Nem a legerősebb, nem a leggyorsabb, és műszaki tartalmában sem a legkifinomultabb. Ennek ellenére egy nagyszerű választás lehet azoknak, akik egy egyszerű közlekedési célszerszámra vágynak.
Az Opel Crossland egy belépőszintű szubkompakt crossover, és ezzel lényegében mindent el is mondtunk az autóról. Nincs túlbonyolítva és egyszerű, mint a faék. Aki nem vágyik a flancolásra, a digitális kütyük erdejére, felülmúlhatatlan vezetési élményre, csupán egy olyan közlekedési eszközt keres, ami elviszi A-ból B-be és közben elfér benne az egész család, az jó helyen jár.
A Crossland 2017-ben jelent meg az Opel kínálatában, akkor még Crossland X néven, amellyel a német gyártó azt szerette volna hangsúlyozni, hogy a Meriva helyét átvevő modell akkor sem jön zavarba, ha nem aszfalton kell helytállnia.
Miután a PSA-csoport felvásárolta az Opelt, sorra jöttek a modellfrissítések, kezdve a Corsával, majd érkezett az új Mokka, végül 2021-ben a Crossland is átesett egy ráncfelvarráson, amelynek során a megjelenését az új márkaarculathoz igazították, ezzel egyidejűleg pedig az elnevezés végéről kukázták az X-et. A típus immár ugyanazt a PF1 padlólemezt használja, mint a Citroën C3 Aircross, valamint a Peugeot 2008.
Tavaly 4153 darab új Opelt helyeztek forgalomba Magyarországon a DataHouse adatai alapján. Hazánkban a német gyártó legsikeresebb modelljének a Crossland bizonyult, ugyanis 1140 darab talált gazdára belőle, amivel a B-SUV szegmens ötödik legnépszerűbb autója lett a Suzuki Vitara, a Dacia Duster, a Jeep Renegade, valamint a Ford Puma mögött.
Az orrplasztikát leszámítva lényegi változás nem történt
Maga a dizájn kifejezetten tetszetősre sikerült, a legszembetűnőbb változást azonban a Crossland orra jelenti. Jellegzetes, karakteres külsőt eredményeznek a LED-es fényszórók és a közöttük húzódó Vizor névre hallgató fekete műanyaglap kombinációja, amely így egyben ível át az autó frontjának teljes szélességében. Ezzel el is tűnt a crossover orráról a klasszikus hűtőrács. Ez a megoldás jelenti az Opel új arculatában a közös pontot. Ha már egyszer hozzányúltak, megújult az első lökhárító kialakítása is, ám ezt leszámítva az autó többi része lényegében változatlan maradt.
Összességében a megjelenés egy keskeny és magas autó benyomását kelti. Igaz, utóbbi gyakorlatilag elvárásnak számít egy szabadidő-autó esetében, de ettől függetlenül az összkép némiképp sutára sikerült. Tesztautónk egy GS Line kivitel, ami újdonság az Opel kínálatában: összesen hét szín közül lehet választani. Ebben az esetben a tetőt feketére, az első és hátsó lökhárítón található betéteket ezüstösre fényezték, a tető vonalát pedig egy piros díszléc keretezi. Ez a motívum visszatérő elemnek számít, és még hangsúlyosabb szerepet kap az utastérben.
Tudtad-e?
A Crosslandot eredetileg a 2003-ban megjelent egyterű Meriva harmadik generációjának szánták.
Méretek tekintetében semmi sem változott, maradt a 4217 milliméteres hossz, az 1976 milliméteres szélesség és az 1605 milliméteres magasság, emellett a 2604 milliméteres tengelytávot is megtartották. Így nem meglepő, hogy a csomagtér mérete továbbra is 410 liter, ami a hátsó üléssor háttámláit lehajtva 1255 literesre bővíthető.
Nem vitték túlzásba a digitalizációt az utastérben
A kifejezetten tágas és kulturált utastér megjelenése leginkább átlagosnak mondható, nem találkozunk különösebben izgalmas, futurisztikus vagy extrém formatervezési megoldásokkal. Maradtak a megszokott, kopogós műanyag felületek, amit a műszerfalon és az ajtókon elhelyezett méretes, piros díszítőelemekkel próbáltak ellensúlyozni.
Bár az autóipar egyre inkább a digitalizáció irányába halad, a Crosslandben ebből viszonylag keveset tapasztalunk. Az Opel megtartotta a fizikai gombokat, és tekerentyűket. A zene hangerejét sem az infotainment rendszer érintőpaneljét simogatva tudod feljebb csavarni. Ha már infotainment, az okostelefont nagyon egyszerűen és gyorsan lehet párosítani az autóval, valamint a rendszer támogatja az Apple CarPlay-t és az Android Autót is.
