Nagy fehér Mercedes limuzin, összkerékhajtással, turbós benzinmotorral. Ezekből már 20 misi fölé tippelsz, pedig ennél jóval kevesebbért is megkaphatod!
Bármennyire is fáj kimondani, 12-13 millió manapság az új autók piacán egyáltalán nem számít nagy összegnek. Tudom, tudom, ezért vidéken már szép családi házat osztogatnak, a használtpiacon meg olyan kocsit vennék ennyiből, hogy megállna az élet az egész környéken, ha meglátnák (hallanák). De ha szalonból szeretnék gépjárműhez jutni, az már más tészta. Tegyük fel, hogy egy minőségi limuzinra vágyok benzinmotorral, elérhető áron. Miből tudok választani?
Ott van, mondjuk az új A6-os. Technokrata német prémium, mutatós külsővel, high-tech belsővel, de a szempontjaimnak megfelelő példány 15 milliót kóstál, és akkor még nem X-eltem be semmit. Az 5-ös BMW-nél hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy bő félmillióval kedvezőbb áron juthatnék hozzá. Még mindig sok. Az Arteon ugyancsak itt játszik, Passatot már 10 körül kapni, de annál valami különlegesebbet szeretnék. Csábítanak a fullos Superbek, hiszen ott mindent megkapok kb. 13,8 millióért: 272 ló, DSG, bőr, 4x4, L&K felszereltség. Jó autó, megvan benne minden, bizonyára egy ésszerű választás lenne. Csakhogy ennyiből már egy E-osztályos Mercedes is kijön!
Kisebb teljesítmény, szolidabb felszereltség (nem teljesen fapados), de egy alapvetően jobb minőségű prémium termék, aminek csillag van az elején, és ráadásul mind a négy kerekét hajtja. Elgondolkodtató, nem igaz? Nyilván egy ilyen kérdésnél a személyes preferenciák is számítanak, de annyi biztos, hogy az új E-klasse már ezen a belépőszinten is egy bitang jó autó!
Mercedes-Benz E200 – drágábbnak mutatja magát
Az új, W213-as kódjelű E-osztály 2017-ben jelent meg a piacon, előbb, mint az aktuális 5-ös BMW vagy az A6-os Audi. Ennek ellenére egyáltalán nem tűnik korosabbnak vetélytársainál, a Mercedes véleményem szerint egy időtálló és kimondottan elegáns dizájnt hozott össze a felső-középkategóriás modelljüknél. Nem mászik bele az arcodba, mint az ingolstadtiak szögletes robot-limuzinja, nem is olyan sejtelmesen agresszív az orra, mint a bajor riválisnak. Finom vonalaival és gigantikus hűtőmaszkjával mégis tekintélyt parancsol az E-klasse. Amolyan klasszikus módon.
Apropó klasszikus. Személy szerint én nagyon örültem annak, hogy a tesztautónál a csillagot nem a hűtőrácsba integrálták, hanem meghagyták kiálló emblémaként. Mindkettővel gyönyörű az autó, nem vitatom, de egy nagy Merci akkor az igazi, ha a volán mögül is látni a csillagot a motorháztető elején.
Hiába egy teljesen alap E-osztályról van szó, a laikus, ha ránéz, inkább 20 misi környékére saccolja, mint 10. Költséghatékonyságról árulkodik az alap fehér szín, de ezt nem mondanám negatívumnak, mert jól áll neki, sőt, egyenesen nagyítja az autót. A 17 colos felnik láttán mondjuk kicsit húztam a számat, de megálltam és rendeztem a gondolataimat. Ez egy racionálisan összeállított prémiumautó, nem szabad átesni a másik oldalra. A gyönyörű, LED-es első fényszórók láttán meg amúgy is gyorsan mosolyra gördült a szám.
Mercedes-Benz E200 - kell kompromisszumot kötni?
A Mercedes aktuális beltér dizájnja valósággal gyönyörködteti a szemet, a feláras extráktól függetlenül. Már kintről szemlélve is feltűnik, hogy a kabin valósággal körülöleli a sofőrt, valósággal hívogat a volánhoz. A bal egyben helyet foglalva rögtön feltűnik a mély üléspozíció, amely már álló helyzetben is biztonságos, kis túlzással sportos atmoszférát teremt az autóban. A másik szembetűnő dolog, hogy ebben a konkrét példányban nincs a nyálcsorgatós dupla LED-panel, a műszeregység továbbra is analóg. Ezt nem mondanám negatívumnak, mivel a fordulatszámmérő és kilométeróra közé passzírozott kijelzőre is rengeteg hasznos/érdekes információt le tudsz hívni, a kormány bal oldalán elhelyezett tapipaddal.
Lehet, hogy csak a szimmetria kedvéért, de a jobb hüvelykujjadat is tornáztathatod, a volán másik oldalán lévő érintőfelülettel a központi multimédiás egység vezérelhető. Kicsit zavarba is jöttem, hogy melyiket is használjam, mert ott van még a középső i-Drivehoz hasonló egér, amit lökdöshetsz, tekergethetsz. A kezelése némi ismerkedés után könnyen megy, felépítése logikus, megjelenítésének grafikája pedig pazar. Ez utóbbihoz nagyban hozzájárul a feláras kijelző, amit sajnos nem kapsz meg alapárban, de egy ilyen kategóriájú autóban ajánlatos beikszelni.
Az ülések jók, de nincs meg bennük az a fotelben pöffeszkedős érzése az embernek. Nincs hát, aki fejedelmi kényelmet akar, az fizesse is meg a komfortcsomagot. A három fokozatban állítható ülésfűtés cserébe brutális hatásfokon működik, a gomb megnyomása után 10 másodperccel már ijedten tapogattam az ajtót, hogy lejjebb vegyem.
