A gyártók két jól elkülöníthető táborra szakadtak az elektromos járművek kapcsán.
Napjaink autógyártásának egyik legfontosabb kérdése meglehetősen megosztja a közvéleményt: Kinek van igaza, amikor az EV technológia jövőjéről van szó? Anélkül, hogy túlságosan leegyszerűsítenénk a helyzetet, úgy tűnik, hogy az autógyártók gyorsan két jól elhatárolható táborra szakadtak, amikor arról van szó, hogyan pozícionálják újra a modellpalettájukat az új idők szellemének és elvárásainak megfelelően.
Az egyik tábor – melynek száma folyamatosan növekszik – úgy véli, teljes egészében át kell állni az elektromos modellek gyártására. Az olyan cégek, mint a Jaguar, a Volvo vagy a Ford európai részlege már bejelentették, néhány éven belül megszüntetik a belső égésű motorral szerelt autók gyártását, és ezt követően pedig már kizárólag EV-ket fogunk találni a kínálatukban. Egy meglehetősen radikális változásról van szó, és ezen gyártók szándékai egybecsengenek a legtöbb ország azon szabályozásaival, melyek értelmében elkerülhetetlenné válik a belső égésű motorral hajtott kocsik forgalmazásának megszüntetése.
Kétségtelen, hogy a legtöbb nagy múltra visszatekintő, hagyományos autógyártót felkészületlenül érte a Tesla előretörése. Az elmúlt években az amerikai vállalat alaposan felforgatta az iparágat, ráadásul a Palo Altó-i cég autóit egyre több leendő villanyautó-tulajdonos tekinti egyfajta referenciapontnak, amikor járművásárlására kerül a sor. A Tesla továbbra is élen jár a hatótávolság területén, és az idő előrehaladtával úgy tűnik, a korai modelleket sújtó minőségi problémák jelentős részét is sikerült orvosolni.
Az elmúlt hónapban, a felzárkózás jegyében a Volvo hozta nyilvánosságra, hogy 2030-ra tisztán elektromos gyártóvá válik (joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mi értelme volt a Polestar különválasztásának, és mit is képvisel tulajdonképpen az új márka). Ezzel szemben például a Jaguar egy még ennél is korábbi céldátumot tűzött ki: a britek 2025-től már kizárólag elektromos hajtáslánccal szerelik az autóikat. Az évtized végére a MINI is teljesen elektromos márkáva lesz, az Audi és a VW pedig bejelentette, mostantól nem fognak új első égésű motorokat fejleszteni. Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa, amely a szakértők szerint az év végére akkorára növekedhet, mint egy kisebb kontinens. Akad néhány olyan gyártó is, amelyek – legalábbis egyelőre biztosan – nem hajlandóak elkötelezni magukat egy kizárólag BEV (tisztán elektromos autó) termékekből álló modellpaletta mellett.
Úgy tűnik azonban, hogy van egy másik, óvatosabb megközelítés, amelyet azok az autógyártók követnek, amelyek még nem szeretnék eltemetni a belső égésű motorokat. Ezen a területen a Toyota jár az élen. A japánok elnöke, Akio Toyoda rendszerint igen hangosan nyilatkozik arról, hogy meglátása szerint a világ szabályalkotóinak hozzáállása a kérdéshez kifejezetten szűk látókörű.
„Amikor a politikusok azt mondják: ’szabaduljunk meg a benzin- és dízel-üzemű autóktól’, értik vajon, hogy mit is jelent ez valójában?” – tette fel a kérdést Toyoda a Japán Autógyártók Szövetségének sajtótájékoztatóján.
„Minél több EV-t építünk, annál rosszabbá válik a szén-dioxid-kibocsátás helyzete” – utalt ezzel arra a tényre, hogy Japánban az elektromos áram jelentős részét főként szén és földgáz elégetésével állítják elő. Határozottan látnak potenciált a villanyautókban (elvégre a hírek szerint a Toyota élen jár a szilárdtest-akkumulátorok kifejlesztésében), a japán óriáscég mégis úgy gondolja, hogy a plug-in hibridek, valamint a hidrogén-üzemanyagcellákkal üzemelő járművek irányába kellene fejleszteni.
A Toyota az elmúlt években határozottan kitartott álláspontja mellett, ugyanis szerintük az akkumulátoros elektromos járműveket drágábban lehet megvásárolni és üzemeltetni, mint egy ezzel egyenértékű PHEV modellt. Emellett leküzdendő akadályként tekintenek az akkumulátorokban felhasznált nyersanyagok bányászatának nem látható költségeire, valamint az elektromos áram termelésének növelésére is.
Hasonlóan gondolkodik a BMW is. A múlt héten bemutatott, tisztán elektromos i4-es leleplezése kapcsán a bajor cég vezérigazgatója, Oliver Zipse elmondta, hogy meglátása szerint a belső égésű motoros járművek iránti kereslet még évekig rendkívül erős lesz. A Toyota és a Hyundai is komoly összegeket pumpál a hidrogénhajtás fejlesztésébe, abba a technológiába, amely a Volkswagen vezetője, Herbert Diess szerint egy zsákutca, és csupán azért erőltetik ennyire, hogy leplezni próbálják azt, mennyire lemaradtak az elektromos autók fejlesztésében a vetélytársak mögött.
Miközben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően Európa és Kína képes lehet kezelni egy EV-forradalmat mind a kiterjed infrastruktúra, mind a tiszta energiatermelés révén, de vajon mi a helyzet a világ többi részével? Jelen pillanatban Ázsia, Ausztrália és még Észak-Amerika túlnyomó része sem áll készen arra, hogy az elektromos autók igazán széles körben elterjedhessenek. Különösen az olyan országokban, mint például Indiában egyelőre még a jogszabályi keretek sem adottak ehhez.
Ha egy olyan cég, mint a Volvo kizárólag az elektromos járművekre fog összpontosítani a jövőben, akkor eredményezheti-e azt, hogy 2030-ban kivonul az olyan piacokról, melyek nem illeszkednek a vállalat villanyos szemléletébe? Vagy a gyártók egységes fellépésének köszönhetően a világ többi része kénytelen lesz magasabb sebességi fokozatba kapcsolni? Reális-e egy ilyen elvárás, mivel a világ gazdaságainak jelentős része még mindig a koronavírus-járvány kezelésével, és amikor sikerült leküzdeni, annak következményeivel küzdenek?
