Árvíz károsította meg az autód? Ezt kell tenned!

Korábban már írtunk arról, hogy milyen károkat okozhat az autónkban a víz. Ha egy mélyebb vízátfolyáson hajtunk át, az többféle problémát is okozhat, hazánkban pedig minden évben vannak kisebb nagyobb árvizek és villámárvizek. De milyen védelmet nyújtanak jogilag az egyes biztosítási formák? Most erre is fény derül. A cikk elkészítésében dr. Krizsán Zoltán, a D.A.S. szakjogásza volt a segítségünkre.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosító

Szögezzük le: amennyiben a károsodást kizárólag a természeti tényező okozza, és nincsen másik jármű a történetben, úgy nem minősül olyan balesetnek a káresemény, amelyre a KGFB szolgáltatónak térítenie kellene. Amennyiben pl. a hirtelen leeső nagymennyiségű csapadék következtében a mögöttünk álló gépjármű belénk csúszik, ott már felmerül a gépjárművel okozott kár, és a törvény értelmében a károkozó gépjármű- felelősségbiztosítójához fordulhatunk. 

Amennyiben külső behatású elemi kár, természeti erő okozta kár éri a gépjárművet (tipikusan vízelöntés, felhőszakadás, árvíz, belvíz) – akár álló helyzetben, akár a gépjárművel való haladás során –, úgy az elszenvedett károkat nem fogja megtéríteni sem a saját, sem másik fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója. 

CASCO biztosítás

A bekövetkezett károk megtérítését vagyonbiztosítóra háríthatjuk, amennyiben rendelkezünk érvényesen ilyen biztosítással. Ez az ún. CASCO biztosítás, amely külön is köthető, de találhatók olyan megoldások a piacon, hogy valamilyen felelősség- vagy akár lakásbiztosítás kiegészítéseként a biztosítás vonatkozik a fent megnevezett káresemények fedezésére is. 

Sokszor kerülnek azonban faramuci helyzetbe az üzembentartók: hiába rendelkeznek teljeskörű CASCO biztosítással (vagy csak a fenti fedezetek körére vonatkozóan), a biztosító mégsem téríti meg a kárukat, vagy csak alacsonyabb értékben. 

Gyakran hivatkozott mentesülési okai a biztosítónak a kárkifizetés megtagadásában:

• késedelmes kárbejelentés a biztosító felé, 
• előzménykárok, melyeket nem az árvízből származónak ismer el,
• kármegelőzési kötelezettség elmulasztása,
• kárenyhítési kötelezettség megszegése.

Határidőben történő kárbejelentés 

A biztosító elutasításának jogszerűsége vagy kifogásolhatósága a megkötött biztosítási szerződés tartalmával, és az adott káresemény tényeinek összevetésével értelmezhető és állapítható meg. A vagyonbiztosítási szerződések általában haladéktalan, vagy 8-15 napos bejelentési kötelezettséget írnak elő a szerződők részére, amennyiben valamilyen kár éri az autót.

Ezen határidő elmulasztása kimenthető az üzembentartó részéről, illetve néhány napos csúszás még nem fogja eredményezi önmagában a biztosító eljárásának megtagadását. Leginkább valamilyen más mentesülési ok megnevezésével együtt tér ki a biztosító arra, hogy egyébként még késedelmesen is jelentette be a károsult a károkat.

Jelentősége lehet továbbá a lentebb taglalt kárenyhítési kötelezettségnél is: ha ugyanis a késedelmes bejelentés a biztosítói kárszemle késedelmét, ezáltal a javító munkálatok későbbi megkezdését eredményezi, és valamely alkatrész állapota az időmúlás következtében tovább romlik (ezáltal csak magasabb költséggel javítható), a biztosító kifogásolhatja a késedelmes bejelentést.

Ez még nem adhat neki biztos alapot a teljes károk kifizetésének megtagadására, de csökkentheti annak mértékét az üzembentartó felróható magatartása következtében. Amennyiben valamely kár nem közvetlenül a természeti behatás eredménye, hanem már meglévő sérülés, az előzménykárok javítását vagy cseréjét nem fogja vállalni a biztosító. Eredményesen kifogásolható azonban, ha szemmel látható és nyilvánvaló, hogy nem lehet előzménykár a kérdéses sérülés, illetve nem tudja kellő szakértelemmel megalapozni a biztosító az állítását. 

Kármegelőzés, kárenyhítés

Ezen utóbbi két tipikus kifogásról érdemes bővebben is szólni, mert sokszor nem egyértelmű – és nem is hívják fel a biztosítók erre a figyelmet a szerződéskötéskor –, de annál fontosabb része a CASCO biztosításoknak. Az eset összes tárgyi és személyi körülményei alapján, egyedileg lehet mérlegelni ezen két szerződési kötelezettség teljesítését vagy azok elmaradását. 

Nevéből adódóan a kármegelőzés azt jelenti, hogy az üzembentartónak meg kell tennie mindent, ami az adott helyzetben általában elvárható annak érdekében, hogy ne következzen be káresemény. Ha pedig már bekövetkezett a kár, igyekeznie kell azokat minimalizálni, és további károk kialakulását megelőzni, a kárenyhítés keretében.

Ez nem egy tételesen meghatározható, véges lista, rengeteg példával találkozhatunk mindennapi történeteknél, hogy mit minősített egy biztosító a kármegelőzés vagy kárenyhítés elmulasztásának, illetve a bírói gyakorlat is formálja a két jogintézmény jogi kereteit. Utóbbi a gépjárművezető és az üzembentartó tudati állapotának vizsgálatát is gyakran teszi vizsgálata tárgyává, magyarul: mennyiben volt súlyosan gondatlan, vagy olyannyira közömbös magatartása az üzembentartónak, hogy az már-már megközelíti a szándékosságot az autóban keletkezett károkkal kapcsolatban.

Pl. garázs vagy fedett parkoló a közvetlen környezetben elérhető lett volna és oda nem állt be, lehúzva hagyta az ablakot, a kár észlelése után nem tett enyhítő, mindenkitől elvárható körülményeket a károsodás csökkentése érdekében stb. Attól még, hogy gondatlanul jár el egy üzembentartó/sofőr, ez még nem adhat alapot a casco biztosító mentesülésére.

Ennek a vagyonbiztosítási formának pont az a lényege, hogy ha figyelmetlen a vezető, vagy nem kellően gondos az eljárása, a biztosító megtéríti a károkat (pl. meghúzza az autót a parkolóház oszlopának ütközve a sofőr, vagy bármilyen, a cikk fő témáját is adó természeti kár). Amennyiben azonban súlyosan gondatlan vagy akár szándékos a magatartása az adott személynek a kár bekövetkezésében, a CASCO biztosító alappal mondhatja azt, hogy a közrehatás eredményeképpen nem, vagy csak alacsonyabb mértékben fizeti ki a bizonyított kárösszeget az ügyben. 

Amennyiben vagyonbiztosítás nélkül nézünk szembe a bekövetkezett károkkal, úgy sajnos a saját költségeink megfizetésén kívül nem találunk alternatívát, amely csökkenti vagy teljesen átvállalja helyettünk az anyag- és javítási költségeket.