2019. június 15. | 12:43

A Kia Rio csúcsváltozatában 1,0 literes turbómotor dolgozik, 120 lóerős teljesítménye jól mutat a katalógusban. De milyen a valóságban?

A Kiákat mostanság viszik, mint a cukrot. Naná, hogy viszik, hiszen 7 év garanciát kínálnak modelljeikre, amivel jócskán kiszélesítették a vásárlóközönséget. Ki ne akarna 7 gondtalan évet, relatíve kedvező áron? Termékeik emellett még jól is néznek ki, hozzák az aktuális autóipari trendeket, teljesítményük, fogyasztásuk is az ésszerű kategóriába esik. Sőt, már sportos limuzinjuk is van kéremszépen! A Stinger GT-vel azt üzenik a világnak a koreaiak, hogy most már ideje komolyan venni őket, hiszen van saját V6-os turbómotorjuk, amivel kis túlzással S-es Audik ellen is ringbe lehet szállni, akár kanyarban, akár egyenesben.

Kia Rio Teszt - Alapjárat

Na, hát én nem vettem be a marketingdumát, mindig is fenntartással kezeltem a koreai autókat. Éreztem az előrelépést mind a Hyundainál, mind a Kiánál, sok pozitív beszámolót/tesztet olvastam róluk, de azt az állítást miszerint felülmúlják a japán autókat egyenesen nevetségesnek találtam. Lehet, hogy dizájn és felszereltség tekintetében hozzák azt a szintet, de, hogy minőség és megbízhatóság terén is, azt már vitattam. De nem vagyok elfogult, szerettem volna én is megérezni azt a „Kia flesst”, amiről annyian beszélnek, így megörültem, amikor megtudtam, hogy kipróbálhatom a legújabb Riot. Vajon tényleg olyan jó, mint mondják?

Kia Rio – külseje a legnagyobb ütőkártyája

Az aktuális Kia Rio már alapváltozatában is divatos külsővel rendelkezik, a GT-Line felszereltségű tesztautó pedig egyenesen vagányul néz ki. Ehhez nagyban hozzájárul az előbb említett „sportcsomag”, ami tartalmazza a mélyebbre szabott első lökhárítót, a morcosabb, lakk-fekete hűtőrácsot és a Porsche-fényszórókat idéző ködlámpákat. A 17-es könnyűfém felniket szintén tartalmazza a GT-Line csomag, kitűnően passzolnak az autó külsejéhez.

Kia Rio Teszt - Alapjárat

Szerencsére a hasmagasságot változatlanul hagyták, így a sportos exteriőr nem vesz el a mindennapi használhatóságból. Nyugodtan, verejtékező homlok nélkül hajthatsz át vele fekvőrendőrön, nem fog leérni a lökhárító, egyedül a peres gumi negatív vonzataival kell számolnod. Oldalról, hunyorított szemmel bele lehet látni egy kis A35/A45 AMG-t, ami egy nagy dicséret a Kia dizájnereinek. Hátul folytatódik a morcos kinézet, a lökhárító kidomborításai és a krómozott kipufogóvégek tovább fokozzák a hot hatch feelinget. Negatívumként csupán annyit lehet felhozni, hogy kinézete alapján komolyabb menettulajdonságokat várnál a csúcs-Riotól.

Kia Rio – dizájnra futotta, minőségre már kevésbé

A Kia Rio belsejében érezni, hogy a jármű ezen része a költséghatékonyság jegyében készült: egy igazi műanyag tenger várja az utasokat. Az ajtókárpitok, a kapcsolók, a műszerfal meg úgy igazából minden rideg műanyagból készült, ami véleményem szerint kissé kiábrándító. Tudom, hogy ez nem egy felső-kategóriás termék, nem elvárás, hogy minden bőrrel és más egyéb kellemes anyaggal legyen kibélelve, de például a Mazda 2-es belseje ennél fényévekkel jobb volt minőség tekintetében. Úgy, hogy árban igencsak egy kategóriába esnek.

Kia Rio Teszt - Alapjárat

A felszereltségre egyébként nem lehet panasz, a háromágú sportkormány fűthető, csakúgy, mint a félbőr ülések, van digitális klíma, navigáció, sávasszisztens, tempomat, elhúzható napfénytető, szóval minden, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet, sőt még azon túl is. A kezelőszervek kézre esnek, minden ott van ahol, elsőre keresnéd, nekem egyedül a központi kijelző használata okozott bosszúságot. Jó az érintőfelület, a navigáció behangolása kimondottan egyszerű feladat, de voltak menüpontok, amikben nehezen tudtam kiigazodni. De lehet bennem volt a hiba.

Kia Rio Teszt - Alapjárat

Helykínálata megfelelő ebben a kategóriában, de a 185 centis magasságommal már nem éreztem komfortosnak az utazást. Ahogy teltek a kilométerek, úgy kezdett egyre jobban zavarni a középkonzol széles műanyagbetétje, amivel a bokám állandóan találkozott. Nem volt semmilyen szabad hely, ahol a lábamat pihentethettem volna, a kemény műanyag miatt pedig azon kaptam magam, hogy kissé „elcsavarodva” ülök a volánnál. Lehet, hogy így olvasva ez egy banális hülyeségnek tűnik, de már egy 50-100 kilométeres távon is jelentősen elvesz az utazás élményéből. Az anyóson már kevésbé frusztráló, hátul pedig tök jól elférni, de azért elgondolkodtató. Ha én magamnak veszek autót, akkor értelemszerűen a saját komfortomat helyezem az első helyre, nem pedig az utasokét.

