2021. január 27. | 08:34

Foggal körömmel ragaszkodunk a saját autóhoz, pedig elképzelhető, hogy alternatív közlekedési módokkal, például az autómegosztókkal jobban járnánk.

A közösségi autózás, más néven a car sharing a 21. század egyik közkedvelt autóhasználati avagy autóbérlési formája a nagyvárosokban, köztük már Budapesten is, ahol három cég is versenyez az ügyfelekért (GreenGo, Mol Limo, Share Now). Lényegét egy mondatban talán így lehet a legjobban összefoglalni: bárki, aki rendelkezik jogosítvánnyal és regisztrál egy adott autómegosztó szolgáltató rendszerébe, percdíj alapon, egyszerűen a telefonjával tudja az előre meghatározott területen „szétszórt” autókat bérelni és használni. Ennyire egyszerű.

Ha a részletekre is kíváncsi vagy, a szolgáltatás pontos működéséről itt olvashatsz bővebben.

Hónapról hónapra egyre többen ülnek be ilyen autókba és kétségtelen, hogy a jövő mobilitásában még fontosabb szerep jut majd az autómegosztóknak. A kérdés csak az, hogy mekkora. Vajon a nem is olyan távoli jövőben túlsúlyba kerülnek-e a car sharinget használók a saját autót tulajdonlókkal szemben, vagy esetleg az is előfordulhat, hogy teljesen felválthatják a saját autó birtoklását ezek a szolgáltatók? Elsősorban kényelmi, környezetvédelmi és anyagi szempontok alapján jártam körbe a kérdést.

Kényelmesebb az autómegosztás a saját autó birtoklásánál? Egyáltalán nem!

A saját autó tulajdonlását a kényelmes élet utáni sóvárgás és az egyéni szabadság iránti vágy tüzeli. Ha van saját autód, mobilis vagy, akkor és oda mész, ahová csak a kedved, a szabadidőd és az anyagi lehetőségeid diktálják. Ha akarod, tiéd a világ és ez csupán az egyik ok. A másik, hogy saját autó nélkül ma már szinte lehetetlen lenne létezni. Hogyan járnál munkába, ha nincs már tömegközlekedés este, amikor végzel? Mondd már el nekem, hogy saját autó hiányában miként férne bele az idődbe a gyerekekért elmenni az iskolába, elintézni a bevásárlást, Pistikét elvinni a különórájára, majd megfőzni másnapra?

Felgyorsult életünk megkívánja, hogy a ház előtt mindig bevetésre készen álljon a saját autó, hogy bármikor útra kelhessünk igényeink és kötelességeink szerint. Mi van azokkal, akinek nincs saját autójuk? Nos, igen, bizonyára te is megtapasztaltad már (ha máskor nem, még gyerekként), milyen az élet saját autó nélkül. Kényelmetlen, és akkor még finoman fogalmaztam. Sajnos a saját autó nyújtotta szabadságot és komfortot messze nem képes nyújtani az autómegosztás. Hogy miért?

Mert az autómegosztók járművei jelenleg csak a kijelölt zónán belül találhatóak. Ha zónán kívül vagy, nem találsz autót, amit kibérelhetnél, mert nincs. De még ha a zónában is tartózkodsz, mert ott laksz, ott dolgozol vagy épp ott van dolgod, akkor sem biztos, hogy elérhető közelségben lesz kibérelhető autó. Simán előfordulhat, hogy mindet elvitték a közelből, és a következő szabad autóhoz három megállót kellene villamosoznod. Na, azt már nem! Ezért lehet kényelmetlen az autómegosztózás. Ezt a kört simán a saját autó nyerte.

AUTÓMEGOSZTÓ 0:1 SAJÁT AUTÓ

Kevesebb problémával jár közösségi autóval közlekedni, mint saját autót tartani? Naná, össze sem hasonlítható!

