Összetettség

A villanyautó összességében kevesebb karbantartást igényel, mint egy hagyományos autó, ami a merőben más hajtásláncból adódik. Míg egy elektromos autó hajtáslánca kb. 20 kopó-forgó alkatrészt tartalmaz, addig egy belső égésű motoros autóé ennek a többszörösét. Magában a villanymotorban csupán 2 db csapágy van, míg egy belső égésű motorban ott vannak a kopásra hajlamos hengerfalak, dugattyúgyűrűk, szelepek, forgattyústengely, vezérműtengelyek és a komplett vezérmű is, hogy csak a legismertebb részeit említsem.

Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a benzines és dízel járművek csak tovább bonyolódnak, pl. a hihetetlenül összetetté váló kipufogórendszer miatt. Egy példa: egy dízel kipufogórendszerben régen érzékelő sem volt, ma már több mint 15 érzékelővel és több működtetőelemmel (pl. AdBlue adagolószelep) van ellátva a károsanyag-kibocsátás kontrollálása érdekében.

Elektromos autó töltője és benzintöltő pisztoly

A meghibásodás lehetősége pedig egyenesen arányos a motorok összetettségével. A villanymotorok esetében nem kell attól tartani, hogy elkopik valami a motorban, így az autó futásteljesítményének már gyakorlatilag alig van hatása a hajtásláncra.

A kopó-forgó alkatrészek élettartamának meghosszabbítása érdekében folyamatos olajozás szükséges. Ilyen kenőanyag minimális mennyiségben a villanyautókban is van, de annak cseréje vagy utántöltése is ritkábban szükséges, így a fáradt olaj kezelése is nagyságrendekkel kisebb környezetterhelést jelent.

Az idő vasfoga

Az elektromos autók hajtáslánca szinte elnyűhetetlen. A Tesla legújabb villanymotorját 1 millió km-re tervezi. Egy belső égésű motor esetében néhány százezer km után már szükségessé válhat a motorfelújítás és egyes alkatrészek cseréje is borítékolható pl. katalizátor, turbófeltöltő, tengelykapcsoló stb.

A szomorú magyar valóság ráadásul az, hogy az egyre korosodó magyar gépjárműállomány karbantartására sokan nem figyelnek oda. (Nyugat-Európában általában akkor válnak meg az autóktól, amikor már viszonylag drágává válik a karbantartás az ottani munkadíjak miatt. A magyar szervizdíjakkal még rentábilisan fenntartható autókat aztán itthon használják még 1(-2) évtizedig, hogy aztán az autó új életet kezdjen valamelyik afrikai országban.)

Sokan inkább „kiüttetik” a szűrőt, csak ne kelljen rá költeni. Az AdBlue-ügy kapcsán is megugrott az igény ennek a rendszernek a szoftveres kiiktatására, ami szomorú jelenség. Fogalmazhatunk úgy, hogy ezt a nemtörődömséget sajnos „mi szívjuk meg”, a mi városaink levegőminősége romlik jelentősen.

Egy elektromos autó esetében az idő múlása nem befolyásolja a helyi károsanyag-kibocsátást. Joggal merül fel a kérdés, hogy a hajtásra szolgáló energia honnan származik. Az energiamix zöldítése, a megújuló energia nagyobb térnyerése által a károsanyag-kibocsátás mértéke a jövőben biztosan csökkenni fog. Kissé sarkosan fogalmazva a belső égésű motoros autó egyre szennyezőbb lehet életútja során, a villanyautónál viszont van esély a javulásra. (ha már szokásos módon az áram előállításának módját vetjük a villanyautók szemére, akkor azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a benzin és a gázolaj sem a benzinkúton terem.)

Elektromos autók töltése

A gyenge láncszem

Az elektromos autók leggyengébb pontja kétségtelenül a lítium-ion akkumulátor, amely évről-évre degradálódik. Ez a folyamat a mérnökök által ismert jelenség, a degradáció mértéke évente 1-4% között mozog, de vannak üdítő kivételek.

A lítium akkumulátorok összetétele, energiasűrűsége folyamatosan javul és egyre tartósabb ez az alkatrész. Erre utal, hogy az eredetileg 5 éves akkumulátor garanciát az autógyártók egytől-egyig 8 évre emelték. A tapasztalat egyébként az, hogy a 10 évvel ezelőtt gyártott autók csökkent hatótávval ugyan, de a mai napig használatban vannak 60-80% körüli akkumulátor állapot mellett, de erről majd egy következő cikkben részletesen írunk.

Mit is kell egy elektromos autón szervizelni?

Mindenképpen cserélni kell a pollenszűrőt és a fékfolyadékot. Fontos szerepet tölt be a hűtőfolyadék a villanyautók részegységeinek hűtésében, ezért ezt is cserélni kell 120 ezer kilométerenként. Talán kevesen tudják, hogy a „nagy” akkumulátor mellett minden elektromos autóban van 12 voltos „kicsi” akku is, amit kb. 4 évente kell cserélni.

Mit nem kell szervizelni?

A villanyautóban nem szükséges a motorolaj és olajszűrő, a légszűrő, a benzin- vagy gázolajszűrő cseréje sem, valamint gyújtógyertya vagy izzítógyertya cseréje. Ez összességében kevesebb munkát igényel a szervizek részéről.

Tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a szervizek egy része differenciált óradíjat alkalmaz a különböző autóknál azért, hogy a bevételkiesést kompenzálják. Az természetesen igaz, hogy a villanyautóhoz értő szakembereknek egy teljesen új területen kell jártasságot szerezniük, amely több képzésen való részvételt és nagyobb odafigyelési igényel (ezzel kapcsolatban sajnos tény, hogy a tapasztalat összegyűjtése és a tudás általánosan ismertté válása időigényes folyamat).

Mi az, amiben nincs különbség?

Akár belső égésű motoros, akár villanyautó, a futóművel kapcsolatos kiadások, feladatok ugyanazok. Nincs különbség továbbá az ablaktörlő lapátok vagy a gumiabroncsok elhasználódása között sem.

Mi a helyzet a fékekkel?

Mivel a villanyautók és a hibridek lassításkor és fékezéskor az energia-visszatáplálást részesítik előnyben, a hagyományos fékrendszer igénybevétele sokkal kisebb. Így a fékbetétek és a féktárcsák cseréje is csak sokkal ritkábban válik szükségessé. Tapasztalatok szerint teljesen átlagos dolog, hogy egy villanyautónál 100 ezer km megtétele előtt nemhogy a féktárcsák cseréje, de a fékbetétek cseréje sem merül fel.

Érdekel a villanyautózás mélyebben is?

Az Iránytű az elektromos autózáshoz c. e-könyvünkben a fűtésről, a hatótávról, a töltési tudnivalókról és a hibridek fajtáiról is olvashatsz praktikus információkat több mint 70 oldalon.

Az e-könyv ezen az oldalon megvásárolható néhány kattintással, a kiadvány információi pedig azonnal, papírpazarlás nélkül hozzáférhetők.

A szerzők az Elektromos Autó Akadémia alapítói.