Tényleg rémálom egy 1000 kilométeres külföldi túra villanyautóval?

A kihívás paraméterei

Adott egy használt villanyautó, egy Kia e-Niro, amelynek akkumulátora nettó 64 kWh-s. Ez az akkuméret már bőven a nagyok közé tartozik, a WLTP szabvány szerinti hatótávja 455 km. Az útvonal kiindulópontja a Basel–Mulhouse–Freiburg repülőtér, ami a francia-német-svájci határon található (hivatalosan Franciaország). A célállomás Biatorbágy. A táv 1046 km, ami papírforma szerint belső égésű motoros autóval kb. 11 órás autóút, 2-3 megállóval egybekötve reálisan 12 óra.

Felkészülés

Tervezés, tervezés, tervezés. A villanyautós külföldi utazás kulcsa a lehetséges töltőállomások előzetes megtervezése, lehetőleg több opció számbavétele. Ausztria és Németország a magyar viszonyokhoz képest is jól ellátott elektromosautó-töltőkkel. 50-100 kilométerenként biztosan van lehetőség tölteni és nem csak AC és DC töltőkből van sok, hanem a tapasztalat szerint egy környéken több közül is lehet választani, ami elég nagy biztonságérzetet ad.

A tervezéshez szinte kötelező applikációt használni, abból is két fő fajtát. Szükséges egyrészt egy útvonaltervező, ebben A Better route planner a legismertebb. Ennek az applikációját párosítani lehet az autó diagnosztikai csatlakozójába dugott OBD olvasóval, így ennek révén az autó valós idejű paramétereivel, azaz az akkumulátor aktuális töltöttségével frissíteni tudja az útvonalat és az ütemezett töltéseket.

Fantasztikus lehetőség lenne, ám a gyakorlatban kiderült, hogy a szinte minden autóval és applikációval kompatibilis OBDLink LX OBD olvasó pont ezzel az applikációval nem párosítható. Egy másik változat kellett volna, az OBDLink CX, de az jelenleg hiánycikk. Így maradt a valós idejű adatok nélküli navigálás és töltési tervezés. Végül annyira nem is hiányzott az élő adat, mert a GPS jelek alapján használt sebesség figyelembevételével az applikáció szinte tökéletesen számolt az autó fogyasztásával, így nem is kellett útközben módosítani a töltési helyszíneken.

Emellett kellenek olyan applikációk is, amellyel maga a töltőállomás indítható el és állítható le. A villanyautó-töltőknél – bár legtöbbje egy benzinkút parkolójában van – szinte sosem lehet a kúton fizetni. Sajnos Nyugat-Európában (is) sok-sok elektromobilitás-szolgáltató van, sok-sok applikációval, ami elég nehézkessé teszi az egyébként edzett villanyautóst is. Minden szolgáltatónak van saját RFID kártyája is a töltések indításához, de kártyák nélkül is jól lehet boldogulni.

Szerencsére létezik egy roamingnak nevezett megoldás, amikor a különböző szolgáltatók az egymással (vagy egy ernyőszolgáltatóval) megkötött szerződéseik nyomán egymás között is el tudnak számolni, így a villanyautós ugyanazt az appot tudja használni több töltőponton is, némi felár ellenében. Olyan ez kicsit, mint a készpénzfelvétel: bármelyik bank automatáját lehet használni, de mindenkinek a saját bankjánál lesz a legolcsóbb ez a művelet. A MAINGAU applikáció vált be a legjobban, a legtöbb töltőt ezzel az applikációval lehetett használni.

Mik voltak a tapasztalatok?

IDŐ: Az út során összesen 5 alkalommal kellett megállni 30-60 percre, ami az utazási időt kb. 3 órával növelte meg, a teljes út megtétele így 15 óra körül alakult.

HATÓTÁV: az autó hatótávja a téli hideg (néhol esős) időben természetesen bőven elmaradt a papírforma szerinti 455 km-től; nagyjából a pályán 130 km/h mellett 270-300 km-es hatótávot produkált. Fogyasztása 20-22 kWh volt, ami jónak számít a maga kategóriájában. Adódik a kérdés, hogy akkor miért nem volt elég 4 megálló? Azért, mert nem 0%-os töltöttséggel érkezünk meg a töltési pontra és mert nem érdemes 100%-ra, csak nagyjából 80-90%-ra feltölteni. A töltés 80% felett már nagyon lelassul, egyszerűen időpazarlás (és ha idő alapú a számlázás, akkor pénzpazarlás is) a töltőn álldogálni. Az e-Niro esetében ez azt jelenti, hogy kb. 55%-os töltöttségig kb. 70-75 kW-tal lehet tölteni, 75% körül már csak kb. 35-40 kW-tal tölt, 80% felett pedig már kb. 25 kW-ra apad a töltési teljesítmény.