Az E-osztály helykínálata példás a kategóriában, széltében és hosszában is van elegendő mozgástere az utasoknak, mindkét üléssorban élmény utazni. A csomagoktól sem kell megijedni, hátul 540 liter áll rendelkezésre, meglepően terebélyes egy limuzinhoz képest.
Mercedes-Benz E200 - elég a négy henger?
Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci - ez az általános érvényű bölcsesség a Mercedes E-osztály motorpalettájára is igaz. A tesztautóban a belépő, 2,0 literes turbós benzines kapott helyet, az E200 és az E200d közül választhat az, aki kedvezményes áron szeretne hozzájutni a csillagos limuzinhoz. Papíron ezek sem rosszak, a dízel 160, a benzines 184 lóerős teljesítménnyel rendelkezik, nyomatékban az előbbi valamennyivel kraftosabb, szóval egy kiegyenlített „küzdelemről” van szó, amiben a személyes preferenciák döntenek.
A 184 lóerős motor dinamikusan mozgatja a szűk 1,7 tonnás testet, a 9 fokozatú automata váltó pedig kitűnően aládolgozik, hogy mindig optimális tartományban legyen a fordulatszám. Ez az esetek 80%-ában sikerül is neki, a maradék 20%-nál viszont vágyakozol a plusz nyomaték után. A váltóra nem lehet egyébként panasz, működése gyors és kiegyensúlyozott.
Normális használatban az E200-as egy nagyon kellemes autó. De ha a helyzet úgy kívánja és el kell rúgni, magas fordulaton bizony előtörnek olyan hangok, amik véleményem szerint nem méltóak egy ekkora Mercedeshez. A négyhengeres üvöltése más kategóriájú járműveket idéz, és hiába a példás hangszigetelés, bizony beszűrődik az utastérbe. Ez nem a konkrét erőforrás hibája, mert finoman teszi a dolgát, de az E-osztály szerintem hathengeres dízelmotorral mutatná meg az igazi arcát.
Mercedes-Benz E200 - átsuhan mindenen
Az aktuális E-klasse zseniálisan ötvözi a komfortot a dinamizmussal. Még spirálrugókkal is átsuhan az úthibák felett, a légrugós változat valóságos repülőszőnyeg lehet. Ahogy halad az autó, meg van benne az a robusztus, tankszerű érzés, amiért a nagy német prémiumokat már évtizedek óta imádják. Nem nyekken, nem csavarodik, az összeszerelési minőségben nem lehet fogást találni. Az utasok alig érzékelnek bármit is a külvilág kellemetlenségeiből, egészen addig, amíg meg nem nézik a fogyasztást.
A pesti csúcsban araszolva a műszer 15 literről indult, aztán 12-13 liter környékére állt be. Sajnos nem tudtam hozni a katalógusadatot, vegyes használatban 8,3-nál lejjebb nem tudtam vinni. Országúton optimális körülmények között biztosan tudja a 6,5-7 litert, ami már egészen jó ahhoz képest, hogy mind a négy kerekét hajtja. A 4Matic összkerékhajtás bolondbiztos kanyarodási képességet biztosít, semleges marad az autó viselkedése nagyon sokáig.
A fordulóknál alig dől az autó, futóműve pont annyira feszes, hogy még ne vegyen el a komfortból. Hajlamos tolni az elejét, ha nagyon forszírozod, de még ilyenkor se hagy bajba kerülni az elektronika. A fékeknél én jobbra számítottam: az első centiken ugyan nagyon jól adagolható, de erőteljes lassítás aránytalanul nagyot bele kell taposni. Megszokást igényel, de ezt leszámítva nehéz belekötni az E-klasséba.
Mercedes-Benz E200 ár és összegezve
A Mercedes felső-középkategóriás modellje már ebben az alapváltozatban is egy kitűnő autó. Elegáns vonalaival a legtöbb embert ledönti a lábáról, mérete és mutatós külseje miatt elmenne egy sokkal drágább kocsinak is. A beltér minőségi, benne van mindaz, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet, egyedül az anyagokat választanám máshogy a konfigurátorban. A 2,0 literes turbós benzinmotor dinamikusan mozgatja a karosszériát, a 4Matic hajtásnak köszönhetően pedig minden évszak elboldogul. Futóműve valósággal átsiklik mindenen, inkább komfortos, mint sportos, de nem ijed meg egy szerpentintől sem. Az E200-as indulóára 11,8 millió forint, a tesztelt példány 12 660 000 Ft-ot kóstált, ami rendkívül kedvező ajánlat. Ebből a pénzből kijön egy erősebben felextrázott Skoda Superb, vagy egy VW Passat, amik szintén jó autók, de minőségben és presztízsben jócskán elmaradnak a Mercedestől.
Mercedes-Benz E200 4Matic G-Tronic W213 (2018)
- Lökettérfogat: 1991 cm3
- Hengerek/szelepek: 4/16
- Max. teljesítmény: 184 LE 5500/perc
- Max. forgatónyomaték: 300 Nm
- Hossz./szél./mag.: 4923/1852/1468 mm
- Tengelytáv: 2939 mm
- Saját tömeg: 1690 kg
- Vegyes fogyasztás: 7,2 l /100 km
- Tesztfogyasztás: 8,3 l /100 km
- CO2-kibocsátás: 166 g/km
- Végsebesség: 240 km/h
- 0-100: 8,3 s