Hogy mi számít problémának az autótartással kapcsolatban, azon lehetne vitatkozni. Szerintem mindenképpen ide tartozik a szervizek észben tartása, az új gumik beszerzése, a sorozatos autómosások és sok egyéb hasonló tevékenység. Sőt, én a problémák közé sorolnám még az állandó aggódást is, amikor azon pörögsz, hogy rányitja-e valaki az ajtóját a parkolóban hagyott autódra, vagy vajon ellopják-e az éjszaka. A közösségi autóval nincs aggodalom és nincsenek egyéb teendőid sem, csak használnod kell.

Nem kell megállnod tankolni, nem kell lemosnod vagy gumit cserélned, ha defektet kapsz. Nem kell elvinned az időszakos olajcserére és aggódnod sem kell azon, hogy mikor veri le valaki a tükrét a belvárosban, vagy mikor jön a jégeső nyáron. Amikor félted a saját autódat, óhatatlanul a rabjává válsz. Ez természetes dolog, hiszen mindenki óvja a saját pénzén vásárolt értékeket. Ebből a szempontból a közösségi autó problémamentességet és szabadságot ad. Ezt a mentet a car sharing nyerte.

AUTÓMEGOSZTÓ 1:1 SAJÁT AUTÓ

Környezettudatosabb az autómegosztás, mint saját autó birtoklása? Igen, sokkal!

Játsszunk el a gondolattal, hogy egy közösségi autót egy nap öt ember használ. Persze ehhez az az ideális helyzet kell, hogy annak az öt embernek pont eltérő időpontokban legyen szüksége arra az egy autóra. Hozzáteszem, az autómegosztók úgy számolnak, hogy egy autójuk körülbelül napi tíz embert képes kiszolgálni, de én kicsit pesszimistább vagyok, ezért kalkulálok csak 5 fővel. Az a tény, hogy átlag 1,2 ember ül egy ötszemélyes autóban, az fenntarthatatlanul környezetszennyező és pazarló.

A közöségi autózás azért sokkal jobb az ökológiai lábnyom tekintetében, mert csak egy autót kell legyártani öt helyett, - amennyiben napi öt felhasználóval számolok. Nincs szükség négy autó rengeteg alkatrészére, azok szállítására, az autók összeszerelésére fordított energiára és a kész gépkocsik leszállítására. Nem is kérdés, hogy egy autó legyártása kisebb környezeti terhelést jelent, mint öt autóé. Persze a gumikopás és az üzemanyag-fogyasztás ugyanannyi lesz, hiszen nem öt autóval megy az öt ember kis távokat, hanem egy autóval sokat.

Hozzá kell még ehhez számolni, hogy a különböző felmérések szerint az autómegosztást használók eleve sokkal környezettudatosabb emberek az átlagnál. Ők hajlandók a környezetbarát tömegközlekedést választani, ha éppen nincs a közelükben szabad autó, valamint hajlandók gyalogolni vagy biciklizni is a spórolás, az egészségük megőrzése és a környezetvédelem érdekében. Nyilván ehhez az kell, hogy ezek az emberek olyan környezetben éljenek, ahol mindez megoldható legyen, de ettől még az autómegosztóknak ítélem a pontot.

AUTÓMEGOSZTÓ 2:1 SAJÁT AUTÓ

Vajon meddig használhatom korlátlanul a saját autómat a nagyvárosokban? Valószínűleg nem sokáig!

Csak idő kérdése, hogy a nagyvárosokban élő és dolgozó emberek azzal találják szemben magukat, hogy a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autóikkal nem hajthatnak be bizonyos belső kerületekbe. Ha be is hajthatnak, szabad szemmel is látható összegeket hagynak majd az államkasszában és az önkormányzatoknál dugódíj címén. Ha öt-tíz év múlva nincs zöld rendszámod, akkor szívsz, legalábbis ez várható. Egyesek plug-in hibridet vagy elektromos autót vesznek maguknak, mások tömegközlekednek majd és persze lesznek azok, akik átpártolnak az autómegosztókhoz.

Rövidebb távon már az sem kedvez majd a saját autóval való közlekedésnek és a belvárosi parkolásnak, hogy a koronavírus után várhatóan nagy mértékben emelkednek a várakozás tarifái. Nyilván a tömegek valószínűleg a tömegközlekedési eszközökre kényszerülnek majd, ha a belvárosban van dolguk, de a villanyautókkal operáló car sharing szolgáltatók bizonyára nagy nyertesei lesznek a helyzetnek és a dugódíj bevezetésének. A várható drágulás, az egyre kevesebb rendelkezésre álló szabad parkolóhely és az új adó 5-10 éven belüli megjelenése miatt ezt a kört is a közösségi autóknak ítélem.