NEHÉZSÉG: A töltők indítása és leállítása gyakorlatilag problémamentes volt, viszont egy alkalommal nem sikerült elindítani az elsőként kiszemelt töltőt (az EnBW hálózat applikációját nem lehetett letölteni a Play). Utólag, itthon, nyugodtabb körülmények között, kipihenve már persze kiderült, hol akadt el a dolog: az applikáció telepítő fájlját kellett volna „kiguglizni” és így feltelepíteni a telefonra. Ezt a töltőt más roaming applikációval, pl. a Maingau vagy a Plugsurfing appokkal sem lehetett elindítani. B tervként a kb. 2 km-re lévő ingyenesen használható Lidl töltő adta magát, ám kiderült, hogy az ingyenesség külföldön is erős hívószó, egymásnak adták a töltőcsatlakozót a villanyautósok, nem érte meg várni. Így itt is életbe lépett a C terv, ahol gond nélkül ment a töltés.

ÁR: Mennyibe került mindez? Összesen 140,41 eurót költöttünk áramra, ami 370 Ft-os euró árfolyam mellett 51 951 Ft. Ha ezt összehasonlítjuk a németországi kb. 1,76 eurós benzinárral és egy hasonló méretű és teljesítményű (kicsit több mint  200 lóerős) benzines 8 literes fogyasztását veszünk alapul, akkor árban pont ugyanott, 52 000 Ft-nál járunk. A töltési szolgáltatók változatosak voltak, általában kWh alapon kellett fizetni, de 1 óra felett sokszor már percdíjjal is kombinálják a tarifát. Egy kiemelten drága helyet sikerült találni: a SMATRICS töltőállomáson csak percalapon ment a töltés, így ott több mint 40 eurót kellett fizetni az átlag 20 helyett.

Egyéni megfigyelések

Nyugat-Európa az utak mellett elérhető töltőket tekintve jócskán előttünk jár és nem elsősorban a töltőhálózat sűrűsége, hanem inkább a berendezések teljesítménye miatt. Minden megállót könnyűszerrel tudtunk időzíteni hipertöltőhöz, ami legalább 150 kW-os töltési teljesítményt jelent. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy 50, 100, vagy esetleg 150 kW-tal tudunk-e tölteni az adott helyszínen; így 30, 45 vagy 60 percet kell-e várni. Magyarországon még az 50 kW-os DC töltők az átlagosak, pedig ezek már most gyengének számítanak, mert szinte az összes friss villanyautó már 50 kW feletti DC töltésre képes, manapság a 100 kW minimumnak kezd számítani. Az e-Niro 77 kW-os maximális töltési teljesítménye sem kevés és az autó hatótávolsága is már elég nagy, de azért nem mindegy, hogy fél vagy egy órára kell megállni.

A Tesla a töltőhálózata és az autói szempontjából a hosszabb távú utazás kapcsán (is) egyedülállót alkotott, amit az európai és ázsiai autógyárak konszernjei még nem tudtak überelni. Egy Tesla tulajdonosának a Supercharger hálózatán nem kell applikációkat keresgélnie, 30 percnél nem hosszabbak a megállói, így jól tervezhetőek és kockázatmentesek az utak. Ráadásul a régi modelleknél még ingyenes is a töltés, bár összességében az ár másodlagos.

Egy 1000 km-es út villanyautóval bizony időigényes, 11-12 óra helyett 14-15 óra alatt tehető meg az út, ez sokaknak erős kompromisszum.

A villanyautók nem autópályára valók elsősorban, itt nem érvényesül a visszatáplálás előnye, sokkal kevéssé hatékony a közlekedés. Nem volt érdemes a sebességkorlátozás nélküli német autópályás szakaszok előnyeit kihasználni, mert az aránytalanul sok energiát követelt volna.

Megrögzött villanyautós szemmel is bátran kijelenthető, hogy 1000 km megtételéhez nem szégyen dízel meghajtású járművet választani. Ez a hosszú út ugyanis annak a terepe. De, aki eltökélt és nem riad vissza egy kis kompromisszumtól, a mai villanyautók már ma is partnerek tudnak lenni akár ilyen távolságok megtételére is.

Milyen hosszú útra észszerű/célszerű akkor villanyautóval menni? Ha 1-2 alkalommal, nagyjából 2 óránként kell kb. 30-60 percre megállni, az még jól menedzselhető. Ennél több megálló már próbára teheti a sofőr türelmét, bár ebben az egyéni tolerancia nagyon eltérő. Sok villanyautós büszkén vállalja akár egy több ezer kilométeres utazás kalandját is.

Az autóválasztás kulcsa a felkészültség, amelyhez jó segítség Iránytű az elektromos autózáshoz c. e-könyv a hatótávról, a töltési tudnivalókról és a hosszú életű akkumulátor titkairól is lehet praktikus információkat olvasni, több mint 70 oldalon. Az e-könyv az alábbi oldalon megvásárolható néhány kattintással, a kiadvány információi pedig azonnal, papírpazarlás nélkül hozzáférhetők.