A központi kijelző az alapfelszereltség részeként 7 colos, a feláras NaviPro multimédiás csomag mellé pedig 8 colos képernyőt kapunk. A felbontás és a képminőség azonban bőven hagy kívánnivalót maga után, ráadásul a tolatókamera képe hajlamos szaggatni. A műszeregység is analóg, hagyományos, mutatós műszerekkel és a szokásos elrendezéssel. A klasszikus hangulatot az óracsoport közepén elhelyezett monokróm kijelző töri meg, ami 2022-ben már távolról sem nevezhető egy modern megoldásnak.
A piros díszítőcsíkok visszaköszönnek az üléseken is, amelyek hosszabb távon is roppant kényelmesek, jó tartást adnak, és igény szerint állítható az ülőlap hosszúsága is. Az Opel a hátul utazókra is gondolt, hiszen számukra is bőséges fejtér és lábtér áll rendelkezésre. Igaz, a Crossland leginkább csak négyszemélyesnek tekinthető (vagy nagy jóindulattal négy és félnek), mivel a hátsó üléssor közepén elhelyezett púp még rövidebb etapokon sem nevezhető kényelmesnek.
Ne várjunk csodát a három hengertől
Aztán beindítjuk a PSA-származék 1199 köbcentis, háromhengeres, turbós benzinmotort, ami alapjáraton leginkább egy dízelmotor kerregésére emlékeztet. Bár a 130 lóerő kellő dinamikát biztosít a haladáshoz, de markánsabb gyorsításoknál veszettül üvölt, alacsonyabb tempónál pedig érezhetően vibrál. Nem segít a helyzeten a hatfokozatú kéziváltó sem, ami némi megszokást igényel, ugyanis a váltókar nagyon hosszú úton jár és sebességben is sokat mozog, mint egy habverő, így az is külön mutatvány, hogy az ember megtalálja az ürest. A fogyasztás viszont kifejezetten barátságos, a teszt során az autó vegyes használat mellett 6,1 litert kért.
Egyébként a Crossland motorpalettáján három benzines közül választhatunk. A paletta egy 1,2 literes, háromhengeres szívóbenzinessel indul, ami 83 lóerőt ad le. Ezt követően jönnek az ugyanekkora lökettérfogatú turbós motorok, 110 és 130 lóerős kivitelben. Dízel fronton egyetlen 1,5 literes, sornégyest találunk, ami hatsebességes kézi váltóval 110, míg automatával 120 lóerőt képes leadni.
A szó szoros értelmében célszerszám
Barokkos túlzás lenne vezetési élményről beszélni. Ugyan a háromhengeres kimondottan dinamikus megindulásokra is képes, de a billegős, kóválygásra hajlamos futómű azonban kevés ahhoz, hogy valóban sportosan lehessen közlekedni a Crosslanddel. Igaz, aki erre vágyik, az ne egy kompakt crossovertől várjon ilyesmit.
A Crossland alapvetően arra jó, amire annak idején az első automobilokat is kitalálták: elvisz A pontból B pontba. Se több, se kevesebb. Félreértés ne essék, a Crossland nem egy rossz autó, csak annál, amit nyújtani tud, többre van szükség, hogy megdobogtassa az ember szívét és felbuzogjon benne a vágy, hogy neki feltétlenül erre az autóra van szüksége. Hétköznapi közlekedésre, munkába járásra, gyerekek óvodába/iskolába transzportálására tökéletesen megfelel, városban pedig kimondottan jól használható. Csábító tényező lehet továbbá az 5 év vagy 100 ezer kilométerig érvényes garancia.
Ár és összegezve
Az Opel Crossland nem egy rossz autó. A crossover összesen három felszereltségi szinttel érhető el: Edition, Elegance, és GS Line. Az alapmodellt jelentő Crossland Edition ára most 6 340 000 forintról indul. Tesztautónk, a manuális váltóval szerelt Crossland GS Line alapára 7 750 000 forintnál kezdődik, az automata váltós verzióért már 8 050 000 forintot kérnek.
A B-SUV kategória legnépszerűbb tagja, a Suzuki Vitara, 1,4 literes motorral, lágy hibrid hajtással már 5 810 000 forintért elvihető, míg a Crossland testvérmodelljének számító Peugeot 2008 alapkivitele jelenleg 6 940 000 forintba, a Citroën C3 Aircross pedig 6 865 000 forintba kerül.
Opel Crossland 1.2 GS Line teszt (2021)
- Lökettérfogat: 1199 cm3
- Hengerek/szelepek: sor 3/12
- Max. teljesítmény: 130 LE (96 kW)
- Max. forgatónyomaték: 230 Nm
- Hossz./szél./mag.: 4217/1976/1605 mm
- Tengelytáv: 2604 mm
- Saját tömeg: 1259 kg
- Sebességváltó típusa: 6 sebességes, manuális
- Gyári vegyes fogyasztás: 5,7-6,0 l/ 100 km
- Tesztfogyasztás: 6,1 l/100 km
- CO2 kibocsátás: 107-109 g/km
- Végsebesség: 201 km/h
- 0-100: 9,9 s
