Elon Musk szerint nem sokon múlott, hogy a 2003. június 1-én alapított céget ne Teslának hívják. A Tesla névhasználati jogát ugyanis korábban már lefoglalták.

„Egy kis érdekesség a Tesla történetéből: nem mi találtuk ki a Tesla Motors márkanevet. 2004 végén vásároltuk meg 75 ezer dollárért Brad Siewerttől, aki eredetileg még 1994-ben védette azt le” – árulta el egy interjúban a dél-afrikai születésű üzletember.

Voltak más alternatívák is a kalapban. Ilyen volt például a Faraday, amely nevet végül egy 2014-ben létrehozott kínai-amerikai EV startup, a Faraday Future választott magának.

Musk azt is elárulta, hogy a kaliforniai elektromosautó-gyártónak több mint 10 évet kellett várnia arra, hogy megszerezhesse magának a „Tesla.com” domaint, amiért végül 11 millió dollárt kellett fizetnie. A cég korábban a „Teslamotors.com” webcímet használta.

„Elképesztő erőfeszítésbe került, hogy sikerüljön összehozni az üzletet. Igazából már akkor sem szerettem a teslamotors.com nevet, amikor még csak autókat készítettünk” – fejtette ki Musk.

Elon Musk az új Tesla Roadster bemutatója közben

A névötlettel azonban nem a jelenlegi vezérigazgató, hanem Martin Eberhard, a cég társalapítója rukkolt elő Nikola Tesla, a szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök és filozófus tiszteletére, akinek a neve alatt életében 146 szabadalmat jegyeztek be, róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét, és többek között megalkotta azt az AC elektromos motort, amilyet a vállalat elektromos autóiban is használnak.

Thomas Edison, Guglielmo Marconi, George Westinghouse és J. P. Morgan kortársaként Nikola Tesla egy kimagasló zsenialitással megáldott feltalálónak számított, mivel az elektromos áram, a rádió és a robotika területén is maradandót alkotott. Ma azonban a Tesla név hallatán szinte mindenkinek Elon Musk autói jutnak eszébe elsőre.

„Szociológiai tény, hogy azáltal, hogy Elon Musk cége a Tesla nevet választotta, Nikola Teslát eddig sosem látott magasságokba emelte” – mondta Marc Seifer, a „Wizard: The Life and Times of Nikola Tesla” című könyv szerzője.

A neves feltaláló 1931-ben még a Time magazin címlapján szerepelt, de 1943-ban szegény emberként halt meg annak köszönhetően, hogy hosszú éveket szentelt olyan projekteknek, amelyek nem részesültek megfelelő finanszírozásban. Mégis, legjelentősebb találmányai még ma is komoly hatással vannak életünkre.

Az AC motor

1884-ben Tesla azért utazott New Yorkba, hogy Thomas Edisonnak dolgozzon abban a reményben, hogy Edison majd segít finanszírozni és kifejleszteni Tesla egyik találmányát, egy váltakozó áramú (AC) motort és elektromos rendszert.

De Edison inkább a sokkal kevésbé hatékony egyenáramú (DC) rendszerekbe fektetett be, és így Tesla azt a feladatot kapta, hogy áttervezzen egy egyenárammal üzemelő erőművet. A két férfi útjai hamarosan elváltak egy pénzügyi természetű vita következtében.

A szükséges pénzügyi támogatás Tesla váltóáramú indukciós motorjaihoz végül George Westinghouse-tól érkezett, a szerb-amerikai feltaláló újdonsága pedig hamarosan meghatározóvá vált a gyártás és a városi élet területén egyaránt.

Nikola Tesla AC motorja

A korabeli egyenáramú motorokkal ellentétben Tesla motorjai nem szikráztak, és a működésükhöz sem volt szükség drága állandó mágnesekre. Ehelyett egy forgó mágneses teret használtak, amely sokkal hatékonyabban használta fel az energiát, mindezt olyan formába öntve, amely mind a mai napig a legtöbb elektromos motor alapját jelenti.

1896-ban Tesla tervezett egy áramtermelő rendszert, ami nagy előrelépést hozott az AC-rendszer számára. Végül azt követően, hogy Westinghouse megnyert egy fontos csatát a DC áram legfőbb szószólója, Edison ellen, komplett városok kezdték hasznosítani a váltakozó áramot. Egyébiránt ez a konfliktus jelenti a fő témáját a 2017-ben bemutatott „The Current War” című mozifilmnek, amelyben Benedict Cumberbatch formálja meg Edison karakterét.