AUTÓMEGOSZTÓ 3:1 SAJÁT AUTÓ

Vajon anyagi szempontból megéri autómegosztóra váltani? Megérheti, de mindenkinek ki kell számolnia magának!

Kiszámoltad már bármikor is, hogy mennyibe kerül neked havonta a saját autó tartásával járó kényelem? Sokba, nagyon sokba, jobb nem belegondolni, ugyanis sokkal többe kerül, mint amit a legtöbben gondolnának. Az autód folyamatosan veszít az értékéből, fizeted rá az adót és a biztosítást, rendszeresen hordod szervizbe (meg rendszertelenül is), veszel rá új gumikat, néhanapján lemosod, kicseréled az ablaktörlőt, ha csíkosan töröl, töltögeted bele azt a rengeteg üzemanyagot és veszel bele mindenféle kacatot a Homasitánál.

Az átlagember átlagos éves futás mellett havi 80-85 ezer forintot költ el az átlagautójára a KSH statisztikái szerint. Ebben minden benne van az amortizációtól kezdve az adókon és szervizelésen át az üzemanyagig. Persze ha öreg Suzuki Swifted van, megúszod a fenntartást 40-50 ezer forintból havonta, ha 10 év körüli Opel Astrád, akkor talán kijössz 70-75 ezerből, viszont ha nullkilométeres kompaktot veszel, az havonta körülbelül 110 ezer forintodba fáj a jelentős értékvesztés miatt, ha pedig öreg prémiummal jársz, akkor ez az összeg a költséges szervizek miatt elérheti akár a havi 130 ezret is.

Mibe kerül az autómegosztás? Már említettem, hogy percdíj alapon működik a bérlés, de az autókategóriák szerint eltérnek az árak, és persze szinte valamennyi szolgáltatónál léteznek havidíjas csomagok is, ahol kedvezményeket biztosítanak az előfizetőknek. Létezik továbbá napidíj, amivel ki lehet váltani a perc alapú számlálást. Sokat lehet spórolni, ha valaki kisautót választ, és sokat lehet költeni, ha valaki prémium autóval furikázik. Nyilvánvalóan nem lenne igazságos egy öreg Swifttel összehasonlítani a költségeket, hiszen nem is öreg Swifteket kapsz a szolgáltatóknál, hanem szinte új, maximum néhány ezer kilométert futott autókat.

Akkor számoljunk: az összehasonlításhoz 80 forint/perc átlagáron számoltam a közösségi autók esetében és egy kiskategóriás új autót vettem alapul, mint saját autó. Öt év, évi 20 000, azaz napi 55 kilométeres futásteljesítmény mellett a saját új kisautód nagyságrendileg 6 millió forintot vesz ki a zsebedből. Ha ennyit mész a közösségi autóva is, akkor feltételezhetjük, hogy naponta 1-1,5 órát ülsz benne. Az naponta 4800-7200 Ft, havonta 144-216 000 Ft, évente 1,7-2,6 millió, 5 év alatt pedig 8,6-12,9 millió Ft. Láthatod, hogy ilyen intenzív, mégis teljesen átlagos felhasználás mellett sokkal drágább a közösségi autó, mint a saját új kisautó. Ez valahol várható volt, hiszen a cégeknek is meg kell érje a szolgáltatás.

De mi van akkor, ha nem használod minden nap az autót, nem mész annyit, mint az átlag, maximum a felét, szinte csak bevásárolni jársz a kocsiddal a hétköznapokon, hétvégén meg maximum a szüleidet látogatod meg, akik ugyanabban a városban laknak, és évente maximum kétszer mész a Balcsira néhány napra? Mi van akkor, ha alkalmanként hajlandó vagy tömegközlekedni, netán hajlandó vagy többet gyalogolni és esetleg nem idegenkedsz a kerékpározástól sem? Ha keveset autózol, akkor keveset kell tankolnod, tehát az autótartás költségeinek jelentős részét meg tudod spórolni, viszont még mindig számolnod kell az amortizáció, a biztosítás, az adók és a kötelező éves szervizek költségeivel.

