Egészen egyszerű technológia a karburátor, mégis jó látni, amikor dolgozik, főleg akkor, ha az egész átlátszó.
Nem csak a karburátoros autók, mára már talán a karburátoros motorok is szinte teljesen kikoptak az utakról. Jött az elektronikus befecskendezés és mindent maga alá gyűrt, hiszen sokkal hatékonyabb és precízebben hangolható rendszer.
De azért nem szabad elfelejteni a karburátort sem, mert hosszú évtizedeken át volt meghatározó szerepe a járműiparban és egy egyszerű, ám érdekes technika. Ezért hát a Garage 54 csapata ismét elővette és épített egyet egy átlátszó plexitömbből, hogy megmutassák akció közben is a működését.
Ehhez pedig elővették egy korábbi projektjüket, ami egy átlátszó szívósor volt, természetesen egy Lada motorjára. Erre építették fel a plexitömbből kifaragott karburátort, amely bár sufniépítésnek tűnhet, valójában komoly tervezést igényel.
De minden eleme szépen látszik és az autó beindítása után lesz igazán látványos. Az ember szeme előtt van, hogy honnan jön a levegő, honnan az üzemanyag és miként keveredik össze, majd kerül az égéstérbe.
Érdemes egyébként itt tenni egy kis kitekintést, hogy hogy is működik a karburátor. Az üzemanyag akár ejtőtank, akár pumpa esetében befolyik az úgynevezett úszóházba, ami elkezd megtelni. Ebben található az úszó, amely a nevéből kitalálható, hogy lebeg a folyadékokon. Ha megtelik a ház, az úszó az emelkedésével elzár egy csapot, nem jön több üzemanyag.
Ez lényegében egy kis puffertartály az üzemanyagrendszerben, ahonnan az üzemanyag a vákuum hatására egy kis fúvókán áthalad és porlasztva hozzákeveredik a levegőhöz. Ez megy tovább az égéstérbe és lobban a gyújtás - dízelmotor esetében nyomás - hatására.
A motornak van saját vákuumja az egyik munkaütemnél, ez szívja az égéstérbe a keveréket. Ez a szívó hatás a karburátor szívótorkán fut végig a külvilágtól a szívósorig. Itt van egy kis szűkítés a torokba, ahol egy fizikai érdekesség, a Venturi-hatás figyelhető meg.
A beáramló levegőnek van egy bizonyos sebessége és nyomása. Ahol a karburátortorok összeszűkül, ott a levegő nyomása csökken, viszont sebessége megnő, majd ahogy a torok visszatágul, ott ismét megemelkedik nyomása és lelassul. Itt kerül a rendszerbe a porlasztófúvókán keresztül az üzemanyag, amely összekeveredik a levegővel és megy az égéstérbe. Ugyanezt az elvet használják ki egyébként a töltőpisztolyoknál is, hogy tankolásnál kattanjon.
Az átlátszó karburátor nagyon látványosan dolgozik. Látszik, ahogy az úszóházban megemelkedik a szint az üzemanyagpumpa hatására, erre az úszó elzárja a csapot. Látható az is, ahogy innen az üzemanyag bekerül a torok szűkített részébe és a levegővel keveredve megy a szívócsőbe.
Emellett pedig nem csak az általános működést mutatták be, hanem a karburátorhangolás alapjait is. Milyen az, amikor túldúsítják (tehát több üzemanyagot kevernek a levegőhöz, mint az optimális érték) a keveréket vagy nagyon elszegényítik (amikor több a levegő a keverékben, mint az optimális érték).
