2021. augusztus 31. | 16:26

A kétgyermekes anyuka a körforgalomtól különösen viszolyog.

Egy kétgyermekes anyuka az elmúlt 30 év alatt 1000 vezetési órán vett részt, de még mindig nem tudott átmenni a forgalmi vizsgán, mert ájulásos rosszullét keríti hatalmába, valahányszor beül a volán mögé.

A bedfordshire-i Ampthillből származó Isabelle Stedman 17 éves korában vette az első vezetési óráját, amit több száz követett az elmúlt három évtizedben. A 47 éves nő mindig nagyon ideges lesz, amikor bepattan a volán mögé, a körfogalomtól egyenesen retteg. Stedman több mint 10 ezer fontot költött már órákra, de soha nem jutott közel a vezetői engedély megszerzéséhez.

„Már 30 éve tanulok vezetni, de valahányszor autóba ülök, olyan érzésem van, mintha még soha nem csináltam volna ilyet, és ez félelemmel tölt el a gyakorlások során. Magam sem értem a dolgot, az agyam ilyenkor gyakorlatilag kikapcsol és néhány másodpercre elveszítem az eszméletemet. Általában az út szélén állunk, amikor felébredek, az oktató ügyel arra, hogy ne történjen nagy baj. Többször is előfordult, hogy sírva mentem haza, mert rettenetmód kiborultam ezen a keserves helyzeten” – mesélte a szupermarketben dolgozó hölgy.

"Nagyon szeretnék jogosítványhoz jutni, hogy el tudjam vinni a lányomat az egyetemre, és hogy meg tudjam látogatni a vidéken élő rokonaimat. De amíg ekkora traumát jelent számomra az autóvezetés, ez minden bizonnyal nem fog megtörténni. Szinte biztos vagyok benne, hogy a gyerekeim előbb fognak átmenni a forgalmi vizsgán, mint én” – tette hozzá Stedman.

Az Angliában élő asszony saját bevallása szerint legutóbb akkor ájult el, amikor meg kellett közelítenie egy körforgalmat. Erről a következőket mondta:

„Befizettem magamat egy egyhetes intenzív tanfolyamra. A kurzus harmadik napján megint elfogott a szorongás, de akkor lettem igazán ideges, amikor megközelítettem a körforgalmat. Jött a képszakadás, ébredés után megint az út szélén találtam magamat, ez volt életem egyik legtraumatikusabb pillanata. Zokogtam a félelemtől és a csalódottságtól. Nem arról van szó, hogy utálok vezetni, egyszerűen mindig falba ütközöm. Ez egy 30 év tartó rémálom, de reménykedem, hogy egy nap teljesül az álmom.”