Ha csupán 8-10 ezret mész egy évben, akkor a számításaim szerint az új kisautód 5 év alatt már „csak” körülbelül 4,8 milliót fog kivenni a pénztárcádból. A napi 22-27 kilométert, amit ez jelent, akár 30 perc alatt letudhatod a közösségi autóval. Akkor napi 2400 forintot, havi 72 ezret, évi 864 ezret, öt év alatt pedig 4,3 millió forintot költöttél autózásra, igaz, ehhez hozzá kell számolni a közösségi közlekedés költségeit, vagy a bicikli vételárát. Azonban még úgy is olcsóbb lehet az autómegosztás. Elképzelhető tehát az a városlakó élethelyzet, amikor a közösségi autózás olcsóbb valamivel, mint a saját autó fenntartása, ráadásul a korábban taglalt egyéb, az autótartással járó nyűgöktől is mentesül az ember.

Visszakanyarodva az átlagos felhasználási igényekhez, a jelenlegi autó- és üzemanyagárak, valamint az egyéb járulékos költségek mellett a saját autó birtoklása sokkal olcsóbb Magyarországon. Maximum azoknak érheti meg anyagilag a váltás, akik zsúfolt belvárosokban (zónákban) élnek és dolgoznak, nem derogál nekik használni a tömegközlekedési eszközöket, egyszóval nem autóznak annyit, mint mások. Ők kevesen vannak, ezért ezt a fordulót egyértelműen a saját autó birtoklása nyerte még úgy is, hogy adott ritka esetben olcsóbb lehet a közösségi autózás.

AUTÓMEGOSZTÓ 3:2 SAJÁT AUTÓ

A végkövetkeztetés, ami mindent eldönt

A meccset pontozással az autómegosztók nyerték, de függetlenül az eredménytől nem lehet kijelenteni, hogy az autómegosztók egyszer majd leváltják a saját autókat, ahogyan azt sem, hogy mindenkinek ez lenne az ideális közlekedési forma. Ez a váltás valószínűleg soha nem fog megtörténni, viszont az autóárak várható emelkedése, az egyre növekvő dugók, a zsúfoltabbá váló belvárosok, a lezárt övezetek, a dugódíj, az ellehetetlenülő belvárosi parkolás sok embert fog az egészségesebb kerékpározás, a környezetbarátabb tömegközlekedés és a sajátautó-használat alternatíváját jelentő közösségi autózás irányába mozdítani.

A külvárosból és vidékről ingázók, a sokat autózók számára azonban valószínűleg sosem lesz kifizetődő opció a közösségi autómegosztás. Ez a remek szolgáltatás valószínűleg a jövőben is megmarad az alkalmi gépkocsihasználók és azon emberek eszközének az autózásra, akik hajlandók szemléletet váltani, hajlandók a közlekedés környezetbarát alternatíváit igénybe venni még akkor is, ha az esetleg anyagilag nem kifizetődőbb és főleg nem kényelmesebb, mint a saját autó fenntartása.

Sokak számára marad tehát a saját autó birtoklása, mint egyetlen lehetséges alternatíva és maradnak a vele járó előnyök, de a nyűgök is. Utóbbiak közé tartozik például maga a vásárlás, ami egy használt autó esetében kész rémálom is lehet. Sajnos sok az átverés piacon, sok a manipulált futásteljesítményű és/vagy korábban összetört, de nem megfelelően javított autó, így könnyű rossz lóra tenni.

Hogy te ne válj átverés áldozatává, minden esetben ismerd meg a kiszemelt autó előéletét, és vizsgáltasd át szakemberrel is, mielőtt milliókat adnál ki a zsebedből!

A közösségi autómegosztók igyekeznek elektromos járműveket a flottájukba állítani. A Hyundai Kona Electric egy népszerű típus, amelyhez az Alapjárat szerkesztőségének is volt szerencséje.