Fontos kérdés ilyenkor, hogy a továbbiakban ki vezetheti a gépjárművet.
A das.hu szakértőjének segítségével utánajártunk, hogy milyen esetekben érdemes a gépjármű-kölcsönadási szerződést alkalmazni.
A kölcsönszerződéssel a jármű használatának jogosultságát adja át a tulajdonos. A kölcsönszerződés a felek közötti megállapodás, így arra vonatkozik a szerződéses szabadság, ami azt jelenti, hogy a felek lényegében szabadon állapodhatnak meg abban, hogy mi szerepeljen benne.
Nem kötelező eleme az a kikötés, miszerint a járművet csak a kölcsönvevő használhatja (ettől el is lehet tekinteni), illetve eltérő módon is meg lehet határozni azoknak a körét, akik vezethetik a járművet. Ez a szerződés a kölcsönadó és a kölcsönvevő közötti esetleges jogviták elkerülésére szolgál elsődlegesen. A letöltött minta családon kívüli kölcsönadás esetén biztosítaná azt, hogy a kölcsönvevő ne adja további használatba a járművet.
A szerződéseknek minden esetben az esetleges jogviták során van jelentősége. Járművek esetén különösen alaposan kell megfontolni, hogy kinek és milyen módon adjuk át a kocsit. Tudni kell ugyanis, hogy a közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegések esetén a hatóság az üzembentartóra szabja ki a bírságot.
Utóbbi csak akkor mentesül a bírság megfizetése alól, ha azt, hogy a kocsit más személy használatába adta a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, törvényben előírt adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja.
Ahhoz tehát, hogy a kölcsönszerződés alapján mentesüljön a tulajdonos/üzembentartó a bírság alól, azt 2 tanú aláírásával kell megerősíteni (tanúk nevét és címét is feltüntetve), illetve rögzíteni kell a
- gépjármű rendszámát,
- természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
- és azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.
Azon gépjárművek esetében, amelyek a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolható a használatba adás, amelyek ugyancsak tartalmazzák a fenti adatokat.
Csak így érhetjük el, hogy a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben szabják ki.
Tartós kölcsönadás esetén még jobban megfontolandó, hogy üzembentartói szerződést kössünk. Ezzel ugyanis a jármű költségei is átkerülnek a használóra (adó, biztosítás), amellett, hogy egyoldalú nyilatkozattal a tulajdonos bármikor megszüntetheti az üzembentartói szerződést.
Jármű kölcsönadása esetén tehát szabadon megállapodhatnak a felek abban, hogy ki, milyen feltételek mellett használhatja a járművet, de gondolnunk kell arra is, hogy bebiztosítsuk magunkat arra az esetre, ha szabályszegés, baleset történik, illetve rendezzük a költségviselés kérdését is.