Kia Rio – no turbo, no party

Meglepődnél, ha azt mondanám, hogy a Kia Rio motorpalettáján a legkisebb hengerűrtartalmú egység produkálja a legnagyobb tűzijátékot? Pedig így van! Az 1,2 literes szívómotor 84 lóerőt, az 1,4-es kerek 100 lovat mozgósít, a tesztautóba szerelt 1,0 literes feltöltött erőforrás viszont 120 lóerőt ad le 6000-es fordulaton! Ez a teljesítmény egy ilyen kis kasztniban (1160 kg) már impozáns menetdinamikát sejtet.

Kia Rio Teszt - Alapjárat

Első és második fokozatban nagyon tisztességesen ugrik, erejét szépen, lineárisan adja le, a pirossal jelzett fordulatszám tartományig szinte töretlenül húz. A páratlan hengerszám ellenére járása kimondottan kulturált, megkockáztatom, hogy menet közben még a vájt fülűeknek sem tűnik fel, hogy nem „négykalapos” egység dolgozik a motortérben. De mielőtt még rohannál az első Kia márkakereskedésbe, hogy vegyél magadnak egy ilyen Riót, érdemes megemlíteni az erőforrás hátrányait is.

Kia Rio Teszt - Alapjárat

Amíg nem kezd el dolgozni a turbó, addig gyakorlatilag nulla a gyorsulás. De tényleg. Ha beesik a fordulatszám, nem egyszer kettőt is vissza kellett pakolnom, hogy történjen valami. A kis hengerűrtartalom miatt inkább városi közlekedésre lett tervezve, ha haladni akarsz, akkor az ötödik és hatodik fokozatot nyugodtan elfelejtheted, ezek inkább sebességtartásra alkalmasak. A katalógusban megadott 5,3 literes vegyes fogyasztás nagyon távol áll a valóságtól, nálam ez az érték igencsak 8 liter körül alakult. Nem vitatom, lakott területen kívül, tojással a pedál alatt ki lehet hozni belőle 6-7 litert, de én összességében sokalltam az autó fogyasztását. Három henger, ha a feje tetejére áll, akkor sem érdemel ennyi naftát.

Kia Rio - sportos úttartás

A számomra kényelmetlen üléspozíciót és az apró motor hátrányait leszámítva jó vezetni az új Riót. Mérete és tengelytávja miatt már alapból is egy virgonc jószág, a feszesre hangolt futómű csak rátesz erre még egy lapáttal. Az úthibákkal megbirkózik, de a rövid rugóút miatt a nagyobb kátyúknál hajlamos felütni. Kanyarban nagyon szépen lehet tartani vele az ívet, kormányzása pontos, a kasztni dőlése pedig minimális. A GT-Line csomag ugyan csak optikai módosításokat tartalmaz, az autó viselkedésében fel lehet fedezni némi sportosságot, meglepően jól viselkedett egy-egy szerpentines szakaszon. Csak azok a fránya emelkedők ne lettek volna.

Kia Rio Teszt - Alapjárat

Fékjei harapósak, kimondottan jól adagolható a pedál. A fokozatválasztó pontosan működik, bár maga a váltási érzet nekem egy kicsit gagyinak tűnt. Vezetés közben mégsem ezt éreztem legnagyobb negatívumnak, hanem a magas gördülési zajt. Városon kívül egyből feltűnik, hogy a Rio kimondottan zajos, de nem a motorja miatt. Abból szinte semmi nem szűrődik be az utastérbe, de nem biztos, hogy a kifinomult koreai technika miatt. Inkább mert esélye sincs kerékjáratokból érkező zajjal szemben. Nem tudom, hogy a vékony hangszigetelés, vagy a gumiabroncsok számlájára írható-e a jelenség, de idővel zavaróvá válik az utasok számára.   

Kia Rio ár és összegezve

A Kia Rio 1.0 T-GDI változata ellentmondásos érzéseket keltett bennem. A GT-Line csomaggal meglepően jól néz ki, az optikai módosításoknak köszönhetően egy hot hatchnek is elmenne. A beltér dizájnja ugyancsak megállja a helyét, egy jól felszerelt, de gyenge minőségű belső fogadja sofőrt/utasokat, ebben még azért van hova fejlődni. A komfort szintén nem az erőssége, 180 cm felett az üléspozíció zavaró lehet. A háromhengeres turbómotor karaktere kulturált, méretéhez képest jól is megy, de azért nem kapsz tőle a szívedhez, maximum a fogyasztási érték láttán. Sportos karaktere leginkább kanyarvételekkor mutatkozik meg, az autó kimondottan jól mozog az úton, csak a magas gördülési zaj ront a vezetési élményen. Ezzel a turbós erőforrással 4,7 millió Ft-os alapáron lehet hozzájutni a Rióhoz, a tesztelt példány (GT-Line) 6,2 milliót kóstált. Én mégis inkább a „nagyobb” szívómotorokat ajánlanám, ha valaki mindenképpen Riót szeretne vásárolni: lehet, hogy kisebb a teljesítmény, de vélhetően mérsékeltebb a fogyasztás, az egyszerűbb technika miatt pedig a jövőbeli hibák száma is kevesebb lesz ezeknél az egységeknél.

Kia Rio 1.0 T-GDI GT-Line (2019)

  • Lökettérfogat: 998 cm3
  • Hengerek/szelepek: 3/4
  • Teljesítmény: 120 LE / 6000 rpm
  • Forgatónyomaték: 172 Nm / 1500-4000 rpm
  • Hossz./szél./mag.: 4065/1725/1480 mm
  • Tengelytáv: 2580 mm
  • Saját tömeg: 1120 kg
  • Országúti fogyasztás: 4,8 l / 100 km
  • Városi fogyasztás: 6,1 l / 100 km
  • Vegyes fogyasztás: 5,3 l /100 km
  • Tesztfogyasztás: 8,2 l /100 km
  • Végsebesség: 190 km/h
  • 0-100: 9,2 s