A motorizáció elterjedésével megszületett az igény a biztonságosabb és gyorsabb közlekedésre - az első autópályák a világon.
Az autópálya a legmagasabb besorolású közút, amelynek 2 irányát a minél gyorsabb közlekedés érdekében valamilyen fizikai módon, például betonfallal, szalagkorláttal és növénnyel választanak el, és amelyet külön jelzőtáblával látnak el.
Ahogy a 20. század elején a nagyközönség egyre több autómobilt használt, úgy megszületett az igény a modern értelemben vett városok közötti közlekedésre, amelyet osztottpályás autóutakkal oldottak meg. Az alábbi táblázat jól mutatja az autók iránti keresletet, amely magával vonta az utak infrastruktúrájának a fejlődését, beleértve az autópályák feltalálását és elterjedését is. Jól látható, hogy alig 3 évtized alatt több mint 57-szeresére nőtt az autógyártás a világ meghatározó autóiparaiban - ez pedig óhatatlanul is az utak kényszerű fejlesztését, és újszerű megoldásokat követelt.
Az alábbiakban összegyűjtöttem a leges-legelső autópályákat, amelyek valójában még privát tesztpályák és versenypályák voltak. A mára már megszokott technikai megoldások csak később jöttek, az első, mai értelemben vett igazi osztott autópályák irányait már szalagkorláttal választották el, aszfalttal borították, döntött kanyarokat, csomópontokat és autópályát jelző táblákat alkalmaztak.
Autópálya előzmény, az első autópályaszerűség: Long Island Motor Parkway, 1908
Az első privát, korlátozott hozzáférésű, kizárólag gépjárművek számára tervezett autópálya a New York-i Long Island Motor Parkway volt 1908-ban, és számos modern funkciót tartalmazott, mint például a védőkorlátot, aszfalt borítást és döntött kanyarokat. Ez volt az első autóút, amelyben a csomópontok kiiktatására hidakat és felüljárókat létesítettek. Mivel volt rajta balra fordulási lehetőség, ezért klasszikus értelemben nem tekinthető gyorsforgalmi útnak, hiszen a forgalom keresztezte egymást.
Az eredetileg tervezett 70 mérföldből 45 mérföldet építettek meg mintegy 6 millió dolláros összköltséggel, a cechet William Kissam Vanderbilt II. állta. Először különféle versenyeknek is otthont adott, de aztán egy 2 halálos áldozatot követelő futam után ezt a funkcióját elveszítette. Használatáért kezdetben 2$-t fizettek, 1912-re ez 1,5$-ra csökkent, 1917-ben már csak 1$-ba, míg 1938-ban 40 centbe került a belépő. Ezeket külön erre a célra tervezett fizetős kapuknál róhatták le, amelyeknek akkoriban még lakórésze is volt. Későbbi autópálya fejlesztések feleslegessé tették a Long Island Motor Parkwayt, 1938-ban az út maradékát Nassau megyének ajándékozták.
A világ első igazi klasszikus autópályája
A világ első autópályája, a berlini AVUS (Automobil-Verkehrs- und Übungsstraße, azaz Automobil közlekedő- és tréningpálya) szintén magántőkéből épült meg 1921-ben. Bár eredetileg versenypályának építették, később bárki használhatta, ha fizetett érte. Ez is inkább még csak egy útszakasz volt, mint komplett autópálya, két hosszú egyenessel és egy-egy hajtűkanyarral a végén. Ugyan osztottpályás út volt, de még kevésbé hasonlított a mai változatokra. Berlin délnyugati kerületeit kötötte össze. Ez volt az első igazi gyorsforgalmi út, mivel a forgalom nem keresztezte egymást.
Az első verseny 1921. szeptember 24-én esett meg, és 1998-ig használták ilyen célra az AVUS-t. A Nürnburgring létrejöttével a Német Nagydíjat újabb és biztonságosabb körülmények között tudták megrendezni, de Formula 2 és Formula versenyeket továbbra is indítottak ezen a pályán, és voltak DTM (Deutsche Tourenwagen Masters, azaz Német Túraautók Bajnoksága) futamok is. Egy 1995-ös esemény során egy brit versenyző életét veszítette, így a futamot lefújták, és mivel az ilyen típusú versengések amúgy is veszítettek a népszerűségükből, illetve a berlini fal leomlásával a közlekedés is egyre bonyolultabbá vált, a versenyzés lényegében megszűnt. Jelenleg a Bundesautobahn 115 északi részét adja az AVUS.
Az első városok közötti autópálya
Az első igazi, városokat összekötő autópályát 1924. szeptember 21-én, Olaszországban avatták fel, ez az út Milánó és Varese között épült meg. Ez is osztott volt, de irányonként csak 1-1 sávot tartalmazott, és nem volt benne keresztező csomópont. Az első autópályára guruló autó egy Lancia Trikappa, egyik első utasa pedig III. Vittorio Emanuele olasz király volt.
A Lombardia tartományban, Milanó-Varese közötti út 43,6 km hosszúságú út, amelyet mind a mai napig használnak, Autostrada A8 és A9 nevű utak részét képzi.
Az első klasszikus autópályák világszerte
Nem sokkal később, 1924-ben engedték rá a közforgalmat a Bronx River Parkwayre – ez volt az első út Észak-Amerikában, amelyen a szembenálló sávokat szalagkorláttal választották el egymástól, ez volt az első autópálya, ami egy parkon át vezetett, és szintén ez volt az első autópálya, ahol a keresztező utakat hidakkal oldották meg. A Bronx River Parkway, amely nevét a vele párhuzamosan folyó Bronx folyóról kapta, 19,1 mérföld hosszúságban ma is létezik, 1952-ben nyerte el végső formáját.
Németországban a Bonn és Köln közötti autóutat 1929-ben kezdték építeni, amit 1932-ben adtak át. Ez volt az első nyilvános német út, amit kizárólag gépjárműveknek szántak kereszteződések nélkül. Ezt tekintik a legrégebbi nyilvános német autópályának, noha autópálya státuszt csak 1958-ban kapott. Amíg 1964 és 1966 között nem bővítették 6 sávosra, addig nem volt az irányok között központi elválasztó korlát. A jelenleg Autobahn 555 (BAB 555 vagy A555) jelzésű, 18 km-es autópályán nincs sebességkorlátozás, mivel jórészt egyenes út, és emiatt Diplomatenrennbahn-nak, azaz Diplomata versenypályának is nevezik, utalva a Bonn és Köln között közlekedő, a gázpedált mindig tökig nyomó külföldi diplomatákra.
Kanadában az első, 38,3 mérföld hosszú autópálya a Hamilton és Torontó közötti The Middle Road volt, méghozzá szalagkorláttal felszerelve, valamint a világ első lóherelevél alakú csomóponttal. A Middle Roadot 74 munkás közreműködésével építették meg, később ebből lett a Queen Elizabeth Way, ami már lóhere és trombita alakú csomópontot is tartalmazott. Egészen a második világháborúig ez az autópálya dicsekedett a leghosszabb kivilágított pályaszakasszal.
Az első autópálya Magyarországon
Az első autópálya terv Vásárhelyi Boldizsár 1941-es doktori disszertációja volt, Budapestről induló sugaras szerkezetet feltételezett. Ebből a tervből legelőször a mai M1-M7-es autópálya része, a Budapestet Budaörssel összekötő M1-es rész valósult meg mintegy 7 km-es hosszúságban, 1964-ben.
Ha a világ leghosszabb autópályáiról szeretnél cikket olvasni, jó helyen jársz!