Vezeték nélküli átvitel

Tesla 1892 és 1894 között fejlesztette és tesztelte a rádiótechnológiát. Magát a rádiót „oszcillátornak” nevezte, amelyen keresztül az elektromosság nagyfrekvenciás rádióhullámokká alakítható, lehetővé téve az energia, a hang és más adások nagy távolságra történő eljuttatását.

Egy olyan rendszert képzelt el, amely rádiójeleket és villamos energiát képes továbbítani szerte a világon. Miután 1899-ben kísérleteit siker koronázta, Tesla hozzálátott, hogy megépítsen egy globális rendszert abban a reményben, hogy segítségével majd vezetékek használata nélkül lehet energiával ellátni a járműveket, hajókat és repülőgépeket. A célja az volt, hogy bármilyen berendezés, amelynek áramra van szüksége, a levegőből kaphassa meg a működéséhez szükséges energiát, nagyjából úgy, ahogy a továbbított adatok, hangok és képek érkeznek az okostelefonjainkra. Végül elfogyott a pénze, és J.P. Morgan Jr., aki korábban a támogatás biztosította számára, elzárta a pénzcsapot.

Nikola Tesla és a rádió

Tesla ambíciói egyértelműen meghaladták anyagi lehetőségeit, ugyanakkor a rádióra nem mint önálló technológiára koncentrált. Ehelyett komplett rendszerekben gondolkodott még annak ellenére is, hogy ötletei évtizedekkel megelőzték az adott korszak technológiai lehetőségeit, és financiális szempontból sem voltak megvalósíthatók.

„Bebizonyította, hogy rövid távolságra lehetséges energiát küldeni, ám nagy távolságra történő továbbítása még mindig akadályokba ütközik. Hatalmas dolog lenne, ha meg lehetne valósítani” – mondta Jane Alcorn, a Tesla Science Center elnöke.

1943-ban, néhány hónappal Tesla halála után a Legfelsőbb Bíróság az ő javára döntött egy rádió szabadalmakkal kapcsolatos, hosszan tartó vitás kérdésben. Ez az aprócska győzelem nagyrészt szimbolikus jelentőségűnek tekinthető, és mindenképpen túl késői volt ahhoz, hogy segítsen Teslának.

Robotizált drónok

Egy másik, Teslához kötődő találmány a rádiót és a távvezérlést kombinálta. Manapság leginkább robot drónnak neveznénk.

Nem sokkal azután, hogy 1897-ben benyújtotta a rádiós áramkörökre vonatkozó szabadalmi kérvényt, Tesla megépített egy vezeték nélküli robotcsónakot, amelyet 1898-ban mutatott be a régi Madison Square Gardenben, majd a következő évben Chicagóban, az Auditorium Theatre-ben. Ezek voltak a távirányítású drón első nyilvános bemutatói.

A kád alakú, rádióvezérelt szerkezet jelentette a Tesla által csak „teleautomatának” keresztelt eszközök születését; később a világ inkább a robot szó használata mellett döntött. Hatása pedig ma is tetten érhető az olyan eszközökben, mint az okos hangszórók, például az Amazon Echo, vagy a rakéták kilövésére is alkalmas drónrepülőgépek.

Nikola Tesla távirányítású robotja

Tesla sosem tudott hatékonyan együttműködni a tőkeerős ipari szervezetekkel. Az a képessége, hogy teljes rendszerek koncepciójában és létrehozásában gondolkodott, nem bizonyult elegendőnek az üzleti sikerhez. Emellett nem tudott együttműködéseket kiépíteni azokkal, akik finanszírozni, megépíteni és gyártani tudták volna alkotásait.

Megalkotta az AC energiarendszert, valamint a rádiókommunikáció és a robotika alapjait, de képtelen volt sikerre vinni találmányait. Tesla élete és munkássága is azt bizonyítja, hogy még egy zseniális lángelme számára sem elegendő a puszta tehetség, a sikerhez rengeteg pénzre és támogatásra is szükségeltetik.

Ha szeretnél Teslát venni, akkor keresd fel a mah-ev.hu weboldalt! Král Ádám (adam.kral@mahzrt.hu) készséggel áll rendelkezésedre telefonon (+36-20-666-8888) vagy e-mailben.