A ’90-es évek egyik ikonikus sportszedánja veterán korba lépett.
A Mercedes-Benz 190E 2.5-16 Evo II harmincadik születésnapjára nagy partit rendezett a gyártó, hogy emlékeztesse az autórajongókat, miért is érdemli meg ez a sportszedán, hogy az autóipar történelemkönyvébe egy egész oldalnyi helyet kapjon.
A 190E Evo első változata után 1990. március 8-án mutatkozott be a Genfi Autószalonon a DTM változatból származtatott utcai változat. Az 1984-ben bemutatott 190E 2.3-16 után ez már 2,5 literes motort kapott és mindössze 502 darabban készült, melyek mindegyike mélykék-fekete metál színben pompázott.
Figyelemfelkeltésre igencsak alkalmas az autó hátulján található spoiler, amely valódi leszorítóerőt generált, ez és az első spoiler is állítható volt két állásban. Összehasonlítva az Evo I-gyel, az Evo II-es 21,2 kilogrammal több leszorítóerőt termelt elöl, hátul ez a szám 57,1 kilogrammal többet mutatott, ezen felül jóval merevebb kasztnival és az egyszerű, de nagyszerű 17-es kerekekkel készült az Evo II.
A sportszedán szívó, négyhengeres, 2.5 literes motorja korának csúcsát jelentette, igazán meggyőző 232 lóerőt tudott, a DTM változatból pedig 367-et hoztak ki. Ez volt az utolsó versenymotor, amit a Mercedes-Benz önállóan tervezett, ezután az AMG vette át ezt a szerepet.
Az utcai verzió a tehetősek szívét dobogtatta meg igazán, 1990. június 16-án debütált a DTM-ben, hol máshol, ha nem a Nürburgringen. Két hónappal később, augusztus 5-én be is zsebelte első győzelmét a csapat Kurt Thiimmel és Klaus Ludwiggal, ebben a szezonban másodikként zártak. 1992-ben viszont a Mercedes-Benz a 24 versenyből 16-ot megnyert.
