2. Juno
A Juno a lista több, korábbi eleméhez hasonlóan a Jupiter felfedezésére készült a New Frontiers program keretében. A korábbi kutatások eredményeit felhasználva a Junót úgy tervezték, hogy képes legyen közelebb kerülni a Jupiterhez, hogy pontosabb vizsgálatokat tudjon végezni.
A Junót még 2005-ben választották ki az új misszió fő szondájának, de a kilövés végül csak 2011-ben vált lehetségessé több elvetett ötlet és terv után. A Juno augusztus 5-én indult útnak és 2016 júliusára el is érte a Jupiter poláris pályáját, másodikként pályára állva a Jupiter körül a Galileo után, de közelebb a bolygóhoz, mint elődje.
A szonda fő feladata a Jupiter összetételének, gravitációs és mágneses mezőjének vizsgálata. A Juno egyben azt is igyekszik kideríteni, hogyan jött létre a bolygó, kőzetmagja van-e, valamint a vízmennyiséget és a Jupiter szeleit is mérni fogja, amelyeknek sebessége akár 620 km/órás is lehet.
A Juno fedélzetén kilenc különböző műszer utazik, ezeknek a feladata a különböző mérések elvégzése és az adatok továbbítása a Földre. Ezek között van elektromágneses és mikrohullámú feltérképező rendszer, a gravitáció méréséért felelős rádióhullámos szerkezet, ultraviola-sugárzású spektrométer, amely a Jupiter pólusait figyeli és a JunoCam nevű eszköz is.
A JunoCam egy különleges kamera, mivel egyben teleszkópként is szolgál. A kamera 10 és 100 között képes képeket készíteni, ami nem tűnik soknak a Galileo felvevőjéhez képest, amely több ezer képet volt képes egy bolygókerülés során készíteni, azonban a JunoCam sokkal jobb felbontású felvételeket készít, amelyeket sokkal gyorsabban tud a Földre küldeni.
A műszerek mellett a Juno fedélzetén elhelyeztek egy, Galileo Galileit ábrázoló plakettet, amelyen egy rövid szöveg is olvasható, amely a csillagász saját írása 1610-ből. A plakett mellett LEGO figurák is helyet kaptak, amelyek Galileit, valamint a római isteneket, Jupitert és Junót reprezentálják, amelyeket a játékgyártó külön a küldetésre tervezett és különlegességük, hogy alumíniumból készültek.
A Juno az elmúlt években több felfedezést is tett, a Jupiter északi sarkvidékéről először ez a szonda tudott képeket küldeni, valamint a bolygó mágneses mezőjéről és atmoszférájáról is jelentős adatokat osztott meg.
A szonda több információja is olyan adatokat hordozott, ami kétségbe vont korábbi feltételezéseket. Az egyik felfedezés tisztázta, hogy a Jupiter mágneses mezője egyenetlen és teljesen zavaros. Azt is kétségbe vonták az új információk, hogy a bolygónak talán nincsen szilárd magja, mint azt korábban sejtették a kutatók. Helyette egy kissé zavaros, kőtörmelékből és fémes hidrogénből álló massza alkotja a Jupiter közepét.
A Juno jelenlegi küldetése 2025-ig tart, utána nem tudni, újra meghosszabbítják-e a szonda feladatát, vagy elődjeihez hasonlóan kiirányítják a Naprendszerből. A Juno sebessége több mint 265 ezer kilométer óránként, ezzel a második leggyorsabb ember alkotta tárgy a világon.
