciójaként ne helyezhessenek fel kerékbilincset a járművekre.

Székely László felkérte az érintett tárcákat a szabályozás áttekintésére és az alkotmányos követelményeknek megfelelő módosítására.